TECH
A Rovatból

Embernek nézték, pedig robot: küszöbön a humanoid forradalom

Egy új humanoid annyira élethűen mozog, hogy a bemutató nézői azt hitték, valójában ember. A tech óriások és startupok világszerte milliárdokat ölnek emberszerű robotok fejlesztésébe, mert ezek a gépek tényleg alapjaiban változtathatják meg a világunkat.


A kínai Xpeng autógyártó legújabb humanoid robotját, az IRON névre keresztelt modellt Kanton városában, egy november első hétvégéjén rendezett eseményen mutatták be, és a közönség legnagyobb megdöbbenésére annyira simán mozgott, hogy sokan azt hitték, beöltözött embert látnak a színpadon. Ott helyben fel is kellett vágni a burkolatát, hogy bebizonyítsák: nem bújt el benne emberi operátor.

A Live Science beszámolója szerint az IRON kifinomult műszaki megoldásokkal éri el a megtévesztően élethű mozgást: rugalmas, gerincoszlop-szerű törzset, egy csomó ízületet és mesterséges izmot is kapott, így emberi módon volt képes végigvonulni a színpadon. A robot működését a Xpeng saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-architektúrája vezérli. Ez lehetővé teszi, hogy közvetlen fizikai mozdulatokkal reagáljon a környezeti ingerekre – anélkül, hogy a látottakat bonyolult köztes lépésekre, például nyelvi parancsokká alakítaná és csak ezt követően változtatna a mozgásán.

He Hsziao-peng, a Xpeng elnök-vezérigazgatója a bemutatón közölte: a nagyjából 178 centiméter magas és 70 kilogramm tömegű robot 82 aktív ízülettel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a rendkívül komplex és emberi mozgást. A természetes járás titka többek között a lábfejben rejlik, ahol a passzív szabadságfokokkal rendelkező lábujjak segítik a gördülékeny, könnyed lépéseket. A kezei amúgy 22-22, vagyis közel ugyanannyi szabadságfokkal bírnak, mint az emberi kezek, ami óriási bravúr, de összességében a testének szinte minden egyes részét tudja hajlítani, forgatni.

A robot érzékeléséért egy, az XPeng elektromos autóiból már ismert technológián alapuló, 720 fokos lefedettséget biztosító többkamerás látórendszer felel. Az IRON-ban három darab Turing AI-chip dolgozik, így a gyártó saját fejlesztésű, nagyméretű, fizikai alapú XPENG VLA (Vision-Language-Action) 2.0 mesterséges intelligencia modelljét összesen 3000 művelet/másodperc (TOPS) számítási kapacitás pörgeti. Összehasonlításképpen: egy csúcskategóriás laptop processzora (pl. egy Intel Core Ultra 200V) „mindössze” 120 TOPS teljesítményre képes.

Az IRON tervezésénél a mérnökök kifejezetten azt a dizájnelvet követték, hogy a robot belső váza és izomzata is az emberi test felépítését utánozza, ne csak egy géptest köré húzzanak emberi formájú burkolatot. A humanoid teljes testét szintetikus bőr fedi, így érintésre „melegebbnek és emberközelibbnek” hat – fokozta előadásában He.

„A jövőben a robotok életünk partnerei és kollégái lesznek. Gyanítom, hogy ahogy autóvásárláskor választhatunk színt és felszereltséget, úgy a jövőben a kívánt célra választhatjuk ki a robot nemét, hajhosszát vagy ruházatát is” – sorolta a cégvezető.

Az IRON nem mellesleg a világon elsőként működik szilárdtest-akkumulátorról (vagyis nem hagyományos lítium-ion teleppel). Mivel ennek kémiájához kerámiát vagy polimer elektrolitot használnak, az elem nem tartalmaz gyúlékony folyadékot, ezáltal jóval biztonságosabb zárt térben, emberek közelében használni.

Az Xpeng 2026-ban küldené sorozatgyártásba az IRON-t, de egyelőre hangsúlyosan nem háztartási célra készül, hiszen egy humanoid használata túl kockázatos lenne egy rendetlen, kiszámíthatatlan lakásban, ahol eleshet, felborulhat vagy tárgyakat verhet le. Az első IRON-ok várhatóan irodákban, üzletekben, bemutatótermekben teljesítenek majd szolgálatot – kezdetben az Xpeng különböző létesítményeiben.

És az IRON bemutatása nem utolsó sorban része a Xpeng átfogó „fizikai AI” stratégiájának, amellyel az autonóm járművek fejlesztésében szerzett tapasztalatokat a robotika területére is kiterjeszti. A cég üzenete egyértelmű: elektromos autógyártóból a humanoid robotika úttörőivé kíván válni – új mércét felállítva az élethű mozgással rendelkező robotok között. És bizony a közös szoftveres alap tényleg nagy versenyelőnynek tűnik: ugyanaz a technológia működteti az autóik önvezető rendszerét, a robotaxikat és a humanoid robotot is, így drasztikusan csökkennek a fejlesztési költségek, miközben gyorsul az innováció.

Mire szánják a humanoid robotokat a fejlesztők?

A most fejlesztés alatt álló humanoid robotokat elsősorban emberek mellett végzendő feladatokra szánják, olyan környezetekbe, amelyeket eredetileg is emberekre terveztek. A cél különböző fizikai munkák kiváltása, számos iparágban, így gyártósorokon, raktárakban, logisztikai központokban vagy épp üzletekben.

A gyártók álláspontja az, hogy a napi ismétlődő vagy megterhelő, veszélyes feladatokat végezzék el az emberek helyett.

A raktárlogisztikában ez különösen hasznos lehet, ahogy azt az Amazon is felismerte, amikor a közelmúltban két Digitet kezdett el tesztelni.  A kétlábú robotot műanyag ládák pakolására, vagyis egy olyan monoton munkára fogták be, amit eddig emberek végeztek. Az Amazon szerint a humanoidok legnagyobb előnye, hogy könnyen elboldogulnak emberek számára kialakított környezetekben: átjutnak például egyenetlen padlón vagy szűk folyosókon is, ami egy kerekeken guruló robot számára lehetetlen lenne – vezeti le az Axios.

A Digit mérete, tömege és formája ugyan hasonlít az emberéhez (kb. 175 cm magas és 63 kg), de a felépítése merőben különbözik: a térdei például ellentétes irányba hajlanak és a kezei is mások – lévén eleve rakodásra, adott alakú tárgyak (ládák és dobozok) mozgatására vagy rendezésére tervezték.

A nehéz, veszélyes ipari munkáknál – például építkezéseken vagy gyárakban – a humanoidok át tudják venni azokat a feladatokat, amelyek most balesetveszély vagy egészségkárosodás kockázatát hordozzák. A szolgáltató szektorban is komoly szerepet kaphatnak: szakértők szerint hamarosan megjelenhetnek pincérként vagy árufeltöltőként, hiszen ezeket a feladatokat emberszerű mozgással és megfogókkal lehet a legjobban automatizálni.

A Xpeng egyenesen azt tervezi, hogy IRON vendégfogadó recepciósként, ügyfélszolgálati asszisztensként, biztonsági őrként vagy éppen idegenvezetőként is munkába áll majd a különféle kereskedelmi és közösségi terekben.

Miért kell, hogy humanoid legyen?

A humanoid forma legnagyobb előnye, hogy könnyen illeszkedik az emberi környezetekbe: Jonathan Hurst, az Agility Robotics társalapítója a The Guardiannek rámutatott: a világunkat teljesen az emberi testarányokhoz szabtuk, ezért „egy nagyjából emberi formájú robot könnyebben tud közlekedni és tevékenykedni a tereinkben”. De a tervezők pszichológiai okból is ragaszkodnak az emberi formához: Rich Walker robotikai szakértő szerint a vásárlóknak azt kell érezni, hogy „ez az a robot, amire mindig is vártunk – olyan, mint C-3PO” – utalva a Star Wars filmek aranyszínű droidjára.

Sok cég ugyanakkor nem egyetlen adott feladatra, hanem többcélú bevetésre szánja a humanoidokat. A tervek szerint a jövő kétlábú robotjai képesek lesznek átállni egyik munkaterületről a másikra: délelőtt például csomagokat mozgatnak a raktárban, délután pedig takarítanak vagy épp a vásárlóknak segítenek – mindezt ugyanazzal az univerzális hardverrel és fejlett mesterséges intelligenciával – mutat rá a Világkereskedelmi Fórum riportja.

Melyik humanoid áll legközelebb a sorozatgyártáshoz?

Az elmúlt két évben szinte egymásra licitálva jelentették be a vállalatok, hogy hamarosan sorozatgyártásba küldik a humanoid robotjaikat – ám egyelőre kevés kézzelfogható termék jutott el a piacig. Az amerikai Agility Robotics az elsők között épített fel egy dedikált robotgyárat Oregon államban: a RoboFab üzem éves kapacitása a tervek szerint 10 000 darab Digit lesz, de a robot egyelőre nagyon messze áll attól, hogy tömegcikké váljon. Főleg pilot projektek keretében foglalkoztatják, ám a gyártó célja, hogy még ebben az évben szélesebb vevőközönség felé is nyisson vele.

A szintén amerikai Tesla az Optimus nevű humanoidot fejleszti, de a projekt – a cégtől és Elon Musktól nem túl szokatlan módon – csúszásban van. A vezérigazgató 2024 végére már 5000 egységet ígért belőle a Tesla gyáraiba, ehelyett viszont 2025 közepéig csak néhány száz prototípus készült el – mutat rá a QZ. De a robottal tényleg nagy tervei vannak: a cégvezető a november elején tartott részvényesi közgyűlésen tíz év alatt egymilliós példányszámról és arról beszélt, hogy a sorozatgyártás esetén 20-30 ezer dollárba (6,6-9,9 millió forintba) kerülő Optimus az ember éves produktivitásának ötszörösére lehet majd képes – azon egyszerű oknál fogva, hogy a nap 24 órájában működhet.

Musk X-en megosztott jövőképe szerint az AI és a robotika idővel minden állást betölt, és az emberi munka „opcionálissá” válik: nem fog számítani, hogy „magunknak termesztjük a zöldségeket, vagy a boltban vesszük meg őket”.

A Boston Dynamics ugyancsak komoly szereplője a humanoid piacnak: a Spot nevű robotkutyáról, majd az Atlas nevű kétlábú robotjáról ismert cég, 2023-ban leállította a hidraulikus humanoid gyártását, és tavaly áprilisban bemutatott egy új, elektromos változatot, még kiválóbb mozgásképességgel és szélesebb mozgástartománnyal. A fejlesztés egyik fókusza az, hogy a robot „valódi munkakörnyezetben” legyen használható: a célok között mozgás, tárgykezelés, felismerés, döntéshozatal is szerepel, de egyelőre fejlesztési fázisban van, nem áll készen a sorozatgyártásra.

A kínai Unitree Robotics 2024 októberében leplezte le H2 nevű humanoid prototípusát, amely látványos piruetteket és karate-mozdulatokat mutatott be, de hivatalos megjelenési dátuma egyelőre nincs. Közben olyan startupok is versenyben vannak, mint az amerikai Figure és Apptronik vagy a kanadai Sanctuary AI. A Figure nemrég mutatta be a Figure 03 nevű modelljét, és kijelentette, hogy ez lesz az első tömeggyártásra alkalmas humanoidjuk, amelybe a Time szerint már több mint egymilliárd dollár kockázati tőkét fektettek olyan befektetők, mint az OpenAI, a Microsoft és Jeff Bezos. A nagy nevek nem véletlenül ólálkodnak a projekt körül: ez a humanoid a tervek szerint már nem csak ipari létesítményekben, hanem akár a háztartásokban is megjelenhet.

A globális versenyfutásban egyébként Kína és az Egyesült Államok járnak az élen: a humanoid robotikában alkalmazott mesterségesintelligencia-modellek és szabadalmak túlnyomó többsége e két országból származik. A világ legnagyobb tech cégei is beszálltak: az Amazon 2022-ben befektetett az Agility Roboticsba, a Meta épp a saját AI-rendszereit próbálja humanoidokkal kombinálni, a Google pedig a texasi Apptroniknak segít fejlesztésekkel. A The Washington Post azt látja, hogy a befektetők valósággal öntik a pénzt ebbe a szektorba: 2024 eleje óta és globálisan több mint 5 milliárd dollár kockázati tőke érkezett humanoid robotokat fejlesztő startupokba.

A bizalom abból a hitből fakad, hogy ha sikerül működő, általános célú humanoidot alkotni, akkor az óriási piacot nyit meg. Brett Adcock, a Figure vezérigazgatója szerint nagyjából 40 ezermilliárd dolláros globális lehetőségről beszélünk, és „a következő tíz évben – vagy talán még hamarabb – a világ legnagyobb vállalata egy humanoid robotcég lesz” – jósolta.

A verseny tétje szerinte nem kisebb, mint hogy „minden otthonban legyen egy humanoid”, amely átveszi a házimunkát, a mosogatástól az ágyazásig. Az ilyen kijelentések talán túlzóak, de jól mutatják, hogy a cégek milyen lázasan igyekeznek vezető pozícióba kerülni.

Mivel jelenleg is több tucat cég fejleszt emberformájú robotokat világszerte, szinte hetente érkeznek hírek új prototípusokról és mérföldkövekről. A Nvidia chipgyártó vezére, Jensen Huang ennek hatására jelentette ki az év eleji CES technológiai expón (ahol csak ő maga 14 humanoid robotot sorakoztatott fel a színpadon), hogy „az általános célú robotika ChatGPT-pillanata küszöbön áll”, vagyis a mesterséges intelligencia áttörése most már a fizikai robotoknál is bármikor megtörténhet.

Mekkora változás közeleg, kiknek a munkáját vehetik el a humanoidok?

A humanoid robotok térnyerése átformálhatja a gazdaság számos szegmensét, és bizonyos emberi munkaköröket valóban feleslegessé tehet. A feldolgozóiparban és a logisztikában várható a legnagyobb átalakulás: a gyárakban, raktárakban a robotok napi 24 órában tudnak dolgozni, nem fáradnak el, nem sérülnek meg, így például az autógyártásban vagy az e-kereskedelem raktáraiban jelentősen növelhetik a termelékenységet.

Azokon a helyeken, ahol krónikus munkaerőhiány van (például építkezéseken vagy bizonyos gyári összeszerelő sorokon), a robotok betölthetik az üres pozíciókat. A robotok ugyanakkor nem fognak panaszkodni a monotóniára vagy a túlórára, így az olyan munkakörökben, melyeket az emberek gyakran hamar megunnak (pl. futószalag melletti csomagolás, áruk válogatása, ládák pakolása), hosszú távon kiválthatják az emberi munkaerőt.

A kereskedelemben és vendéglátásban is nagy változást hozhatnak: a bolti eladók, árufeltöltők, gyorséttermi dolgozók egy részét idővel humanoid asszisztensek helyettesíthetik.

Szakértők szerint hamarosan találkozhatunk robot pincérekkel vagy szállodai portásokkal – főleg olyan területeken, ahol egyszerű, kiszámítható interakciókat kell csak lekezelni. A The Guardian elemzése szerint a kiskereskedelem lehet az egyik első szektor, ahol humanoidok tűnhetnek fel, árufeltöltőként vagy raktárosként – ám tényleg csak akkor, ha gazdaságosabb lesz őket felvenni az emberek helyett.

De nem minden feladatra éri meg drága robotot bevetni: ha például egy ételfutár vagy bolti árukiadó minimálbérért dolgozik, ma még olcsóbb alkalmazni, mint megvenni és üzemeltetni egy humanoidot ugyanerre a célra. Persze ez is borul, ha a gyártók vagy egy újonnan megjelenő viszonteladói réteg „as-a-Service” megoldásként elkezdi bérbe adni a humanoidokat, amelyekért csak a használat (effektív munkával töltött órák-percek) után kell fizetni.

Így náluk nem ketyeg az óra ebéd-, cigi- és kávészünet alatt, ahogy fizetett, szülési vagy betegszabadságra sem kell elengedni őket.

A Világgazdasági Fórum riportja rámutat: a humanoid robotok az egészségügytől a közterület-fenntartásig, a kiskereskedelmi kiszolgálástól a személyi asszisztenciáig számos területen forradalmasíthatják a szolgáltatásokat. Különösen az idősödő társadalmak esetében merül fel, hogy a munkaerőhiányt részben robotokkal pótolják: Japánban, Németországban, Dél-Koreában vagy épp Kínában az idősgondozás, betegápolás terén remélnek segítséget a fejlett robotoktól – amelyek idővel akár beszélgetőpartnerként vagy állandó ápolóként is ott lehetnek az idősek mellett.

A szakértők összességében úgy látják, hogy a humanoidok terjedése egyszerre jelent ígéretet és fenyegetést a munkaerőpiac számára. Aggodalmat kelt az, hogy a robotok elveszik a munkát és növelik a munkanélküliséget, de eközben ott az érme másik oldala: a robotok kiegészíthetik az emberi képességeket, és új munkaköröket is teremtenek: szükség lesz például technikusokra a karbantartásukhoz, vagy éppen operátorokra és trénerekre, akik betanítják és felügyelik őket.

Az új munkakörök megjelenését egyébként már tapasztalatok is alátámasztják: az Amazon egyik vezető robotikai szakembere elárulta: a cégnél az elmúlt évtizedben 750 000 ipari robotot vezettek be, amellyel párhuzamosan 700 új munkakör alakult ki.

A robotok által átvett monoton munka helyett tehát a dolgozók tényleg bonyolultabb feladatokra kezdhettek el koncentrálni, vagy épp a gépek kezelésében kaptak új szerepet – ahogy azt oly sok robotfejlesztő sulykolta éveken keresztül.

A fejlett gazdaságokban pedig évek óta megfigyelhető, hogy a robotizáció nem egyik napról a másikra váltja ki az emberi munkaerőt, hanem fokozatosan átalakítja a munkaköröket: a monoton, veszélyes, megterhelő feladatok száma csökken, míg az emberek inkább felügyeleti, kreatív vagy emberi kontaktust igénylő munkák felé mozdulnak el.

Milyen etikai kérdéseket vetnek fel a humanoidok?

A robotok terjedése számos etikai és jogi kérdést hoz felszínre, amelyekkel a szakértők és döntéshozók már most, a nagy áttörés előtt – és remélhetőleg időben – foglalkozni kezdtek. Az első és legfontosabb a biztonság: hogyan garantáljuk, hogy egy több tíz kilós, fémvázú gép ne okozzon sérülést az embereknek? Az ipari robotok eddig rácsokkal elválasztott munkaállomásokon dolgoztak, jól elválasztva az emberektől – ezzel szemben egy humanoid szabadon mozog az emberek között, ami új szabványokat kíván.

„Más dolog egy robottal egy Amazon raktárban együttműködni – ott a dolgozó ki van képezve a robot közelségére. De ha ugyanezt a robotot kihelyezem egy nyilvános parkba, hogyan fog reagálni a gyerekekre, vagy azokra, akik nem értik, mivel állnak szemben?” – hozott egy példát a The Guardiannak Aaron Prather, az elektronikai mérnököket tömörítő IEEE csoport vezetője.

A szakemberek szerint új biztonsági protokollokra van szükség: a humanoidoknak rendelkezniük kell megbízható vészleállító mechanizmusokkal, kifinomult szenzorokkal, hogy időben észleljék az embereket maguk körül, és olyan szoftverrel, ami szigorú korlátok között tartja a viselkedésüket. Nem véletlen, hogy egyes fejlesztők a sci-fi irodalomig nyúlnak vissza inspirációért: Asimov „robotikai három törvényét” – miszerint a robot nem árthat az embernek stb. – gyakran emlegetik, bár a gyakorlatban ennél összetettebb szabályrendszerek kellenek majd.

És az adatvédelem szintén komoly aggály: egy humanoid robot tele van kamerákkal, mikrofonokkal, szenzorokkal, folyamatosan figyel és rögzít mindent a környezetében. Felmerülhet tehát, hogy ki fér hozzá ezekhez az adatokhoz, és hogyan védjük ki, hogy egy otthoni robot ne sértse meg a magánszféránkat. Ebből következik, hogy szükség lesz olyan szabályozásra, amely előírja, milyen adatokat gyűjthet és továbbíthat egy gép, illetve kötelezővé is lehet tenni az átlátható működést.

Ugyancsak fontos a felelősség kérdése: ha egy önállóan döntéseket hozó robot kárt vagy balesetet okoz, kire lehet mutogatni, a gyártóra, az üzemeltetőre, vagy magára a robotra? Persze jogi értelemben. Egyszóval új törvényekre is szükség lesz, amelyek tisztázzák ezeket a felelősségi viszonyokat, lehetőleg még az előtt, hogy robotok tömegesen elterjednének.

A munkahelyek védelme szintén etikai dimenzió: mennyire engedjük meg a cégeknek, hogy robotokkal váltsanak ki embereket? Szabályozzuk-e, lassítsuk-e ezt a folyamatot, hogy elkerüljük a tömeges munkanélküliséget, vagy bízzunk a piac alkalmazkodásában? Egy biztos: gyakorlatilag minden elemzés arra jut, hogy „világos védőkorlátokra” lesz szükség a humanoidok bevezetése előtt, a szakértők pedig hangsúlyozzák: az emberi jólétet kell szem előtt tartani, és ügyelni arra, hogy a robotok ne mélyítsék tovább a társadalmi egyenlőtlenségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Lehetővé teszi az erotikus beszélgetéseket a ChatGPT azoknál, akik igazolják, hogy felnőttek
Sam Altman kedden az X-en azt írta, hogy a korhatáros beléptetés bevezetése után a rendszer támogatja majd a felnőtt tartalmú beszélgetéseket, sőt, zöld utat adnak a felnőtt ChatGPT-alkalmazásoknak is.


Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója azt ígéri, hogy a ChatGPT hamarosan erotikus beszélgetéseket enged azoknak, akik igazolják a korukat. A cég decemberre tervezi az életkor-ellenőrzés bevezetését, ami ennek a feltétele – írta a The Verge.

„Ahogy szélesebb körben bevezetjük a korhatáros beléptetést és a ‘bánjunk a felnőtt felhasználókkal felnőttként’ elvet, még többet is engedünk, például erotikát a hitelesített felnőtteknek” – írta Altman kedden az X-en.

A hónap elején az OpenAI azt is jelezte, hogy a megfelelő életkor-ellenőrzés és kontrollok után a fejlesztők „felnőtt” ChatGPT-alkalmazásokat is készíthetnek.

Közben Elon Musk xAI-ja flörtölő MI-társakat indított, amelyek 3D-s anime figurákként jelennek meg a Grok appban.

Az OpenAI új ChatGPT-verziót is ígér, amely „inkább úgy viselkedik, mint amit az emberek a 4o-ban kedveltek”. Egy nappal azután, hogy a GPT-5 lett az alapértelmezett modell, a cég visszahozta opcióként a GPT-4o-t, miután többen panaszkodtak, hogy az új modell kevésbé volt személyes.

Altman szerint az OpenAI korábban szigorúbbra vette a ChatGPT-t, hogy óvatosan kezelje a mentális egészséggel kapcsolatos helyzeteket, de ez sok olyan felhasználónak rontotta az élményt, „akiknek nem voltak mentális egészségi problémáik”. A vállalat azóta olyan eszközöket adott a rendszerhez, amelyek „jobban felismerik”, ha valaki lelki válságban van.

Az OpenAI létrehozott egy „jóllét és MI” tanácsot is, nyolc kutatóval és szakértővel, akik a technológia és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálják. Az Ars Technica azt írta, hogy a testületben nincs öngyilkosság-megelőzési szakértő, miközben több ilyen szakember nemrég további védőintézkedéseket kért az öngyilkossági gondolatokkal küzdők számára.

„Most, hogy sikerült mérsékelni a súlyos mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, és új eszközeink vannak, a legtöbb esetben biztonságosan enyhítjük a korlátozásokat” – állítja Altman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
„Engedéllyel” lépett félre a házasságában, 16 évben lett a világ leggazdagabb embere, és magát autistának vallja – Bill Gates 70 éves
Felépítette a világ legnagyobb cégét, majd 53 évesen visszavonult, hogy a jótékonykodásnak szentelje életét. Konteók állandó szereplője és az informatika egyik legnagyobb alakja. Azért állítólag ő sem szent…


William Henry Gates (harmadik e néven) 1955. október 28-án született Seattle-ben id. William H. Gates (1925-2020) és Mary Maxwell Gates (1929-1994) egyetlen fiaként, egy Libby nevű húga született még. Az apja neves ügyvéd volt, anyja pedig a First Interstate BancSystem és a United Way of America igazgatótanácsának tagja. A család Seattle Sand Point nevű negyedében élt egy olyan házban, amelyet egy ritka erős tornádó rongált meg, amikor Bill még csak 7 éves volt. Gyerekkorában a szülei azt akarták, hogy jogi pályára menjen. Bill a korához képest alacsony volt, és az iskolában sokat piszkálták az iskolatársai.

13 éves volt, amikor beiratkozott a Lakeside Prep School nevű magánsuliba. Nyolcadik osztályos korában az iskola vásárolt egy Teletype Model 33 ASR terminált és használati időt a diákok számára egy General Electric (GE) számítógépen. Gates ekkor kezdett érdeklődni kezdett a GE rendszer BASIC nyelven történő programozása iránt, olyannyira, hogy a matematikaórái alól is felmentették, hogy az érdeklődésének hódolhasson.

Ezen a gépen írta meg első számítógépes programját, az amőbajáték egy implementációját, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy a számítógép ellen játsszanak.

Gatest lenyűgözte a gép és az, hogy mindig tökéletesen végrehajtotta a szoftverkódot. Hamarosan a Computer Center Corporationnál (CCC) kezdett el dolgozni, egy helyi (seattle-i) vállalkozásnál, amely számítógéphasználati időt kínált a felhasználóknak (akkor még nem voltak személyi számítógépek). Billt egyébként egy rövid időre el is tiltották néhány társával együtt a CCC-től, mert olyan kódsorokat csempésztek be, amelyekkel hosszabb ingyenes használati időt biztosíttak maguknak a gépeken.

A hatalmas mikrogépek

1973 őszén aztán felvételt nyert a Harvard Egyetemre, de nem fejezte be az egyetemi tanulmányait. 1975 januárjában ő és gyermekkori barátja, a szintén zseniális programozó Paul Allen Albuquerque-be, Új-Mexikóba költöztek, hogy a Micro Instrumentation and Telemetry Systems, Inc. (MITS) nevű vállalatnál dolgozzanak, amely akkoriban kezdte el gyártani a PC-ket (személyi számítógépeket). Gatesnek sikerült meggyőznie a vezetőséget, hogy ő és Allen képesek szoftvereket írni az új hardverhez. Ez a munkájuk viszont nem tartott sokáig, mivel még ugyanebben az évben Gates és Allen megalapították saját cégüket, amelyet a „mikroszámítógép” és a „szoftver” szavak összepasszintásával neveztek el, és amely ma Microsoft néven ismert.

A Microsoft 1979-ben Bellevue-be, Washington államba költözött, és 1980-ban megállapodást kötött a technológiai óriás IBM-mel, hogy operációs rendszert fejlesszen a vállalat első, fogyasztóknak szánt PC-jéhez. Az MS-DOS 1.0 a következő év nyarán jelent meg.

Aztán, mindössze négy évvel később, 1985-ben a Microsoft kiadta a ma már elkerülhetetlen Windows nevű operációs rendszer első verzióját. Ettől kezdve néhány évente új Windows-verziók jelentek meg, majd a rendszer annyira dominánssá vált, hogy a világ számítógépeinek közel háromnegyede Windowst futtatott. Paul Allen egyébként még 1983-ban egészségügyi okokból távozott a Microsofttól (bár még további 25 évig élt), míg Gates egészen 2008 nyaráig a vállalat vezérigazgatója maradt, ekkor ugyanis, 53 éves korában önként lemondott a cég vezetői posztjáról, amit ő épített fel, és amely ugyanabban az évben több mint 60 milliárd dolláros bevételt ért el.

Milliárdok nemes célra

Amikor Bill Gates lemondott a Microsoft vezérigazgatói posztjáról, a Bill és Melinda Gates Alapítvány társalapítójaként lépett színre, amely jótékonysági szervezetet ő és akkori felesége, Melinda Gates alapítottak 2000-ben. Ez egy globális hatókörű nonprofit szervezet, amely jelentős nyereséget termel, nem kis részben a Microsoft-részvényeinek köszönhetően.

Az alapítványnak világszerte vannak irodái, és többek között az alultápláltság, a malária és a nemek közötti egyenlőtlenség elleni küzdelemre irányuló kutatásokat finanszírozza, valamint olyan ügyeket támogat, mint a mezőgazdasági fejlesztés, a tisztavíz-programok és még sok más.

Az alapítvány jelenleg több mint 75 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, és csak 2024-ben 8,6 milliárd dollárt fordítottak jótékony célokra. Bill Gates maga becslések szerint több mint 36 milliárd dollárt adományozott az alapítványnak a saját vagyonából.

Megcsalási engedély?

Bill Gates 1994. január 1-én vette feleségül Melinda Ann Frenchet Hawaii egyik szigetén (Lanai,). A közös munka során ismerkedtek meg, mivel Melinda a Microsoft alkalmazottja volt. 1996-ban aztán otthagyta a céget, hogy a családjára és a nemsokára beinduló jótékonysági munkára koncentrálhasson. Három gyermekük született: Jennifer 1996-ban, Rory John 1999-ben, Phoebe pedig 2002-ben. Bill és Melinda azonban nem maradtak együtt, 27 év házasság után, 2021. augusztus 2-án váltak el. A szakításnak több oka is volt, az egyik állítólag, hogy Gates minden évben egy hétvégét az exbarátnőjével, Ann Winbladdal töltött (és valószínűleg fizikai kapcsolatuk is volt, bár ezt mindig tagadták). Állítólag ez egy olyan megállapodás volt, amelyet Melinda hallgatólagosan jóváhagyott, bár nem örült neki.

Melinda Gates számára további problémát jelentett Bill rendszeres kapcsolata pénzember Jeffrey Epsteinnel, az elítélt szexuális bűnözővel és emberkereskedelemmel vádolt személlyel, aki 2019-ben öngyilkos lett New York-i börtöncellájában. Gates jelenleg Paula Hurddel van kapcsolatban, aki 1962-ben született, vagyis hét évvel fiatalabb nála. Hurdnek, aki korábban az Oracle Corporation néhai társelnök-vezérigazgatójával, Mark Hurddel volt házas, két felnőtt lánygyermeke van, és elsősorban nagyszabású jótékonysági rendezvények koordinálásával és tervezésével foglalkozik. Gates és Hurd kapcsolatáról 2023 eleje óta tudni, de csak a következő év áprilisában jelentek meg együtt először egy nyilvános eseményen.

Könyvek, kocsik

Gates amúgy imádja a könyveket, lelkes olvasó, a hatalmas otthoni könyvtárának mennyezetére pedig például A nagy Gatsby című regényből származó idézetet vésetett. Állítása szerint évente akár 50 könyvet is elolvas.

Ritka köteteket is gyűjt, például egy Leonardo da Vinci által készített kézirat is a tulajdonában van, amelyért több mint 30 millió dollárt fizetett.

Sok más milliárdoshoz és techmogulhoz hasonlóan autókat gyűjt, a washingtoni otthonában egy 23 autó befogadására alkalmas garázs áll rendelkezésére. Gyűjteményében egyaránt megtalálhatók csúcskategóriás sportautók és luxusjárművek. Emellett szeret bridzsezni, golfozni és teniszezni, 2025-ben, a Source Code című könyvében pedig leírta, hogy szerinte ő autista.

A vagyon

Gates számos ingatlannal rendelkezik az Egyesült Államokban, valamint mintegy 275 000 hektár mezőgazdasági területtel (összehasonlításképpen: New York City öt kerülete összesen „csak” 193 700 hektárt foglal el). „Az Egyesült Államok mezőgazdasági területeinek kevesebb mint 1/4000-ét birtokolom. Azért fektettem be ezekbe a farmokba, hogy termelékenyebbé tegyem őket, és több munkahelyet teremtsek. Nincs ebben semmi nagy terv – valójában ezeket a döntéseket egy professzionális befektetői csapat hozza meg” – nyilatkozta erről.

A nettó vagyona a piacok emelkedésével és esésével naponta több millióval változhat, de a Bloomberg Billionaires Index szerint általában 160 milliárd dollár körül mozog. Ezzel jelenleg nincs a 10 leggazdagabb ember között sem.

1997-ben lett ő először a leggazdagabb, és egészen 2017-ig szinte minden évben (kivéve 2008-ban, illetve 2010-től 2013-ig) megőrizte a pozícióját.

Ma Bill Gates fő ingatlana egy 66 000 négyzetméteres kastély Medina városában, Washington államban, Seattle-től keletre. Az építkezés hét évig tartott, és hat konyha, valamint 24 fürdőszoba található benne. Emellett pedig egy 230 négyzetméteres edzőterem is, mivel Gates szilárdan hisz a testmozgás előnyeiben. Állítólag minden nap legalább egy órát edz, fut, úszik, teniszezik, vagy erősítő edzést végez, sőt, rajong a pickleballért is.

Ha pedig valaki ennyire gazdag, és ennyire szem előtt van, arról rengeteg összeesküvés-elméletet gyártanak. Az egyik ilyen például, hogy ő akart a Covid-19-vakcinákkal mikrochipeket beültetni az emberekbe. Egy másik szerint meg akarta szüntetni az amerikai szarvasmarhaipart, és helyette arra akarta kényszeríteni az embereket, hogy rovarokat egyenek, illetve hogy egy Gates által támogatott alap új módszert fejlesztett ki a bébiétel előállítására, s ez országos bébiételhiányhoz vezetett. Természetesen semmiféle bizonyíték nincs ezekre a konteókra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Rovatból
Megőrült a Facebook: sorra tiltotta ki a felhasználókat a platform, a legtöbben még most sem kapták vissza a fiókjukat
Kiberbiztonsági okokra hivatkozva fagyasztják a profilokat, sokan a munkájukat sem tudják végezni. A Meta egyelőre hallgat, miközben ezrek várják, hogy visszakapják a fiókjukat.
Malinovszki András / Fotó: Dennis/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 19.



Egy látszólag ártatlan link elküldése után másodpercekkel kizárva találták magukat a Facebook-fiókjukból felhasználók ezrei kedd este óta, miután a Meta automatizált rendszere tömeges felfüggesztésekbe kezdett. A felhasználók egy üzenettel szembesültek, amely szerint a felhasználási feltételek megsértése miatt korlátozták a profiljukat, és 180 napjuk van a fellebbezésre, különben végleg törlik őket.

A Redditet elárasztották a dühös és tanácstalan felhasználók posztjai. A letiltások indoklásában a rendszer többnyire „kiberbiztonsági okokra” hivatkozott. A beszámolók alapján a kiváltó ok szinte minden esetben egy ártalmatlan link megosztása volt Messengeren, legyen szó egy webshopról, egy grillkészülékről vagy akár egy flipperjátékról. A fellebbezést követően a Facebook sok esetben videószelfis azonosítást kér, a felülvizsgálat pedig az ígéret szerint több mint egy napot is igénybe vehet. Míg egyesek arról számoltak be, hogy egy órán belül visszakapták a fiókjukat, mások hosszabb ideje várnak.

A helyzet különösen súlyos azok számára, akiknek a munkája a platformtól függ, a privát profil letiltásával ugyanis az üzleti eszközökhöz sem férnek hozzá, így a közösségimédia-menedzserek és online marketingesek munkája ellehetetlenült.

2025 júniusában Facebook-csoportok ezreit függesztették fel egy hasonló hiba miatt. Akkor a Meta szóvivője, Andy Stone elismerte a problémát. A mostani eset egybeesik azzal, hogy a Meta az elmúlt időszakban jelentősen szigorította a spam és az álprofilok elleni fellépést; 2025 első felében például 10 millió fiókot töröltek. Idén nyáron az Instagramon is történtek téves letiltások, amelyeket a cég később visszavont.

Az adathalászok is kihasználhatják a helyzetet, ezért a szakértők azt javasolják, hogy a fellebbezést mindenki kizárólag a Facebook hivatalos felületein keresztül indítsa el.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Brutális drágulás jön: a Xiaomi, a Samsung és az Apple telefonjai is sokkal többe kerülhetnek
A Xiaomi elnöke kongatta meg a vészharangot 2026-ra. A mesterséges intelligencia szerverek elszívják a memóriachipeket, amit a vásárlók pénztárcája bánhat.


A mesterséges intelligencia forradalma váratlan helyen üthet vissza: a zsebünkben, amikor új okostelefont vásárolunk. A Xiaomi elnöke, Lu Weibing egy negyedéves eredménybeszámolón ugyanis egyértelművé tette, hogy a vásárlóknak 2026-ban mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mivel a cég készülékeinek árai „jelentős mértékben” emelkedhetnek – írja a TechRadar.

A drágulás oka a memóriachipek árrobbanása, amit a mesterséges intelligenciát futtató szerverek óriási kereslete fűt.

„Arra számítok, hogy a nyomás jövőre sokkal nagyobb lesz, mint idén” – fogalmazott Lu Weibing, utalva arra, hogy a költségek már most is komoly terhet rónak a gyártóra. A piacot ez már most megrengette: a Samsung például novemberben 30-60 százalékkal drágította egyes szervermemóriáit.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a nagy felhőszolgáltatók is csupán a megrendeléseik mintegy 70 százalékát kapják kézhez, mivel a gyártók a nagyobb haszonnal kecsegtető AI-memóriákra összpontosítanak.

A drágulási hullám szinte biztosan nem áll meg a Xiaominál. Szakértők szerint a Samsung Galaxy S26-sorozat és az iPhone 18-termékcsalád darabjai is érezhetően többe kerülhetnek majd, mint a 2025-ös modellek. A Samsung drágulásáról már a dél-koreai Chosun nevű újság is cikkezett, bár egyes értesülések szerint a cég a Galaxy S26 alapmodellnél a tervezett fejlesztések visszafogásával próbálhatja tartani az árat. A memória a telefonok egyik legdrágább alkatrésze, különösen a 12-24 GB RAM-mal és akár 1 TB tárhellyel szerelt csúcskészülékek esetében.

A mostani bejelentésnek már voltak előjelei. Lu Weibing októberben a Redmi K90 modell magasabb indulóárát is a memóriaköltségek elszállásával magyarázta, a vásárlói kritikákra pedig a cég átmeneti árengedménnyel volt kénytelen reagálni.

A gyártók 2026-ban nehéz döntés elé néznek: vagy a vásárlókra terhelik a többletköltségeket, vagy a fejlesztésekből visszavéve próbálják tartani az árszintet.

Az elemzők szerint a memóriapiac legalább 2026 elejéig feszült maradhat, ami a vásárlóknak kevesebb akciót és drágább, nagyobb kapacitású készülékeket vetít előre.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk