HÍREK

Szabadon vihetőek lesznek a milliárdokból felújított kastélyok és a várak, Lázár János fog dönteni a kérelmekről

Ha még a héten elfogadják az építési miniszter javaslatát, akkor már nyáron elindulhat az ajándékozás. Aki megfelel „a törvényben meghatározott céloknak”, viszi az ingatlant a bútorokkal és festményekkel együtt.

Link másolása

Már nyáron elindulhat a várak, kastélyok és kúriák ajándékozása, ha elfogadják a héten benyújtott új építészeti törvényt. Lista nincs, a magánszereplők bejelentkezhetnek a milliárdokból felújított ingatlanokért is, a kérelmekről Lázár János dönt.

Az ajándékozás ötlete már felsejlett a szintén az építési és közlekedési miniszter által benyújtott új építészeti törvény márciusban társadalmi vitára bocsátott koncepciójában is. A Magyar Építész Kamara (MÉK) műemléki tagozata akkor közleményében azt írta, hogy

„a kastélyokkal való kereskedés gondolata túlzottan vállalkozóbarát” és „fennáll a közösségi vagyon megkárosításának veszélye”.

Csepreghy Nándor, az építési tárca államtitkára akkor a DK-s Vadai Ágnes ezzel kapcsolatos kérdésére azt válaszolta, „a kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását”.

A komrány végül külön törvényt is írt „A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” címmel. A Lázár János, építési és közlekedési miniszter által jegyzett javaslatban úgy fogalmaznak, hogy „az állam kiemelten elismeri és rögzíti a magánjogi szereplők társadalmi értékteremtő szerepét a

kulturális örökség elemeinek védelme terén”, és védeni kívánják „közérdekű erőfeszítéseiket” a szükséges jogszabályi környezettel.

A tervezet szerint így

a kastélyokért, várakért és történelmi parkokért csupán egy kérelmet kell benyújtaniuk a magánembereknek, cégeknek Lázár János építési miniszterhez, ő pedig eldönti, hogy az abban foglaltak megfelelnek-e „a törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek”.

A feltételek között szerepel az állagromlás megakadályozása, és az épület látogathatóságát is biztosítani kell. Ez utóbbi azonban csak azokra az ingatlanokra érvényes, ahol a vagyonátadáskor múzeum, könyvtár vagy közgyűjtemény működött. A többi örökre magánbirtokká változhat – az ingatlanokban található bútorokkal, festményekkel és egyéb ingóságokkal együtt.

A Válasz Online-ban ismertetett első tervezetben még volt egy melléklet, amely nevesítette az így elajándékozható ingatlanokat. Csakhogy ez a végleges tervezetbe már nem került be, így

minden a miniszter irányítása alá tartozó kastély vihető, ha akad rá érdeklődő.

A Népszava cikkében emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány a 2015-ben indult Nemzeti Kastély- és Várprogramjában csak 2018-ig 14 milliárdot költött a hazai kastélyok és várak felújítására. Ezeknek a most elajándékozni szánt ingatlanoknak az értéket azonban ehhez képest a vagyon kezelésével megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. tavalyi beszámolójában alig 16,5 milliárd forintban határozta meg.

(Forrás: Népszava)

Címlapképünkön a nádasdladányi Nádasdy-kastély, amit 2021-ben újítottak fel a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Zárt osztályra vitték koponyasérülésével, ott meghalt a férfi – testvére szerint az orvosok hibáztak
László nővére nem érti, miért kellett pszichiátrián gyógyszerezni balesetet szenvedett testvérét, akinek rehabilitációja ráadásul szépen haladt állítása szerint.

Link másolása

Egy szórakozóhely előtt elesett és koponyasérülése lett Lászlónak, akinek története egy idő után furcsa, majd tragikus fordulatot vett – számol be a Blikk.

A baleseti intézetbe került sérülésével ahol kiderült: az esés miatt többszörös koponyatörést szenvedett, illetve koponyaűri vérzése lett. Lélegeztetőgépre került, majd miután arról le lehetett szedni, egy másik kórház neurológiai osztályára került, hogy speciális ellátást kapjon. Nővére, Tímea szerint itt lassan, fokozatosan javulni kezdett az állapota, hamarosan át is kerülhetett egy rehabilitációs intézetbe. Ekkor azonban váratlan dolog történt: Lászlót ismét elszállították, ezúttal egy pszichiátriára. „Akkor azt mondták nekem, mindez azért történt, hogy beállítsák a gyógyszereit” – mesélte a lapnak Tímea.

Szerinte mielőtt testvérét bevitték a zárt osztályra, már el tudta látni magát, ott azonban annyira leszedálták, hogy ülni is alig tudott egyedül.

A nővér nem érti, miért kellett balesetet szenvedett testvérét pszichiátriára szállítani, főleg, hogy a baleset előtt semmilyen mentális betegsége nem volt.

„Aztán körülbelül két héttel később délután felhívtak: a testvéremet mozdulatlanul találták az ágyon fekve, leállt a légzése. Ekkor még újra tudták éleszteni, de már nem tért magához: még egy hónapot élt agyhalottként”

– mesélte a család további tragédiáját Tímea.

A nővére kérésére Lászlót visszavitték az első kórház neurológiai osztályára, de csodát már itt sem tudtak tenni, a férfi nem sokkal később meghalt. Tímea több szakvéleményt is beszerzett, köztük olyanokat, amelyek szerint egyértelműen a pszichiátrián kapott gyógyszerek miatt állt le a férfi szíve, így szerinte egyértelműen az orvosok hibáztak.

Az ügyben rendőrségi eljárás indult, s a nyomozás jelenleg is folyik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Meghalt Havasi János
A több díjjal is kitüntetett újságíró, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatóhelyettese 72 éves volt.

Link másolása

Életének 72. évében elhunyt Havasi János Herczeg Ferenc-díjas újságíró, szerkesztő - tudatta a család kedden az MTI-vel.

Havasi János 1952. július 12-én született Dombóváron. A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1976-ban, majd 1976-1977-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Újságíró Iskolában. 1977-1983 között a Dunántúli Napló munkatársaként dolgozott. 1983-1985 között a siklós-villányi alkotótelepek igazgatója, majd a Jelenkor című irodalmi folyóirat olvasószerkesztője, 1987-től ismét a Dunántúli Napló újságírója volt.

A Helyzet című hetilap főszerkesztőjeként dolgozott 1989-től 1991-ig, ezt követően, 1991-1992 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtóosztályának vezetője, szóvivője volt. 1992-től 1994-ig a Párizsi Magyar Intézet sajtókapcsolatokkal megbízott igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be.

Havasi János 1995-től a Duna TV-ben dolgozott: 1996-ig tudósítóként, majd 1997-1998 között ő volt a közönségszolgálati igazgató.

A Magyar Televízió Aranyfüst című magazinjának szerkesztőségvezetői feladatait 1999-től 2004-ig látta el, ezt követően 2010-ig a Regionális, Kisebbségi és Határon túli műsorok főszerkesztője volt.

2010-ben az MTVA közéleti főszerkesztőjévé nevezték ki.

Ezt követően, 2012-től a határon túli kapcsolatokért felelős kabinetvezető-helyettesként, illetve a Kós Károly Kollégium titkáraként tevékenykedett; 2015 októberétől a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, a magyar nagykövetség kulturális tanácsosa volt, majd 2020. január 1-től a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiós médiaszolgáltatási igazgatója volt.

Havasi János hadisírkutatással is foglalkozott, többször járt riport- és kutatóúton a többi között a Donnál, a Donyec-medencében, az Urálban, Erdélyben, Lengyelországban. 2013-ban jelent meg Lánykák, az idő eljárt című munkája, amelyet édesanyja elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján írt.

A könyv alapján forgatták a 2018-ban bemutatott Örök tél című történelmi filmdrámát, amely a Magyarországról szovjet lágerekbe hurcolt magyar embereknek állít emléket.

Az alkotás több nemzetközi díjat is nyert.

További jelentős műve az Izotópfalu, Az IFOR éve, Az egyszemélyes stáb. Emellett több riportkönyv szerzője is.

Munkáját 2009-ben a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója Sándorov Péter-díjjal ismerte el, 2010-ben a Magyar Hadisírgondozásért kitüntető címben részesült, 2019-ben Párizs városa nagyérmének ezüst fokozatával tüntették ki; 2020-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vette át Havasi János, akit 2021-ben Herczeg Ferenc-díjjal tüntettek ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
„Egy pap gyóntatás közben nem közfeladatot lát el” - ezért nem kell a fideszes képviselők szerint a papoknak jelenteniük a gyermekek elleni bűncselekményeket
A parlament népjóléti bizottságában ma meg is szavazták a módosítót. A kormánypártok indoklása szerint gyónás közben a papok nem közfeladatot látnak el.

Link másolása

Korábban írtunk róla, hogy módosítást adott be a gyermekvédelmi törvényhez a fideszes Dunai Mónika.

A módosítás szerint az egyházi személyek felmentést kapnának a gyermekeket ért bűncselekmények bejelentési kötelezettsége alól, amennyiben arról gyónás közben szereznek tudomást.

Az RTL Híradó számolt be róla, hogy a parlament népjóléti bizottságában ma meg is szavazták a módosítót. A kormánypártok indoklása szerint gyónás közben a papok nem közfeladatot látnak el. Az ellenzék szerint a javaslat elfogadhatatlan és követelik, hogy ezentúl a gyónási titok se kösse a papokat, ha ott jut tudomásukra egy gyermekbántalmazás.

Korábban a katolikus egyház és maga Ferenc pápa is többször kiállt a gyónási titok szentsége mellett. A papok még a legsúlyosabb bűncselekményeket, például a gyilkosságokat, pedofil eseteket sem kötelesek jelenteni, ha gyónás közben értesülnek róla.

A parlament népjóléti bizottságában ma több órás vita alakult ki a tervezetről.

Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa három éve egy javaslattal külön is kivette volna a gyónási titokból a gyermekbántalmazási ügyeket. Ahogy akkor, ma sem sikerül meggyőznie a kormánypártokat.

A kereszténydemokrata Nacsa Lőrinc a gyónási titok sérthetetlenségével érvelt.

"Az elmúlt sok 100 évben volt egy entitás, aki a magasabb érdekre hivatkozva megpróbálta eltörölni a gyónási titkot, ez a III. Birodalom volt, amely a náci érdekekre hivatkozva...tehát csak ezt szeretném, még a kommunisták sem próbálkoztak ezzel."

- mondta Nacsa az RTL Híradónak.

A bizottság a kormánypártok szavazataival elfogadta a módosítást.

A Telex megkeresésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ennyit közölt:

„a gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Matematika érettségi: itt vannak a hivatalos megoldások
Általános vélemény szerint nem az egész vizsga volt könnyű, de szinte biztosan mindenki talált benne olyan feladatot, amit meg tudott oldani.

Link másolása

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, lezajlottak a középszintű írásbeli érettségik matematikából. A részben megváltoztatott vizsgán a diákoknak ún. sodrófadiagrammal, koordinátageometriával, halmazelmélettel és egy képzeletbeli polgármesterválasztás alapján a százalékszámítással is meg kellett küzdeniük.

Kedden az Eudline már megjelentette a nem hivatalos megoldásokat, mára pedig megérkezett a hivatalos megoldókulcs is.

A szaktanárok hivatalos véleménye szerint a matekfeladatok vegyes nehézségűek voltak, de szinte minden diák találhatott benne olyat, amit könnyebben meg tudott oldani, vagy amit korábban már alaposabban gyakorolt. Volt olyan vélemény is, hogy egy jobb képességű általános iskolás számára sem okozott volna nehézséget az érettségi vizsga megírása.

Ha kíváncsi vagy, hogy neked hogy sikerült a megpróbáltatás, esetleg rég vizsgáztál már, és érdekel, hogy átmentél volna az idei érettségin, IDE KATTINTVA le tudod ellenőrizni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: