1000 milliárd forintos lista készült arról, mikre költene még idén az állam
Elkészült az állami Beruházási Ügynökség friss éves beszámolója, melynek mellékleteiből kiderül, milyen beruházásra lesz még idén pénz, és mire nem. A budai Várra, a Fradivárosra és a BME Science Park projektre mennek a legnagyobb tételek, a Diákvárosra viszont nem lesz pénz. A Fudan még csak nem is szerepel a listán.
Az állami Beruházási Ügynökség legfőbb feladata a 700 millió forintot meghaladó kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása, emellett pedig bábáskodik az állami támogatásból épülő nagyobb önkormányzati, illetve egyéb intézményi beruházásoknál is.
Az ügynökség friss éves beszámolójának mellékletében szereplő tételek egy része különböző kormányhatározatokban már szerepel, a Várkapitányság, a budai vári építkezések költségszámai viszont eddig nem voltak közismertek, pláne nem így összesítve – írja a Telex, kiemelve: csak a budai Várban közel 340 milliárd forintot költ el a kormány idén, ami tematikusan a legnagyobb beruházási tétel.
Részletezve:
- a Honvéd Főparancsnokság újjáépítésére 33,67 milliárd forint szerepel,
- a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd,
- a Külügyminisztérium épületének újjáépítésére 31,3 milliárd,
- a Budavári Palota teljes felmérésére és (meg nem nevezett) halaszthatatlan beruházásokra 68,2 milliárd,
- a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd,
- a Pénzügyminisztérium budai várnegyedben elhelyezésének II. ütemére 72,5 milliárd,
- a Belügyminisztérium új, Országház utcai székházára 55,3 milliárd,
- a Villamos Teherelosztó helyén épülő Nemzeti Levéltár főépületének felújítására pedig 3,7 milliárd szerepel.
A második legnagyobb tétel a BME Science Park kialakítására kiadott 160 milliárd forint, ami a BME V2 jelű egykori oktatási épületének, illetve a Goldmann György téri menzának a 106,3 milliárdos bontási költségéből, valamint egy 53,5 milliárdos tudományos innovációs park kialakítására, fejlesztésére fordított összegből áll.
A harmadik legnagyobb tétel a sorban a Népliget sportolásra alkalmas területei – Fradiváros néven futó projekt, ez 152,6 milliárd. Emellett jelentős tétel még a debreceni Nemzeti Koronavírus-oltóanyaggyárra fordított 55 milliárd forint, továbbá az állami szociális lakásügynökség 1500 lakásának megvalósítására költendő 95,1 milliárd forint.
A Telex megkereste a Beruházási Ügynökséget, arról érdeklődve, hogy mi ennek az oka, összefüggésben van-e, hogy több nagy sportberuházásra többet kell fizetni idén, mint az előirányzott költség, de egyelőre nem kaptak választ.
A saját sportberuházások mellékletben ugyanis az látszik, hogy az egyes beruházásokhoz érkező módosítási kérelmek miatt igencsak megszaladt a költségsor:
- A ferencvárosi Nemzeti Atlétikai Központ építéséhez például idén 9,6 milliárd forintos módosítási kérelem futott be, összesen 79 milliárd forintra emelve az idei költségeket.
- Az új budapesti multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok – közismertebb nevén a Népliget melletti gigantikus kézilabdacsarnok – előirányzata 44,7 milliárd forintról 73 milliárdra nőtt a plusz 28,1 milliárd forintos módosítással.
- 11 milliárd forinttal drágul idén a szegedi kézilabdacsarnok a tervezett 24,5 milliárdhoz képest,
- 6 milliárddal pedig a tatabányai multifunkciós csarnok, az előirányzott 14 milliárd forinthoz képest.
A két listán összesen 1491 milliárd forintnyi idei beruházás szerepel.
A cikkben kitérnek rá: az eredményes közbeszerzésen túlesett, de forrásra váró nagyobb vagy érdekesebb beruházások között szerepel a Moto GP tervezése (6 milliárd forint), a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújítása (21 milliárd forint), a kőbányai multfunkciós sportcentrum és uszoda (62,7 milliárd forint), az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója (56 milliárd forint), vagy a Testnevelési Egyetem fejlesztése 93 milliárd forinttal.
