HÍREK

Változik a nyugdíjszámítás módja, sokan örülnek majd az új számoknak

A fizetések beszámításán változtatnak. Az erről szóló rendeletet már társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Pénzügyminisztérium.


Változik a nyugdíjszámítás módja – írja a Portfolio.hu. Az erről szóló, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint a törvény mellékletében a fizetések beszámítására vonatkozó táblázatot cserélik le. A változás az időszakosan változó „valorizációs szorzószámokat” érinti, amelyek közvetlenül befolyásolják a nyugdíjak összegét.

A tervezet szerint a szorzószámokat évente újra kellene értékelni. A 2024-es táblázat példája alapján pedig azt írja a lap:

Ez a változás komoly hatást gyakorolhat a nyugdíjasok jövedelmére, mivel az új szorzószámok magasabb értékei nagyobb havi összeget jelentenek.

A valorizációs folyamat a nyugdíjrendszerben azt jelenti, hogy az előző naptári év előtti nettó átlagkereseteket az országos átlagkereset változásaihoz igazítják, így biztosítva a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez való alkalmazkodást. Például, ha valaki 2024-ben vonul nyugdíjba, akkor az előző évek átlagkereseteit, ideértve a 2022-est is, figyelembe veszik, és azokat a 2023-as kereseti szintekhez igazítják. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évek kereseteit a valorizációs szorzószámmal kell megszorozni, ezáltal igazítva azokat az aktuális kereseti trendekhez. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy azok, akiknek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben magasabb a valorizációs szorzószám, mint az azt megelőző évben, jelentősen nagyobb juttatásra tehetnek szert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton olyat mondott, hogy belerokkant a forint
A nemzetgazdasági miniszter szerint túl magas a magyar reálkamat, és ez bizony nem tetszett a piacnak. A forintot meg is rázta rendesen a kijelentés.


Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.

A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.

A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.

A piac gyorsan reagált.

Az euró délutánra már a 393-as szint fölé emelkedett, a dollár pedig 337 forint felett járt.

A Portfolio kérdésére Nagy Márton azt is kijelentette, hogy bár az MNB független intézmény, a magyar reálkamat túl magas. Úgy fogalmazott: „Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad.”

A konferencián Surányi György volt jegybankelnök is felszólalt. Azt mondta: „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró.” Szerinte a jelenlegi alacsony infláció részben mesterséges, mert az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.

Surányi hangsúlyozta: a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de szerinte politikai üzenetekkel nem lehet, és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is mondta, hogy a miniszter kijelentései rontják az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a monetáris lazítást kezdik beárazni, hanem azt is, hogy a jegybank függetlensége csorbulhat.

A forint később kissé erősödött, és hétfő délután 389,7 körül mozgott az árfolyam. Ilyen szintre több mint egy éve nem volt példa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Azerbajdzsánban: Ami az Európai Unióban rossz, az a Türk Tanácsban nincs
A magyar kormányfő szerint a Türk Tanácsban van jövő, az EU viszont lemaradásban van és kioktat.


Orbán Viktor Azerbajdzsánban vett részt a Türk Államok Szervezetének 12. csúcstalálkozóján, ahol ismét bírálta az Európai Uniót, miközben a Türk Tanács működését méltatta.

A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Mi magyarok az Európai Unió koppenhágai üléséről érkeztünk ide a Türk Tanács ülésére. Különös élmény.

Ami ugyanis mifelénk rossz, az itt nincs. Itt nincs tömeges illegális migráció, itt nincsen háború, itt nem tombol családellenes genderideológia, nincs zöld klímaőrület, nincs kioktatás”

- írta a 444.

Orbán szerint a Türk Tanácsban számos olyan pozitív dolog van, ami szerinte hiányzik az Európai Unióból.

Mint mondta: „van kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés, van gazdasági növekedés, energiabiztonság, vannak erős vezetők, és van terv a jövőre”.

A beszédében kitért arra is, hogy meglátása szerint az Európai Unió lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, miközben Oroszországtól elvágja magát az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt.

Orbán Viktor beszélt a visegrádi országok közötti együttműködésről is. Szerinte Andrej Babiš győzelme a cseh választáson fordulatot hozhat ebben a kapcsolatban. A miniszterelnök azt javasolta, hogy tartsanak egy csúcstalálkozót a Türk Tanács és a V4 országai között.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Surányi György: Még két ilyen Nagy Márton-nyilatkozat, és 400 lesz az euró
A volt jegybankelnök szerint a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de politikai üzenetekkel nem lehet befolyásolni a döntést.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. október 08.



Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.

A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.

Surányi György szerint azonban a jelenlegi alacsony infláció részben elfojtott, mivel az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.

Úgy fogalmazott, hogy a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de politikai üzenetekkel nem szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is hozzátette, hogy

a nemzetgazdasági miniszter ezzel a nyilatkozattal rontja az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a lazítási igényt, hanem a jegybanki függetlenség korlátozását is beárazzák.

„Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta.

Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy a jelenlegi „4,3 százalékos infláció, plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem lehet árstabilitásról beszélni, és érdemi gazdasági növekedés sincs. A miniszter nyilatkozatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben.”

A Portfolio szerint

a piac gyorsan reagált Nagy Márton szavaira: a forint az euróval szemben 3,5 egységet gyengült, és az árfolyam 392,3-ig emelkedett.

A lap emlékeztetett, hogy a magyar deviza másfél hete nem volt ilyen gyenge az euróhoz képest.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump Chicago alá vezényelte a texasi nemzeti gárdát – a polgármester szerint valakinek meg kellene fékeznie a kormányzatot
A chicagói városvezetés és a Fehér Ház éles ellentétbe került Trump beavatkozása miatt. A nemzeti gárda mozgósítása mellett perek és tiltó rendeletek is születtek.


A texasi nemzeti gárda katonái megérkeztek Chicagóba, ezzel új szakaszába lépett Donald Trump város elleni fellépése – írja a The Guardian.

Az elmúlt hetekben Chicago már megtapasztalta a bevándorlás-ellenőrzés szigorítását, a Broadview nevű külvárosban is egyre feszültebbé vált a helyzet. Ott több esetben is könnygázt és paprikasprét vetettek be a rendőrök a tüntetőkkel szemben.

A legújabb fejlemények egy bírósági döntés után történtek. April Perry szövetségi bíró nem adott ki azonnali tiltást a csapatok bevonulása ellen, miközben Illinois állam és Chicago városa pert indított a Trump-kormányzat ellen.

Kwame Raoul, Illinois államügyésze hétfőn adta be a keresetet, amelyben azt kérte, hogy Trump „azonnal és véglegesen” ne vonhassa be az állam nemzeti gárdáját, és ne küldhessen csapatokat más államokból, például Texasból.

A bíró döntése után hétfőn mozgósították a csapatokat. A Chicago Tribune és a New York Times is megerősítette, hogy kedden is a város térségében maradtak.

Brandon Johnson, Chicago polgármestere újabb rendeletet írt alá. Ezzel megtiltotta, hogy az ICE (bevándorlási és vámügyi hivatal) ügynökei önkormányzati tulajdonú épületekben dolgozzanak. Ez már a harmadik ilyen intézkedés, mióta Trump bejelentette a katonai jelenlétet.

A polgármester úgy fogalmazott: „A városi ingatlanok és az együttműködni nem akaró magánvállalkozások többé nem szolgálnak ezeknek a razziáknak felvonulási területeként. A tény az, hogy nem engedhetjük meg, hogy ellenőrzés és ellensúlyok nélkül végigportyázzanak a városunkon.

Senki sem áll a törvény felett… ha a Kongresszus nem fékezi meg ezt a kormányzatot, akkor Chicago meg fogja tenni.”

A Fehér Ház keményen reagált. A Newsweek szerint így fogalmaztak: „bűnöző illegális bevándorló gyilkosokat, erőszaktevőket, embercsempészeket és bandatagokat segít és bátorít” a polgármester.

Illinois vezetői már korábban is hangot adtak tiltakozásuknak a szövetségi beavatkozás tervei miatt. J.B. Pritzker kormányzó szeptemberben a CBS News-nak adott interjújában így nyilatkozott: „Amerikai városainak utcáin semmiféle csapatnak nincs helye, hacsak nincs felkelés, hacsak nincs valódi vészhelyzet.” Hozzátette: „Mindet meg fogok tenni, hogy megakadályozzam, hogy elvegye az emberek jogait, és hogy a hadsereget államok megszállására használja.”

Donald Trump korábban jelezte, hogy szövetségi beavatkozást tervez Chicagóban, miközben több demokrata vezetésű városban is fokozni akarja a bevándorlási szabályok érvényesítését. Portlandbe is többször próbált csapatokat küldeni, de egy szövetségi bíró vasárnap megakadályozta az utolsó kísérletet. Oregon kormányzója, Tina Kotek ezt mondta: „a demokráciánk elleni fenyegetés” és „ébresztő” más állami vezetőknek – az NPR-nek adott nyilatkozatában.

Júniusban a Trump-kormányzat nemzeti gárdistákat küldött Los Angelesbe, ahol az ICE nagyszabású razziákat tartott. Augusztusban Washington DC-be is több ezer nemzeti gárdista és szövetségi ügynök érkezett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk