SZEMPONT
A Rovatból

„Nem is tudom elmondani, hányszor ettem kukából, de fiamnak lett csokija, cipője” – egy édesapa küzdelme a fiáért

Lakatos László 10 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy otthagyja az alkoholista párját. Évekig küzdött azért, hogy ki tudjon bérelni egy lakást és magához vehesse kisfiát, Csanádot. Kegyetlen időszak van mögöttük, de ma már a közös álmukért küzdenek: egy saját otthonért.
Fartek Patrícia - szmo.hu
2025. február 11.



Egy édesapa szívszorító posztja kering napok óta a közösségi médiában. Lakatos László azért döntött úgy, hogy megosztja a világgal fájdalmas történetét, mert lakóautót keresett a fiával. Csanád édesanyja alkoholista volt, Laci ezért 10 évvel ezelőtt egy szatyorral és pár ezer forinttal a zsebében otthagyta a családi otthont, hogy egyszer majd újat építhessen magának és a fiának. Három évig élt hol az utcán, hol egy heverőn egy munkásszállón, és volt, hogy a kukából evett, miközben harcolt a gyermekéért. Aztán végre ki tudott venni egy lakást, és Csanád is hozzákerülhetett. Nemrég vásárolt egy telket, rajta egy présházzal, amit fel szeretnének újítani, hogy végre saját otthonuk legyen. Az idő is sürgeti őket, hiszen a jelenlegi albérletben csak augusztusig maradhatnak. A tervük az, hogy amíg elkészül az otthonuk, egy lakóautóban élnek majd. Laci ehhez kért segítséget a Facebookon, és ismét kiderült, hogy a közösségi médiának mekkora ereje van.

Lakatos László 55 éves, egy 16 éves fiú édesapja. Apa és fia jelenleg egy kétszobás albérletben él együtt Győrben, és tervezgetik a közös álmukat, egy saját otthont. De az elmúlt évek keményen meggyötörték őket, bár Laci azt mondja, eleve nem kezdődött rózsásan az élete.

„Én úgy születtem, hogy apám megerőszakolta anyámat” - meséli Laci, aki azt mondja, hosszú ideig cipelte magával ennek a terhét, de mára már nincs harag benne.

Mindig is érdekelte a művészet, zenész, festő vagy szobrász szeretett volna lenni. A szülei viszont egyáltalán nem támogatták. Végül az írásban találta meg a boldogságot. Azt mondja, az első vízválasztó az életében az volt, amikor bevonult katonának. Miután leszerelt, 20 évesen úgy döntött, hogy nem bírja tovább az otthoni légkört, az alkoholista szüleit, így elköltözött.

15 évesen ismerte meg a kisfia későbbi édesanyját, akivel végül évtizedekkel később jöttek csak össze. Azt mondja, nagy szerelem volt, hamar össze is költöztek, és az első éveik nagyon jól teltek, aztán az asszony inni kezdett.

„A párom alkoholista lett, gyakorlatilag minden nap részeg volt. Teljesen felpuffadt, majd amikor már a menstruációja is elmaradt, elment orvoshoz. Kiderült, hogy 6 hónapos terhes. Kegyetlen volt az a három hónap, amíg meg nem született a fiam. Egyrészt azért, mert mindenhova követtem az anyját, hogy ne igyon. Másrészt pedig elképesztően aggódtam, hogy mi történik egy olyan gyerekkel, aki már magzat korában hónapokig más sem kap, csak alkoholt. Féltem, hogy egészséges lesz-e, szellemileg, fizikailag ép lesz-e. Aztán megszületett Csanád, akiből egy makkegészséges, okos, értelmes fiú lett” - meséli Laci.

Azt mondja, a felesége csupán három hónapig nem ivott, amíg szoptatta a kisfiát. Aztán minden folytatódott tovább.

„Ahogy abbahagyta a szoptatást, úgy viselkedett, mintha nem is lenne gyereke. Megint mindennap részeg volt, én keltem a gyerekhez éjszaka, én etettem. Merthogy a tápszert már én is el tudtam készíteni neki”

- emlékszik vissza Laci.

Közben külföldre is elment dolgozni, a kisfiával viszont nem sokat foglalkozott az édesanyja otthon. Végül 2015-ben elszakadt nála a cérna, és úgy döntött, otthagyja a családi otthont, az akkor hatéves kisfiát, és azon fog dolgozni, hogy elhozhassa onnan.

„Igazság szerint már évek óta gondolkoztam azon, hogy lelépek. Aztán úgy döntöttem, hogy kockáztatok, otthagyom a gyereket, és valamilyen úton-módon, megteremtek egy lakást, hogy őt is elvihessem magammal. Volt egy szatyrom, abban volt pár zokni, póló, alsónadrág, egy feltöltőkártyás telefon, és 3-4 ezer forint a zsebemben. Nem volt hova mennem, így hetekig az utcán éltem. Munkahelyem viszont volt. Rengeteg munkát vállaltam el, korán mentem és későn végeztem. Nemcsak a pénz miatt, hanem azért is, hogy ne kelljen »otthon« lenni. A munkahelyen legalább tudtam zuhanyozni, és meleg volt”.

Végül a munkaadója segítségével sikerült bekerülnie egy munkásszállóra. Fél évvel később pedig már össze tudott rakni annyi pénzt, hogy kibéreljen egy ágyat egy olyan helyen, ahol közel negyven embert zsúfoltak össze.

„Közben látogattam a fiamat, és elmentünk ide-oda, ha volt rá pénzem. Nem is tudom elmondani, hányszor ettem kukából, de fiamnak lett csokija, cipője. Minden alkalommal, amikor hazavittem, futott a kerítés mellett, és azt kiabálta: »édesapa ne hagyj itt!« De hiába jártam hivataltól hivatalig, mivel nem volt normális lakhatási lehetőségem, ott kellett hagynom azt anyjával” - fogalmaz Laci.

„Csak annyit tudtam megígérni, hogy egy szép napon együtt fogunk élni.”

Később aztán ki tudott venni egy szobát magának, de az egyik munkahelye megszűnt, így ismét csak egy ágyra futotta. Azt mondja, muszáj volt összeraknia a pénzét, mert mindenáron el akarta hozni a fiát az alkoholista anyjától. Kemény három év telt el, mire összegyűjtött annyi pénzt, hogy kivehessen magának egy lakást. Pont időben, mert ekkor volt a bírósági tárgyalás is a gyerek elhelyezéséről. Az édesanyja rögtön az első alkalommal lemondott Csanádról, Lacinak pedig már volt egy albérlete, így végre magához vehette a fiát.

„A bíróság egyértelműen nekem ítélte fiam. Az első napom úgy telt el, hogy bőgtem.”

„Én magam vittem be a heverőjét, ezenkívül nem volt semmi a lakásban. Pár hónap múlva lett szék, asztal, tányérok, felmosó vödör stb. De egyetlenegy dolog érdekelt, hogy velem van a fiam. Ez azóta is gyakran eszembe jut és elsírom magam, de előttem van az anyja, hogy utolsó nap üvöltött velem, hogy nem viszem semmire” - fogalmaz Laci.

„Amikor eljöttem otthonról nem tudtam, hogy mennyi időbe fog telni, mire el tudom hozni Csanádot az anyjától. Szörnyű volt, mert olyan lassan telt az idő, nem láttam, hogy mikor lesz ennek vége. De minden nap elképzeltem magamban, hogy megcsinálom, elképzeltem, hogy sikerült, és, hogy lett otthonunk. Így próbáltam hozzáállni, viszont azért mindig ott volt a fülemben a kisördög, hogy hát nincs mit ennem, egy új cipőt se tudok venni magamnak, akkor hogyan tudnék kivenni egy lakást. Kegyetlen volt. De aztán sikerült” - mondja könnyeivel küszködve az édesapa.

Laci és Csanád most egy kétszobás albérletben lakik Győrben. Időközben az apa egy autót is tudott venni, részletre, és lett egy kiskertjük is, 30 kilométerre az albérletüktől.

A telken áll egy kis présház, az a tervük, hogy ez lesz majd a saját, közös otthonuk. Már el is kezdték a felújítást, azonban a munka nagyon lassan halad.

„Én biztonsági őrként dolgozom. Van két munkahelyem. Mindkettő 24 órás szolgálat. Egyiket leadom, rohanok a másik helyre. Minden harmadik nap szabad csak. Ilyenkor próbálok anyu és apu lenni egyben, mivel a fiam anyja másfél éve meghalt. Reggel hazaérek, elviszem suliba Csanit, aztán bolt, mosás, főzés, takarítás, kicsi alvás míg megy a gép, aztán vissza fiamért. Évek óta így megy. Ha hétvégére esik a szabadnapom akkor irány a birtok” - fogalmaz Laci.

Az albérletben csak augusztusig maradhatnak, addig el kellene készülni a házzal. Ugyanakkor egyszerre fizetni az albérletet és a felújítást nagyon nehéz. Laci és Csanád így kitalálta, hogy amíg a ház el nem készül, vesznek egy lakókocsit és abban fognak élni a telken. Csakhogy egy lakókocsi is nagyon drága. Laci úgy érezte, hogy most ismét egy olyan helyzetbe került, ahonnan nehezen tud elmozdulni. Ekkor jött az öltet, hogy a közösségi médiában kér segítséget. Felkavaró őszinteséggel írta meg a történetüket azért, hogy találjon valakit, akitől részletre vásárolhat egy lakókocsit.

Rengetegen megosztották a posztját. Nemrég megkereste egy vállalkozó, aki felajánlott nekik egy lakókocsit. Ingyen, ajándékként, hogy Laci azt a pénzt is, amit erre fordított volna, beletehesse a házba.

„Lehet, hogy más ember nem kötözne be egy ilyen házba. De van teteje, oldala, annyi, hogy kicsi. Nem egy 80 négyzetméteres 50 milliós családi házunk lesz, az még az álmaimban sincsen benne, de azt gondolom, hogy kettőnknek ez a kis ház bőven meg fog felelni. Van egy nagyon jó, száraz, boltíves pince, oda például tervezünk egy könyvtárszobát, vagy pihenőt, vagy étkezőt, majd meglátjuk” - meséli Laci.

„Közben jönnek a felajánlások, nyílászárók, ruha, étel, és kapkodom a fejemet, hogy mi történik. Sokan írták azt is, hogy adománnyal segítenének minket. Hihetetlen jó szándékú emberekre akadtam, vagy ők énrám már nem tudom” - fogalmaz.

Apa és fia tehát hamarosan a telekre költözhet, igaz egyelőre csak a lakókocsiba, de szépen lassan el tudják kezdeni felújítani az otthonukat. Csanád autószerelőnek tanul, nagyon sokat segít az apjának, együtt ültetnek, nemsokára pedig felépítik a kerítést is.

Ha segítenél Lacinak és Csanádnak, azt itt teheted meg:

Lakatos László

11773377-01998218


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: