„Az ujjával erőszakkal belémnyúlt, kokaint keresett” – újabb iszonyatos vádakat szórt Amber Heard első vallomásában Johnny Deppre
Ahogy arról mi is beszámoltunk, az 58 éves hollywoodi világsztár, Johnny Depp 50 millió dollárra pereli 36 esztendős exfeleségét, Amber Heardöt rágalmazásért. A színésznő 2017-es válásuk után írt egy cikket a Washington Postba, amelyben Depp nevének említése nélkül azt állította, házasságuk során ő bántalmazott nő volt.
A házasság, amely összesen 15 hónapig tartott, az eddigi bizonyítékok alapján kicsit sem nevezhető hétköznapinak. Heard azt állítja, Johnny Depp részegen és bedrogozva gyakorlatilag napi szinten ütötte-verte-erőszakolta őt, ám erre egyelőre semmilyen kézzel fogható bizonyíték nincs. A testőreik, barátaik, akik körülvették őket, plusz az iszonyatos mennyiségű hangfelvétel, amelyet a nő a házasságuk első napjától, titokban készített a vitáikról (ez önmagában is kétségessé teszi a halálosan szerelmes, ártatlan feleség narratíváját) leginkább arról tanúskodnak, ahogy épp a nő volt a bántalmazó, és többnyire Depp próbált elmenekülni a szitkozódó, ordítozó felesége elől, aki a vallomások szerint többször megütötte Deppet, egy hozzávágott vodkásüveggel egyszer levágta a férfi egyik ujjhegyét, és egy alkalommal dühében rász.rt Depp ágyára, a tiszta ágyneműre.
A kétségtelenül kemény, és már bizonyított vádak, illetve a Depp jogászai által felkért klinikai szakpszichológus véleménye után (ebben a szakember azt állapította meg, hogy Amber Heardnek borderline személyiségzavara van) a színésznőre tegnapi, első tanúvallomásában valóban nehéz feladat várt: meg kellett győznie az esküdteket, hogy mindvégig ő, és csakis ő volt az áldozat.
Azon a Youtube-csatornán, ahol én néztem (körülbelül ezer helyen live streamelik) félmillióan követték a több órás vallomást. Tehát világszerte ez több tízmillió lehetett. Közben figyeltem a kommenteket is. Feltűnő volt, hogy a kommentelők 95 százaléka nem hitt a nőnek, pedig sokan írták, hogy “hinni akartak neki.” A negatív reakciók magyarázata lehet, hogy – bár azt, hogy Amber igazat mond-e, természetesen nem mi, hanem kizárólag az esküdtek döntik majd el – én ilyen túldramatizált, agyongesztikulált, gyötrő aprólékossággal részletezett, horrort horrorra halmozó vallomást még életemben nem láttam párkapcsolati, vagy bármilyen erőszak elszenvedőjétől.
Amber szó szerint betöltötte az egész termet, hadonászott a kezével, vagy épp az öklével ütögette a tanúk padját, végig az esküdtekhez beszélt, szuggesztíven sorolta nekik a traumáját és a kínjait, a drámai kiborulásból egyetlen pillanat alatt átváltott közönyös nyugalomba (például amikor az ügyvédek kértek egy kis szünetet, megbeszélni valamit), majd ugyanazzal a gyorsasággal ismét felpörgött. Tényleg, mint egy filmben, amikor azt mondják: “Csapó!” Rengeteget sírt, de amint a nézők is kiszúrták, egyetlen könnycseppet sem lehetett látni az arcán, egyszer sem volt szüksége zsebkendőre, nem fújta ki az orrát, csak brühögött, és lebiggyesztett szájjal, lehajtott fejjel csóválta a fejét. Sok kommentelő Amber nagyon érzékletes, szinte irodalmi hasonlataiban konkrét filmidézeteket vélt felfedezni (pl. “Johnny, ha kedves volt, olyan érzés volt, mintha rád sütne a nap. De azután jönnek a felhők, és minden megváltozik.” Ez szinte szó szerint A tehetséges Mr. Ripley című filmben hangzik el, Gwyneth Paltrow karakterétől).
Sok pszichológiai kifejezést használt (pl. internalizáció), amelyet valószínűleg az őt felkészítő – és neki egy nappal korábban tanúskodó – pszichiátertől vehetett át. És ami szintén sokaknak feltűnt: végig “Johnny”-nak szólította a “bántalmazóját” (Johnny Depp a per elején tett vallomásban csak “Ms Heard”-öt használt), és folyamatosan kereste a szemkontaktust a vele szemben ülő, volt férjével. Akit ugye látni se bír.
Gyakorlatilag arról számolt be, hogy már a házasságuk előtt két és fél évvel, amikor megismerkedtek, Johnny elkezdte őt ütni-verni. Részegen, bekokainozva, begombázva rendszeresen megerőszakolta, a falhoz csapta, átlökte egy üvegablakon, követte mindenhová, betegesen féltékeny volt, agyonkínozta a színésznőt, aki “halálosan szerelmes volt ebbe a férfiba, őt érezte élete szerelmének, és állandóan csak nyugtatgatni akarta, meg azt, hogy kijózanodjon, csitítani próbálta a vitákat, Depp agresszióját, vagy próbált kivonulni a kínos szituációkból.” (Aki hallotta a veszekedéseik hangfelvételeit, annak egyértelmű, hogy a dolog pont fordítva történt, Johnny próbált folyton menekülni, és Amber állt az útjába, ment utána, sírt, könyörgött, hogy maradjon, majd ha nem érte el a célját, ordítozott).
Azt is elmondta, hogy Depp egyszer a száguldó autóból, a félig lehúzott ablakon át, a nyakánál fogva kilógatta egyik yorkshire terrierjüket, tehát állatkínzó is. És amikor egyszer közösen elmentek jachtozni Depp gyerekeivel (előző kapcsolatából van egy fia és egy lánya, akkoriban 12-14 évesek voltak), a lánya, Lily-Rose pánikrohamot kapott apja részeg díbolása miatt. Amber szerint egyébként Depp gyerekeivel neki “nagyon közeli volt a viszonya”, amit némileg árnyal a tény, hogy az esküvőjükre Lily-Rose el sem ment, és évek óta egyik gyerek sem áll szóba Hearddel.
Szóval az egészet hallgatni is rossz volt, minden értelemben. Közben néztem az özönlő kommenteket, amelyek zömében azt taglalták, hogy ilyen pocsék színésznőt még nem hordott a hátán a föld, és azt is, hogy egyszerűen nem hisznek neki, egy igazi áldozat (nagyon sok kommentelő írta, hogy élt bántalmazó kapcsolatban) egyszerűen nem így beszél, és ezzel az egész, “ócska színjátékkal” a valódi áldozatok ügyének árt a legtöbbet.
Bevallom, én sem hiszek neki. Olyan agresszíven, manipulatívan “túltolt”-nak éreztem az egészet, olyan ijesztő volt még ránézni is a villámgyors hangulatváltásaira, a szinte remegő dühére, amely áthatotta az egész vallomást, annyira szélsőséges szörnyetegnek festette le Deppet, közben egyetlen pillanatra sem vállalva fel esetleges saját felelősségét ebben a félresiklott házasságban, hogy végig az volt a benyomásom, leginkább egy beteges mexikói szappanopera-újraértelmezést látok, nem a valóságot. És persze én sem értettem, miért zokog hangosan, ha egy könnycsepp sincs az arcán. És ha Depp már a 2012-es szerelembe esésük után nem sokkal elkezdte ütni-verni őt, 2015-ben miért ment hozzá?
Hogy lehet, hogy a körülöttük folyamatosan nyüzsgő emberekből – testőrök, személyzet, asszisztensek, menedzserek, Amber húga és barátnője, akik a házaspár melletti luxusapartmanokban laktak, Depp kontójára, Amber személyi ápolónővére, akire egyébként nem is értem, miért volt szükség – soha, senki nem látott, hallott semmit ebből az évekig tartó, napi szintű, horrorisztikusan agresszív bántalmazásból, és Amberen se láttak soha egy karcolást sem? Már vagy millió tanút kihallgatott a bíróság, és (legalábbis eddig) mindenki azt vallotta, hogy aki itt védelemre szorult, és folyton menekült, az többnyire Depp volt.
Amber Heard vallomása ma folytatódik. Az érdekes rész kétségtelenül az lesz, amikor Depp ügyvédei kezdik meg a keresztkérdéseket (talán már ma). Sokak szerint kiszámíthatatlan, mit tesz Amber nagy nyomás alatt, és főként akkor, ha szembesítik az ellentmondásaival és hazugságaival, amelyeket az elmúlt három hétben Depp jogászai már bizonyítékokkal alátámasztva feltártak a bíróság előtt.
