90 éve indult az első slágerlista, ami most a szemünk láttára esik szét: a YouTube óriási balhét robbantott ki
Ma, 2026. január 4-én, vasárnap van – Pop Music Chart Day. Pontosan 90 évvel ezelőtt, 1936-ban ezen a napon a Billboard magazin megjelentette az első „music hit parade”-et, a modern slágerlista ősét. Ez a nap a popzene globális korszakának egyik első mérföldköve, egy olyan intézmény születése, amely évtizedeken át közös nyelvet teremtett rajongók, előadók és a zeneipar között.
A történet 1936. január 4-én kezdődött, amikor a Billboard leközölte a „Ten Best Records for Week Ending” listát, amely a három nagy amerikai lemezkiadó eladási adatai alapján rangsorolta a dalokat. Ezzel intézményesült a népszerűség mérése. A rádió aranykorában a Your Hit Parade című műsor már 1935-től minden szombat este elhozta a hét legnépszerűbb dalait, titkolt módszertan alapján, de országos mércét teremtve. A Billboard a negyvenes évektől ezt a logikát vitte tovább, és már
Ezt a modellt vette át 1952-ben a brit piac az NME első kislemezlistájával, majd 2020-ban a Billboard maga is globálisra váltott a Global 200 és a Global Excl. U.S. listákkal, amelyek már kizárólag a digitális letöltések és streamek alapján mérik a világ legnépszerűbb dalait.
A digitális fordulat azonban folyamatosan újraírta a játékszabályokat.
A változás azonnal éreztette hatását: a „Harlem Shake” mémként terjedő dala villámgyorsan az első helyre ugrott. 2018-ban a Billboard egyértelműen a fizetős streaming szolgáltatások felé billentette a mérleget: az albumlistán 1250 prémium audio stream ért egyenértéket egy albumeladással, míg a reklámokkal támogatott, ingyenes streamekből 3750 kellett ugyanehhez. A cél a manipuláció kiszűrése és a „valódi rajongói szándék” mérése volt, ami a merch-csomagok körüli vitákhoz vezetett. Előbb, 2020-ban kivezették az albumeladások közé számított, pólóval vagy koncertjeggyel egybecsomagolt lemezeket, majd 2023-ban korlátozott formában, szigorú előzetes jóváhagyással visszahozták a „fan pack”-eket.
A feszültség idén januárban ért a csúcspontjára. A Billboard bejelentette, hogy némileg enyhít a szabályokon, és a fizetős kontra ingyenes streamek arányát 3:1-ről 2,5:1-re módosítja. A YouTube számára azonban ez a lépés nem volt elég. A platform globális zenei vezetője, Lyor Cohen egy blogposztban jelentette be, hogy
Az indoklás egyértelmű és radikális állásfoglalás. „Minden rajongó számít, és minden lejátszásnak egyformán kellene számítania” – írta Cohen a YouTube hivatalos blogján. A YouTube szerint a Billboard modellje igazságtalanul leértékeli azt a több százmillió felhasználót, aki reklámok mellett hallgat zenét.
A harc tétje óriási, és ezt a számok is alátámasztják. A globális zeneipar bevételei 2023-ban 10,2 százalékkal nőttek, elérve a 28,6 milliárd dollárt (mai árfolyamon körülbelül 9,35 billió forintot), a növekedés motorja pedig szinte kizárólag az előfizetéses streaming volt. Az Egyesült Államokban 2024-ben 17,7 milliárd dolláros (kb. 5,79 billió forintos) piacról beszélhettünk, amelynek 84 százaléka, 14,9 milliárd dollár származott streamingből, a fizetős előfizetők száma pedig átlépte a 100 milliót.
A streaming és a közösségi média miatt sokan úgy érzik, hogy ma már mindenki beleszólhat a zene sorsába. Egy random feltöltött bedroom-pop szám is mehet listára, ha elég ember pörgeti. Ez részben igaz.
És mégis: a listák izgalma megmaradt. A hétfő reggeli „mit hallgat ma a világ” kérdése holnap is ugyanolyan érvényes, mint 1936-ban.
Persze lehet, hogy te nem nézel listákat – de hidd el, a lista figyel téged.