HÍREK
A Rovatból

Elkészült a Nagy Facebook Körkép: kiderítettük, hogyan és mire használják a magyarok az oldalt

Milyen gyakran posztolnak? Mi idegesíti őket legjobban? Követik-e az élő közvetítéseket és a sztárok bejegyzéseit? Több mint ötezren válaszoltak a kérdésekre.


Majdnem 5300 önkéntes válaszadó online megkérdezésével készítette el a Nagy Facebook Körképet a Szeretlekmagyarorszag.hu és a Be Social közösségi média ügynökség. A cél az volt, hogy feltérképezzük a magyarországi Facebook-felhasználók szokásait, illetve pontos képet kapjunk a facebookozók preferenciáiról, félelmeiről, elkötelezettségéről és márkákhoz való viszonyáról.

Kiderült, hogy az 55 évesnél idősebbek a leglelkesebb és leghűségesebb facebookozók, a budapestiek csaknem kétharmada járt már olyan eseményen, amelyről a Facebookon keresztül szerzett tudomást, a felhasználók 64%-a rejtett már el hirdetést, és minden negyedik vásárolt már Facebookon látott hirdetés hatására.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága az, mennyire eltérnek az egyes korosztályok felhasználói szokásai: míg a fiatalabbak az átlagosnál ritkábban és kevesebb tartalmat megosztva használják a Facebookot, ahol leginkább az ismerőseik posztjait és a szórakoztató tartalmakat keresik, addig az idősebbek gyakrabban facebookoznak és fontosabb számukra a hírek nyomon követése.

Az eredmények részletesebben

A magyarok gyakran használják a Facebookot, de állításuk szerint csak a lényeges dolgokról posztolnak

• A válaszolók 70%-a naponta többször használja a Facebookot, csak kevesebb mint 5%-uk használja ritkábban, mint hetente. A legrendszeresebb felhasználónak a 18-55 év közöttiek csoportja bizonyul: 83%-uk naponta többször használja a Facebookot. A 18 év alattiaknál a legnagyobb az aránya (13%) a Facebookot ritkábban, mint hetente használóknak.

• A legtöbb felhasználónak 100 és 500 közötti ismerőse van (53%), minden tizediknek azonban 1000-nél is több.

• A megkérdezettek legnagyobb aránya (59%) csak akkor posztol az üzenőfalára, ha valami igazán lényegesről akar beszámolni, míg 10%-uk akár naponta többször is tesz közzé bejegyzéseket, 15%-uk pedig soha.

Az 55 évesnél idősebbek aktívabbak: 26%-uk naponta többször is posztol.

• A felhasználók csupán 7%-a állítja azt, hogy nem kommentel tartalmakat, nem nyomogat reakciógombokat, inkább csak olvas. Hozzászólásban élen járnak azok, akik egyébként naponta többször is posztolnak – 91,7%-uk szokott kommentelni, és az 55 év felettiek – náluk 85% ez az arány.

Mindenki kikerülné az álhíreket

• A kérdésre, hogy miért használják a Facebookot, a három leggyakrabban adott válasz: 1. ismerősökről megtudni mindenfélét (63%), vicces dolgok miatt (59%), híreket innen olvasnak (55%) (több választ is megjelölhettek a megkérdezettek).

• Változik a sorrend, ha a generációs bontást nézzük: ahogy idősödnek a felhasználók, úgy válnak egyre fontosabbá számukra a hírek. A 18-36 éves korosztálynál a harmadik helyen áll a rangsorban, a 36-55 közöttieknél már második, míg az 55 évesnél idősebbeknél vezeti a listát.

• A budapesti válaszadóknál az eseményekről való értesülés a legfőbb vonzerő a Facebookon – ez áll náluk az első helyen.

• A tartalmak között a legnépszerűbbek egyértelműen az ismerősök bejegyzései (68%), ezután jönnek a követett oldalak tartalmai (55%), majd a szórakoztató tartalmak (54%). A legkevésbé az ismert emberek posztjai (28%) hozzák lázba a felhasználókat. Azok, akik 1000-nél több ismerőssel rendelkeznek, a híreket jobban kedvelik az átlagosnál és a saját ismerőseik posztjai is jobban érdeklik őket.

• Az álhírek bizonyulnak a legnagyobb ellenségnek, ha lehetne, ezeket a tartalmakat kerülnék ki a legnagyobb arányban (90%), de idegesítő bír lenni az is, ha valaki egy jelentéktelen eseményről indít élő közvetítést (65%), vagy ha mindig lefotózza és kiposztolja, mit evett (53%). A legkevésbé zavarónak az bizonyul, ha valaki a sporttevékenységéről számol be – 29%-os említést kapott ez a lehetőség.

A különböző funkciók között tarol a Messenger, a Facebook Stories-t pedig egyre többen nézegetik

• Az egyes funkciók közül a Messengert használják a legtöbben és a leggyakrabban (76% naponta többször), de népszerűnek mondhatók még a Csoportok (23%) is. Az Állások és a Marketplace iránt már nincs ekkora érdeklődés.

• A 18 év alattiak kommunikálnak előszeretettel Messengeren keresztül – ennek a korosztálynak a 89%-a használja a Messengert naponta többször. A 36-55 év közöttiek kedven funkciója a Csoportok (27%). A Játékok funkció pedig az 55 év felettiek körében a legnépszerűbb: 16%-uk használja naponta többször.

• A felhasználók több mint fele (57%) kapcsolódott már élő közvetítéshez a Facebookon, de 85%-a még soha nem indított saját maga élő közvetítést. Az élőzés a 18 év alattiaknál igazán menő: közel minden ötödik közülük indított már élő közvetítést a Facebookon.

• A Facebook Storiest egyre többen nézegetik – csak a válaszolók 25%-a mondta, hogy még soha nem kukkantott bele. A fiatalabb korosztály (18 év alattiak) körében egyértelműen népszerűbb ez a lehetőség: 45%-uk nézegeti gyakran a történeteket, és csak 12% mondta azt, hogy még soha nem nézett bele. Ezzel szemben az 55 felettieknél 100-ból mindössze 5-en gyakori nézői a Stories-nak, 38%-uk még soha nem látta.

• A legtöbben (45%) csak 1-2 ismert embert követnek a Facebookon, a válaszolók 37%-a azonban többet is figyelemmel kísér. Az 55 felettieknek nem ilyen fontos a sztárok életének nyomon követése: minden harmadik (36%) egyet sem követ, és csak 13% mondta azt, hogy többet is.

• Az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők számára nem okoz gondot a figyelem megosztása, 47%-uk mondta azt, hogy több ismert embert is követ a Facebookon – ez az arány a legmagasabb.

Ha nem a Facebookon lógnak a magyarok, akkor leginkább a YouTube-on és az Instagramon kell keresni őket

• Megkérdeztük a felhasználókat, hogy milyen más közösségi oldalon van még regisztrációjuk, ahová hetente legalább egyszer be is jelentkeznek.

Egyértelműen a YouTube (76%) és az Instagram (72%) vezeti a rangsort. Csak jóval leszakadva következik a Snapchat, 31%-kal. Utolsó helyen a LinkedIn áll, 8%-kal.

• Más a sorrend a 18 éven aluliaknál: ők az Instagramot használják legtöbbet (96%) a Facebook mellett, majd következik a YouTube (86%) és a Snapchat (77%). Figyelemreméltó, hogy náluk a Muiscally is 62%-os aránnyal van jelen a listán.

• Ha csak a budapestiek válaszait nézzük, akkor szembeötlő különbség, hogy nem a LinkedIn kullog a lista végén – az országos átlag 8%-éval szemben 21%-ot ért el.

Részben tudatosak és szkeptikusak a felhasználók

• Csak a megkérdezettek 9%-a válaszolta azt, hogy az ő posztjait bárki láthatja a Facebookon. A felhasználók tudatosságára utal, hogy 16% külön csoportokat hozott létre, amiket a tartalmak megosztásánál használ, míg egy újabb 16% néhány ismerőse előtt letiltja a posztolt tartalmait. A budapestiek és a naponta többször posztolók az átlagnál tudatosabbnak mondhatók – ők szabályozzák leginkább, kivel osztanak meg tartalmakat.

• Meglepő módon minden 5. magyar facebookozó gondolt már rá, hogy felfüggessze a fiókját, sőt, 18% azok aránya, akik ezt már meg is tették.

• A válaszolók 40%-a még soha nem gondolt rá, hogy törölje magát a Facebookról, ellenben 8%-uk most is fontolgatja, hogy ezt meg kellene lépnie.

• A Facebook leghűségesebb barátai az 55 évesnél idősebbek: 55%-uk még soha nem gondolt rá, hogy elhagyja a közösségi oldalt. De hozzájuk hasonlóan lojálisnak mondhatók a naponta többször posztolók is: 49% soha nem akarta még törölni magát.

Minden negyedik magyar facebookozó vásárolt már Facebook hirdetés miatt

• Jó hír a hirdetők számára, hogy a válaszolók 27%-a vásárolt már Facebookon látott hirdetés miatt. Még nagyobb ez az arány a budapestiek körében: minden harmadikból lett már vásárló egy Facebookon látott hirdetés miatt.

• A felhasználók azonban azt is tudják, hogy a nem kívánatos hirdetéseket kikerülhetik és elrejthetik: kétharmaduk (68%) már meg is tette ezt. Ebben a 18-36 közötti korosztály jár élen: 79%-uk rejtett már el hirdetést.

• Szintén fontos információ lehet az üzleti hirdetőknek, hogy a megkérdezettek legtöbbje (39%) 1-5 márkát követ a Facebookon, egyharmaduk viszont egyáltalán semmilyet.

• A márkák iránt elkötelezettebbeket a budapestiek és az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők között kell keresni: az ő esetükben a legnagyobb az aránya (budapestiek: 16%, 1000-nél több ismerőssel rendelkezők: 23%) azoknak, akik több mint 10 márkát követnek.

• És hogy mely márkák kommunikációja nyeri el leginkább a magyar facebookozók tetszését? Spontán válaszolhattak a felmérésben résztvevők, az így összegyűlt márkaneveket közül az öt legtöbb említést megszerzőknél a sport- és ruhamárkák közé befért egy elektronikai áruház:

1. Nike 2. adidas 3. Vans 4. Mediamarkt 5. H&M

Minden második magyar felhasználó járt már Facebookon meghirdetett eseményen

• A válaszolók 52%-a járt már eseményen azért, mert a Facebookról értesült róla.

• Még nagyobb a Facebook események jelentősége a budapestiek körében: náluk 64%-a nyilatkozott úgy, hogy volt már azért eseményen, mert a Facebookról értesült róla.

• Még aktívabbak azok, akiknek 1000-nél több ismerősük van – náluk ez az arány 67%-os.

• Ellenben az 55 felettiek 42%-a még nem járt olyan eseményen, amiről a Facebookon értesült volna.

Ha fizetni kell érte, akkor inkább nem kell

• Legfeljebb 1000 Ft-ot hajlandó fizetni minden ötödik magyar a Facebook használatáért, ha esetleg az előfizetésért cserébe reklámmentesség jár, akkor 26%-ra nő az arányuk .

A megkérdezettek háromnegyede azonban úgy van vele, hogy ha fizetni kell a Facebookért, akkor már inkább nincs is rá szüksége.

• A Facebook jövőjét nem látják túl fényesen a magyarok: a megkérdezettek 46%-a azt mondta, hogy bárikor jöhet valami új kezdeményezés, amelyik átveszi a Facebook helyét. 14% pedig úgy gondolja, hogy a Facebooknak még okozhat gondokat az adatvédelmi botrány.

• A legbizakodóbbak a Facebook jövőjét illetően azok, akik naponta többször is posztolnak: 36%-uk véli úgy, hogy a Facebook sok pozitívat adott eddig is, lesznek még új, izgalmas fejlesztései.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Menesztették Kovács Zoltánt a Nimród Vadászújság éléről, nem fogadta jól a hírt
A már nem Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászkamara közös ülésen döntött a volt kormány államtitkárának felmentéséről, a közpénzzel támogatott kiadóval is szerződést bontanak. Kovács gonoszságról és ostobaságról ír.


Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.

A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”

Mindenki másnak pedig Fekete István szavait küldte: „Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.”

A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő munkáját Imre János, a Védegylet felügyelőbizottsági elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként.

Az elnökség arról is döntött, hogy felmondja a lap kiadói szerződését az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, amit a „megváltozott külső körülményekkel” indokoltak.

A közlemény szerint a lap megjelenése és működése a változások alatt is folyamatos marad, és a tervek szerint a Nimród októbertől is megjelenhet.

Az ülésen egy másik döntés is született:

a szeptember 5-ére tervezett Országos Vadásznapot technikai és anyagi okok miatt nem tartják meg, helyette a hatvani Vadász-Gyermeknap kap országos eseményi rangot.

Korábban megírtuk azt is, hogy Május 20-án Bárándy Péter váltotta Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki székében. A lemondást szintén a „megváltozott körülményekkel” indokolták.

Június elején a HVG cikke pedig arról számolt be, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. a 2021-es vadászati világkiállítás után is jelentős állami forrásokhoz jutott: a cég 2025-ben 700 millió forint költségvetési támogatást kapott. A társaság tevékenységének súlypontja a Nimród kiadásához és a kapcsolódó utókommunikációhoz kötődött, ami rávilágít arra, hogy a vadászok lapját jelentős mértékben közpénzből finanszírozta az előző kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Muri Enikő is visszaadta az NKA-milliókat: már kétmilliárd forint felett jár a visszafizetett támogatási pénz
Az énekesnő három dal szövegírására kapott 5 milliót. A visszafizetések azután történtek, hogy a NAV költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított az NKA-ügyben.


Újabb százmilliókat fizettek vissza a Nemzeti Kulturális Alap vitatott támogatásaiból, így a 17 milliárd forintos keretből már 2,16 milliárd forint került vissza az államkasszába. A legfrissebb listán olyan nevek is feltűnnek, mint Muri Enikő énekesnő és a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Egyébként az önkéntes visszafizetések már májusban megkezdődtek, az első nyilvánosságra került listán szerepelt többek között Kis Grófo is.

Az Index közérdekű adatigénylésére kapott válaszból derült ki, hogy az eddig ismert 48 tételhez képest újabb 30 visszafizetés történt.

Köztük van Muri Enikő, a Sugarloaf énekese, aki azt az 5 millió forintos alkotói támogatást utalta vissza, amelyet három új dalának szövegírására kapott.

Az énekesnő a kampányban nyíltan a Fidesz mellett állt ki.

A listán szerepel a Tolnaikum Értékvédő és Turisztikai Egyesület is, amely két pályázaton nyert összesen 45 millió forintot, és most a teljes összeget visszafizette. Egyik pályázatuk „kulturális programok megvalósítására a helyi identitás és közösségi élet gazdagodásának megerősítéséhez” szólt 20 millió forint értékben, míg a másik egy 25 milliós „karácsonyváró program megvalósítására Szekszárdon”. Az egyesület fő tevékenysége a cégadatok szerint „konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése”.

A legnagyobb, frissen visszafizetett tétel a Nemzeti Innovációs Ügynökségé, amely 145,8 millió forintot utalt vissza egy „kulturális és tudományos expó megvalósítására” kapott támogatásból. Az ügynökség vezérigazgatója Bódis László, aki 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára lett.

A visszafizetési hullámot megelőzte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 5-én arra szólította fel azokat a nyerteseket, akik bizonytalannak érzik a pályázatukat, hogy késedelmi kamat nélkül utalják vissza a felvett támogatást.

A botrány kirobbanása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást. Az új kulturális vezetés azonnali lépéseket tett: Tarr Zoltán miniszter előbb leállította az NKA összes támogatásának kifizetését, majd felfüggesztette az NKA főigazgatóját. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyben visszavonták a Mága Zoltánhoz köthető cég közel félmilliárdos támogatását, amelyet a Fidesz kampányát segítő koncertsorozatra kértek.

A NAV ma bejelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették Bús Balázst, és további öt olyan embert, akik a minisztérium és a támogatáskezelő volt vagy jelenlegi munkatársai.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk