Népszava: nincs remény béremelésre az egészségügyben, még jobban eladósodnak a kórházak
A 2026-os költségvetési tervezet szerint sem bérkorrekció, sem kórházfelújítás nem szerepel az állami egészségügyben. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, jövőre pedig 4944 milliárd. Ez 5,1 százalékos növekedés, de a szakértők szerint nem fedezi az inflációt, a dolgozók megtartását, vagy a többletfeladatokat – írja a Népszava.
Jelenleg körülbelül 92 ezer szakdolgozói állás van betöltve a közfinanszírozott egészségügyben, de a rendszer optimális működéséhez legalább tízezerrel többre lenne szükség. A szabadságokat sok helyen nem tudják kiadni, mert nincs elég dolgozó a helyettesítésre, így a hiányzók feladatait is a meglévő munkatársak végzik el.
A minimálbéren foglalkoztatottak mindazonáltal számíthatnak jövedelemnövekedésre, hiszen a korábbi megállapodás szerint 2026-ra 13 százalékkal emelkedik a minimálbér. Ezen túl azonban nem látszik további emelés az ágazatban. A kórházak tartozása közben pedig tovább emelkedik: márciusban az intézmények 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak úgy nyilatkozott: csak márciusban 12 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága. A kormány tavaly 96 milliárd forinttal rendezte az előző évből felgyülemlett tartozásokat, de azóta a probléma újra megjelent, ráadásul a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságnál további 40-50 milliárd forintnyi tartozás keletkezhet ebben az évben.
A Magyar Kórházszövetség konferenciáján Bodó Attila főigazgató-helyettes arról beszélt, hogy forráshiány miatt kiigazításra lesz szükség, és már az idei évre is kértek a kormánytól támogatást.
Weltner János orvos a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyarországi, különösen a fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények többsége száz évnél is idősebb, és nem alkalmas a modern technológiai követelmények befogadására. Úgy látja, hogy ezek részleges felújítása nem hoz létre méret- és költséghatékony működést.
A költségvetési törvény preambulumában a kormány kiemeli, hogy 2010 óta megháromszorozta az egészségügyre fordított közkiadásokat, viszont a GDP-hez viszonyított arány csökken: az idei körülbelül 4,2 százalékról 3,8 százalékra eshet vissza. A Költségvetési Tanács véleménye alapján a gyógyszertámogatásra szánt keret a 2026-os tervszámokkal valószínűleg szintén nem lesz elegendő, ha figyelembe vesszük az elmúlt három év költéseit és a 2025-ös időarányos teljesülést.
