Trónok harca 3. rész: pattanásig feszült idegek és pusztítás minden mennyiségben
Feszültségkeltésből csillagos ötös, Miguel Sapochnik rendező, akinek a Fattyak csatáját is köszönhetjük elképesztően ügyesen adagolja, csepegteti az eseményeket. A részben alapból alig beszélnek, de az első 8 perc gyakorlatilag dialógus nélküli, bemutatja a hatalmas sereget, amelyet főhőseink gyűjtöttek össze az elmúlt részekben.
Akik még nem látták a részt, azok most hagyják abba az olvasást, mert KOMOLY SPOILEREK JÖNNEK!
Bámulatos, ahogy az elkeseredett helyzetben egy kis pozitív cselekmény – Melissandre megjelenése és tüzes segítsége a dothrakiaknak – mennyire feloldja ezt a folyamatos feszültséget, MAJD jön a hatalmas zakó, és még mélyebbre süllyedünk, ahogy a dothrakiak is eltűnnek a végtelen éjszaka sötétségében. Annyira reménytelenül indul a rész, hogy nem gondolnánk, hogy van még lejjebb, pedig van.
Amikor megérkezik a hömpölygő hullák tömege, a halottak serege, amivel nincs az a hadsereg, aki elbírjon, kétségbeesésükben egy mentsváruk van: megjönnek a sárkányok, és próbálják szinten tartani az élők/halottak arányát. Nem akarom lépésről lépésre leírni a csatát, mert ezt át kell élni.
A zene, a látvány, az effektek egy olyan katarzis, amire várunk már a Trónok harca első része óta.
Nem tudjuk ki fogja túlélni, nem tudjuk, kinek hogyan folytatódik a története, itt csak csépelés és halál van.
A folytatásért lapozz: