Takács Péter: A képzett egészségügyi szakdolgozók is elláthatnak orvosi feladatokat a jövőben
Például „már nem kell orvosi pecsét egy rendszeresen szedett gyógyszer felírásához, azt meghosszabbíthatja egy emelt végzettséggel rendelkező szakdolgozó is.”
A jövőben már nemcsak orvosok végezhetnek bizonyos egészségügyi feladatokat, hanem a magasan képzett szakdolgozók is – erről beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Debreceni Egyetemen tartott „Fórum az ápolásról” című konferencián.
Az államtitkár „Változások a szakdolgozói életben” című előadásában ismertette azt a kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi szintű képzésben részesült szakdolgozók olyan feladatokat is elláthassanak, amelyeket eddig kizárólag orvosok végezhettek. A cél, hogy könnyebben be tudják vonni ezeket a magasan képzett szakembereket az egészségügyi ellátásba.
Takács Péter elmondta, hogy a szakdolgozókat szakmacsoportok szerint sorolják majd be, és ennek megfelelően határozzák meg, ki milyen tevékenységet végezhet önállóan, saját működési engedélye alapján
- írta a Blikk az MTI alapján.
Példaként említette: „Már nem kell orvosi pecsét egy rendszeresen szedett gyógyszer felírásához, azt meghosszabbíthatja egy emelt végzettséggel rendelkező szakdolgozó is.”
A jövőben már nemcsak orvosok végezhetnek bizonyos egészségügyi feladatokat, hanem a magasan képzett szakdolgozók is – erről beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Debreceni Egyetemen tartott „Fórum az ápolásról” című konferencián.
Az államtitkár „Változások a szakdolgozói életben” című előadásában ismertette azt a kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi szintű képzésben részesült szakdolgozók olyan feladatokat is elláthassanak, amelyeket eddig kizárólag orvosok végezhettek. A cél, hogy könnyebben be tudják vonni ezeket a magasan képzett szakembereket az egészségügyi ellátásba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Wáberer György után egy második MÁV igazgatósági tag is állítja: a kormány megkerülte a cégvezetést
Deák Tibor, a MÁV egy másik igazgatósági tagja megerősítette Wáberer György minden állítását a kormányzati beavatkozásról. Wáberer azt mondta korábban, hogy a budapesti pályaudvarok melletti területek eladását, és más lépéseket is csak a kormány akart, a MÁV nem hagyta ezeket jóvá.
Wáberer György után a MÁV igazgatóságának egy másik tagja, a Rothschild & Co szenior tanácsadójaként is dolgozó Deák Tibor is megerősítette, hogy a kormány a testület feje fölött hozott döntéseket egyes ügyekben. Deák a Telexnek azt mondta, Wáberer állításai helytállóak, és azokkal teljes mértékben egyetért. A titoktartási kötelezettségére hivatkozva azonban nem árulta el, pontosan hány ilyen, az igazgatóságot megkerülő ügy volt, és melyek voltak ezek.
Wáberer egy múlt heti műsorban arról beszélt, „nagyon sokat kellett abban csalódniuk”, hogy amit az igazgatóság nem hagyott jóvá, azt a politika kormánydöntéssel vitte keresztül.
Elmondása szerint Lázár János építési és közlekedési miniszter az ezzel kapcsolatos aggályaira többnyire annyit válaszolt: „kormányérdek”.
Wáberer példaként említette a MÁV pályaudvarok melletti ingatlanjainak értékesítését és a debreceni Bek–Degenfeld–Tisza-palota eladását.
Szerinte „a politika sokkal jobban beleszól a MÁV vezetésébe, irányításába, mint amennyire bele kellene szólnia”.
A kormányzati elképzelések szerint a nagy állomások felújításába magántőkét vonnának be, és a vasútüzemhez nem szükséges területek értékesítéséből finanszíroznák a fejlesztéseket. Az Építési és Közlekedési Minisztérium korábban arról beszélt, hogy a budapesti főpályaudvarok környéki ingatlanok egy részét eladnák.
A debreceni MÁV-székház, a Bek–Degenfeld–Tisza-palota esetében már ennél is konkrétabb a helyzet: az épületet az állam árverésre bocsátotta, több milliárd forintos kikiáltási árral.
Wáberer György nemrég egy interjúban a Fidesz felső vezetését árulónak nevezte, és arról beszélt, hogy a jelenlegi adórendszer a gazdagoknak kedvez, ő maga pedig támogatná a vagyonadó bevezetését.
A kijelentései után Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere nyilvánosan felszólította, hogy mondjon le a tisztségeiről.
Wáberer György után a MÁV igazgatóságának egy másik tagja, a Rothschild & Co szenior tanácsadójaként is dolgozó Deák Tibor is megerősítette, hogy a kormány a testület feje fölött hozott döntéseket egyes ügyekben. Deák a Telexnek azt mondta, Wáberer állításai helytállóak, és azokkal teljes mértékben egyetért. A titoktartási kötelezettségére hivatkozva azonban nem árulta el, pontosan hány ilyen, az igazgatóságot megkerülő ügy volt, és melyek voltak ezek.
Wáberer egy múlt heti műsorban arról beszélt, „nagyon sokat kellett abban csalódniuk”, hogy amit az igazgatóság nem hagyott jóvá, azt a politika kormánydöntéssel vitte keresztül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Első ránézésre arányosnak tűnik” - Magyarország egyik leggazdagabb embere reagált a Tisza Párt vagyonadójára
Jellinek Dániel egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez. A Tisza vagyonadó-terve kapcsán szólalt meg az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.
„Egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez” – ezzel a mondattal kommentálta a Tisza Párt vagyonadó-tervét Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.
Jellinek Dániel a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy
a Tisza Párt programjában megjelölt 1 százalékos mérték, valamint az egymilliárd forintos belépési küszöb „első ránézésre arányosnak tűnik”, de az intézkedés sikeréhez számos kulcskérdést tisztázni kell.
A milliárdos szerint ilyen az adóalap pontos meghatározása, mivel egy cég esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték alapján kell adózni.
Jellinek Dániel szerint indokolt különbséget tenni a holdingstruktúrák és az operatív, termelő vállalatok között is. Utóbbiaknál ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a cégben lévő szabad pénz nem fedezi a fizetendő vagyonadót.
„Összességében tehát az irány érthető, de a részletszabályok kialakítása kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy az intézkedés valóban elérje a célját, és ne okozzon nem kívánt gazdasági mellékhatásokat” – fogalmazott.
A milliárdos arra is figyelmeztetett, hogy egy nem kellően körültekintően kialakított szabályozás a tőketulajdonosok elvándorlásához vezethet. Példaként Norvégiát említette, ahol a vagyonadó emelése után jelentős elvándorlás volt tapasztalható, és Franciaországot, amely részben emiatt alakította át a korábbi, hasonló típusú adóját.
A Tisza Párt álláspontja szerint a vagyonadó az igazságosabb közteherviselést szolgálná, és a bevételekből a munkát terhelő adókat lehetne csökkenteni.
„Egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez” – ezzel a mondattal kommentálta a Tisza Párt vagyonadó-tervét Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.
Jellinek Dániel a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szolnok kilép a Megyei Jogú Városok Szövetségéből, ha a fideszes vezető nem mond le azonnal
Györfi Mihály, Szolnok polgármestere szerint a szervezetet nem vezetheti tovább olyan ember, aki Fidesz-propagandát terjesztett a nevükben, és nem szólalt fel a városokat sanyargató szolidaritási hozzájárulással szemben.
Ultimátumot kapott a fideszes Szita Károly, Kaposvár polgármestere: Szolnok kilép a Megyei Jogú Városok Szövetségéből, ha a szervezet elnöke nem mond le azonnal – írja a 24.hu. A lépést Györfi Mihály, Szolnok polgármestere egy nyílt levélben jelentette be.
A felszólítás egybeesik a szolidaritási hozzájárulás második részletének befizetési határidejével, amelynek teljesítését Szolnok Magyar Péter kormányának megalakulásáig visszatartja.
Györfi szerint a nagyvárosok szövetségnek pártpolitikán felül álló szakmai szervezetnek kellene lennie, amelynek élén nem állhat olyan ember, aki asszisztált a kormány városokat sújtó pénzelvonásaihoz, és kormány propagandájához.
„Az MJVSZ-t nem vezetheti olyan ember, aki a Fidesz propagandáját szolgálva tevékeny részt vállalt egy bírósági ítélet által is hazugságnak minősített rémhír terjesztésében.”
A polgármester felidézte, hogy Szita Károly korábban kezdeményezte az állítólagos „Tisza-adó” elítélését, miközben szerinte nem emelt szót az önkormányzatokat terhelő szolidaritási adó ellen.
„egy szava sem volt az önkormányzatiságot alapjaiban támadó, a Fidesz–KDNP által kivetett szolidaritási adó ellen.”
Györfi szerint Kaposvár fideszes polgármestere teljességgel alkalmatlan a posztra, és jelezte, hogy amennyiben Szita nem távozik, Szolnok kilép a szövetségből. Egyúttal javasolta a többi tagvárosnak is, hogy fontolják meg ezt a lépést.
Decemberben már tíz polgármester ment neki Szita Károlynak a Tisza-adós felhívása miatt. A városvezetők – köztük Györfi Mihály is – akkor közös nyilatkozatban utasították el Szita javaslatát, mert szerintük az elnök a Fidesz kampánycéljaira használta a szervezetet, és semmilyen felhatalmazása nem volt a felhívásra.
Szita Károly abban a körlevélben arra kérte a polgármestereket, hogy testületi határozatban mondjanak nemet a „Tisza megszorításaira”, és „védjék meg településeiket”.
Ultimátumot kapott a fideszes Szita Károly, Kaposvár polgármestere: Szolnok kilép a Megyei Jogú Városok Szövetségéből, ha a szervezet elnöke nem mond le azonnal – írja a 24.hu. A lépést Györfi Mihály, Szolnok polgármestere egy nyílt levélben jelentette be.
A felszólítás egybeesik a szolidaritási hozzájárulás második részletének befizetési határidejével, amelynek teljesítését Szolnok Magyar Péter kormányának megalakulásáig visszatartja.
Györfi szerint a nagyvárosok szövetségnek pártpolitikán felül álló szakmai szervezetnek kellene lennie, amelynek élén nem állhat olyan ember, aki asszisztált a kormány városokat sújtó pénzelvonásaihoz, és kormány propagandájához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A választás után már nincs is szükség a stratégiai infrastruktúra védelmére, a Honvédség levonul az energetikai létesítményektől
Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy a katonák kivezénylése nem a kampány része volt. Az Energiaügyi Minisztérium most arra hivatkozik, hogy az üzemeltető cégek időközben megerősítették saját védelmüket, így már nincs szükség a katonákra.
Szerdától fokozatosan csökkenti a katonai jelenlétet a Magyar Honvédség azoknál a kiemelt energetikai létesítményeknél, amelyeket február vége óta megerősített őrizettel védtek. Az Energiaügyi Minisztérium azt állítja, a döntés oka, hogy az érintett cégek időközben felülvizsgálták és saját erőből fokozták a biztonsági intézkedéseiket.
A Honvéd Vezérkar Kommunikációs Főnöksége a Telexnek küldött válaszában erősítette meg a lépést. Úgy fogalmaztak: „A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását”.
A közlemény szerint a haderő eddig mintegy 600 fővel vett részt a kritikus létesítmények védelmében. A kivonulás azokon a helyszíneken kezdődik meg, ahol a minisztérium már nem igényli a honvédségi megerősítést, mert az üzemeltetők már képesek önállóan gondoskodni a fokozott védelemről.
Orbán Viktor miniszterelnök február végén, a Védelmi Tanács ülése után jelentette be a katonai jelenlét növelését. Akkor azzal indokolta a döntést, hogy információi szerint Ukrajna nyomást próbál gyakorolni Magyarországra.
Az intézkedést megelőzően, január végén leállt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, miután annak ukrajnai szakasza megsérült. Áprilisban pedig a vajdasági Oromhegyes közelében, a Magyarország gázellátásában kulcsszerepet játszó Török Áramlat vezeték mellett robbanószert találtak a szerb hatóságok.
Az intézkedést ellenzéki oldalról több kritika is érte, szerintük a katonák kivezénylése a választási kampány része volt, és a kormány „háborús pszichózist” keltett.
Szerdától fokozatosan csökkenti a katonai jelenlétet a Magyar Honvédség azoknál a kiemelt energetikai létesítményeknél, amelyeket február vége óta megerősített őrizettel védtek. Az Energiaügyi Minisztérium azt állítja, a döntés oka, hogy az érintett cégek időközben felülvizsgálták és saját erőből fokozták a biztonsági intézkedéseiket.
A Honvéd Vezérkar Kommunikációs Főnöksége a Telexnek küldött válaszában erősítette meg a lépést. Úgy fogalmaztak: „A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
