„Most már a mongolok is üldöznek" – ezzel az üzenettel követelte Epstein a Király utcai ingatlant
„Benne vagyok egy megbeszélésben, itt az e-mail címem, írjatok le mindent. Össze kell raknunk, hogy mit válaszolunk. De egyébként minden oké"
– ezt mondta az a férfi, aki hétfőn ajtót nyitott a Király utca 70. szám alatti irodában 444.hu újságíróinak, három nappal azután, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium január végén újabb, mintegy hárommillió oldalnyi dokumentumot tett közzé Jeffrey Epstein ügyeiről.
A szexuális visszaélések miatt elítélt, majd 2019-ben a börtönben állítólag öngyilkosságot elkövető pénzember kereshetővé tett irataiban így bukkant fel egy magyar vonatkozás is: a fenti erzsébetvárosi cím, ami egy norvég producer-vállalkozó, Haakon Gundersen cégének tulajdona.
Bár ebből nem lett semmi, a kapcsolat 2016-ban egy VR/AR ötlettel újraindult. Rendszeresen egyeztettek telefonon, és személyesen is találkoztak New Yorkban. Az iratanyag szerint Gundersen bejáratos volt Epstein házába, ahova a pénzember azért invitálta, hogy „VR-guruknak" is bemutassa.
A kapcsolat 2016 őszén hirtelen megváltozott. Egy soha el nem készült demo miatt Epstein egyre türelmetlenebb lett, majd a figyelme egy budapesti ingatlan felé fordult.
– kérdezte egy 2016. október 6-án küldött e-mailben. Miután Gundersen megerősítette, hogy a Király utca 70. szám alatti lakás a cégéhez tartozik,
Gundersen a norvég DN napilapnak a történtekről később azt mondta: „Kirázott tőle a hideg". Elmondása szerint Epstein először pénzt kért tőle, amit visszautasított, ezután került célkeresztbe a budapesti lakás. Epstein levelei egyre fenyegetőbbé váltak. „küldök valakit a lakáshoz. begyűjteni" – írta 2017 márciusában, majd később hozzátette:
Egy 2017 augusztusi üzenetben pedig azt írta: „most már a mongolok is üldöznek. szégyelld magad.” A fenyegetések 2018-ig folytatódtak: „?? akkor bepereljünk?” és „remélem nem gondolod, hogy ezt megcsinálhatod minden következmény nélkül".
Gundersen a levelekben nem utasította vissza egyértelműen, hogy tartozna, inkább hol együttműködést ígért – ügyvédekkel és szerződésekkel hitegette Epsteint –, hol pedig egyszerűen nem válaszolt az üzenetekre. Egy 2017 februári levelében azt írta Epsteinnek: „Arra számítanék, hogy a lakás 4–6 héten belül elkel, nagyjából 240 ezer euróért” - vagyis akkori árfolyamon 74-75 millió forintért.
Gundersen az akták nyilvánosságra kerülése után kiadott egy sajtóközleményt, amelyben viszont azt állítja, „soha nem kötött megállapodást és nem dolgozott együtt Jeffrey Epsteinnel, és pénzügyi kapcsolatuk sem volt". Szerinte Epsteint csak azért mutatták be neki, mert segíthetett volna szilícium-völgyi befektetőket találni, de ebből nem lett semmi. Állítása szerint a fenyegetésekből semmi nem valósult meg, és kifizetés sem történt.
A Király utcai irodából is mindössze annyit közöltek, hogy az Alphaville Virtual Studios Kft., az Alphaville Real Estate Kft. és Jeffrey Epstein között semmilyen kapcsolat nem állt fenn.
Azonban Epstein folyamatosan úgy írt a norvég prodcernek, mintha az tartozna neki, ráadásul a felvett 60 millió forintos jelzálog összege nagyjából megegyezik azzal, amennyit az egyik üzenetben Gundersen odaígért a pedofil bűnözőnek megnyugtatásképpen.
A január végén nyilvánosságra hozott, több mint hárommillió oldalnyi iratcsomag kétezer videót és 180 ezer képet is tartalmaz. A dokumentumok kiadása politikai vitákat is kiváltott az Egyesült Államokban. Demokrata és republikánus politikusok egyaránt bírálták az igazságügyi minisztériumot a túlzott mértékű kitakarások miatt, mondván, azok befolyásos személyeket védhetnek. A minisztérium azzal védekezett, hogy a kitakarások az áldozatok védelmét szolgálják. A hatóság február elején több ezer fájlt ideiglenesen le is vett az oldalról, mert a kitakarások egy része hibás volt, és áldozati adatok kerülhettek ki.
