HÍREK
A Rovatból

„Nem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz” – nagyinterjút adott Mészáros Lőrinc az Indexnek

A leggazdagabb magyar szerint politikai támadások érik, pedig rengeteg adót fizetnek, és ennek inkább örülni kellene. Röviden beszélt a magánéletéről is.


185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának.

Mészáros Lőrinccel most az Index készített exkluzív interjút, ami azért érdekes, mert az ország immár hivatalosan is leggazdagabb emberének számító felcsúti milliárdos nem osztogatta eddig könnyen az interjúkat. A beszélgetés az MKB-székházban, az irodájában készült, ahol értékes festmények szolgáltatták a hátteret.

Mészáros elmondta, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget a listáknak.

"Egy óriási vállalatcsoportot működtetünk, csaknem 30 ezer alkalmazottal a gazdaság szinte minden szegmensében, vagyis a magánszférában mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatók."

De nem ezt látja a személye elleni támadások okának:

"Sokkal inkább azt látom a támadások mögött, és ezért elfogadom és megértem, hogy sokaknak nem tetszik az én elkötelezett jobboldali kiállásom. Mivel ma Magyarországon jobboldali kormány van, érthető számomra, hogy az ellenzék a Mészáros Csoporton és más, jobboldalhoz kötődő gazdasági szereplőkön keresztül támadja a kormányt."

Arra a kérdésre, hogy sok állami megrendelést kap, és ebből gazdagodik politikai hátszéllel, ezt válaszolta:

"A munkáink döntő többségéhez nyílt eljárásokkal jutunk, ahol a legkedvezőbb ajánlat győz. A pályázatok 95 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet. Én örvendetesnek találom, hogy magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég nemzetközi hátterű multikkal tudja felvenni a versenyt."

Az üzleti életben szerinte nincs meg az a szembenállás, mint a politikában.

"A gazdaság legtöbb szereplőjével szívesen leülünk egymással egy közös ebédre, vagy veszünk részt közös vadászaton, némelyikükkel kifejezetten jó üzleti és személyes kapcsolatot is ápolok. "

Úgy véli, 1998-2002 közt már törekedett arra az Orbán-kormány, hogy a hazai nagyvállalkozókat hozza helyzetbe például az építőiparban, de utána szerinte a következő kormányok a külföldi cégeket hozták helyzetbe. Ezen változtatott ismét 2010-től az új Orbán-kabinet.

Szerinte "a csoporton belül az építőipar részesedése még a 25 százalékot sem éri el. Erre a jellemzően nyílt közbeszerzési eljárásokon elnyert pénzre fogják rá a baloldali megmondóemberek, hogy közpénz felhasználásából származik. (...) 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos. Erre még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz."

A Hunguest-csoport szállodáinak nyújtott hatalmas, 17,7 milliárd forintos állami támogatásról ezt mondta:

"csak az utolsó, harmadik körben jelentkezhettek a pályázatra a több mint 100 szobával rendelkezők. Tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált."

A szállodái elleni bojkottra való felszólításról így vélekedett:

"Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja."

A tőzsdei cégükről, az Opus Global Nyrt-ről szólva válaszolt azokra a kritikákra, hogy a sikeres 2020-as év ellenére nagyon alacsonyan mozog a cég részvényeinek értéke:

"az Opus egy tőzsdei cég, én pedig egy vagyok csak a részvényesek között. Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs. "

A Magyar Bankholding Zrt. (MKB + Budapest Bank + Takarékbank) kapcsán beszélt a fúzióról, amely szerinte páratlan talán még Európában is:

"Egy 100 százalékban magyar tulajdonú, az OTP utáni második legnagyobb bank formálódik most. (...) meghatározó, de 50 százalék alatti részesedése lesz a Mészáros Csoportnak a bankban."

A mezőgazdaságban is hatalmas érdekeltségei vannak a csoportnak, 45 ezer hektár föld tartozik hozzájuk.

A Talentis Agro csoporthoz került Szarvasi Agrár Zrt. és a Gallicoop Zrt. is.

"Magyarország legnagyobb agrárvállalataként nemcsak növénytermesztéssel foglalkozunk, hanem tejelőállítással is. Ebben Magyarországon piacvezetők vagyunk: 7500 tejelő tehénnel rendelkezünk, ezzel nálunk több tejet senki nem állít elő. "

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Fekete-Győr András kilátásba helyezte az ún. felcsúti pert, ezt válaszolta:

"Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak."

Azzal védekezett Mészáros, hogy az egyik legnagyobb hazai vállalatcsoportként óriási összeget fizet be minden évben adóként:

"30 ezer dolgozó tagja ennek a közösségnek, ennyi családnak nyújtunk tisztes megélhetést, munkán alapuló biztonságot. A cégcsoport vállalatai éves szinten több mint 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába. Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki."

A 2022-es választásokról ezt mondta:

"Szurkolok, hogy a jelenlegi nemzetépítő politikai közösség folytathassa a munkát. Szerintem a jobboldal nyerni fog."

A családról szólva elmondta, hogy mivel a gyerekei felnőttek, helyet kaptak a vállalatnál, meg van oldva az utánpótlás is:

"Már mind a három gyermekem itt dolgozik a cégcsoportban. A legidősebb lányom a Mészáros-csoport első számú vezetője, a középső lányom néhány cégcsoportos vállalatot irányít; míg az agrárvégzettségű fiam a Talentis Agro Holding igazgatóságának az elnöke."

A feleségétől való válás, és az azt követő osztozkodásról csak nagyon röviden beszéltek:

"A vagyonmegosztás már szeptemberben lezárult, nincsenek vitás kérdések köztünk. A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért."

Várkonyi Andreával kapcsolatban elmondta, hogy már tudják, mikor lesz az esküvő, de a részleteket illetően nem akart semmit mondani.

"Az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk."

Érdemes a teljes interjút is elolvasni, érdekes mondatok hangzottak még el benne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Menesztették Kovács Zoltánt a Nimród Vadászújság éléről, nem fogadta jól a hírt
A már nem Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászkamara közös ülésen döntött a volt kormány államtitkárának felmentéséről, a közpénzzel támogatott kiadóval is szerződést bontanak. Kovács gonoszságról és ostobaságról ír.


Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.

A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”

Mindenki másnak pedig Fekete István szavait küldte: „Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.”

A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő munkáját Imre János, a Védegylet felügyelőbizottsági elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként.

Az elnökség arról is döntött, hogy felmondja a lap kiadói szerződését az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, amit a „megváltozott külső körülményekkel” indokoltak.

A közlemény szerint a lap megjelenése és működése a változások alatt is folyamatos marad, és a tervek szerint a Nimród októbertől is megjelenhet.

Az ülésen egy másik döntés is született:

a szeptember 5-ére tervezett Országos Vadásznapot technikai és anyagi okok miatt nem tartják meg, helyette a hatvani Vadász-Gyermeknap kap országos eseményi rangot.

Korábban megírtuk azt is, hogy Május 20-án Bárándy Péter váltotta Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki székében. A lemondást szintén a „megváltozott körülményekkel” indokolták.

Június elején a HVG cikke pedig arról számolt be, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. a 2021-es vadászati világkiállítás után is jelentős állami forrásokhoz jutott: a cég 2025-ben 700 millió forint költségvetési támogatást kapott. A társaság tevékenységének súlypontja a Nimród kiadásához és a kapcsolódó utókommunikációhoz kötődött, ami rávilágít arra, hogy a vadászok lapját jelentős mértékben közpénzből finanszírozta az előző kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Muri Enikő is visszaadta az NKA-milliókat: már kétmilliárd forint felett jár a visszafizetett támogatási pénz
Az énekesnő három dal szövegírására kapott 5 milliót. A visszafizetések azután történtek, hogy a NAV költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított az NKA-ügyben.


Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.

Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.

Köztük van Muri Enikő, a Sugarloaf énekese, aki azt az 5 millió forintos alkotói támogatást utalta vissza, amelyet három új dalának szövegírására kapott.

Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.

A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.

A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.

A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.

A botrány kirobbanása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást. Az új kulturális vezetés azonnali lépéseket tett: Tarr Zoltán miniszter előbb leállította az NKA összes támogatásának kifizetését, majd felfüggesztette az NKA főigazgatóját. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég közel félmilliárdos támogatását, amelyet a Fidesz kampányát segítő koncertsorozatra kértek.

A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk