Már csak a csodában bízhat a családja annak a több mint 150 embernek, aki a floridai Champlain Towers South lakóházban tartózkodott - írja a Guardian.
A 12 emeletes lakóház helyi idő szerint péntek éjszaka omlott össze, amikor a benne élők feltehetően aludtak. A túlélők elmondása szerint mennydörgésszerű hang hallatszott, majd a ház 10 másodperc alatt rogyott össze, amit egy környékbeli épület biztonsági kamerái is rögzítettek.
Miami-Dade polgármestere, Daniella Levine Cava “elképzelhetetlen tragédiának” nevezte a Surfside nevű környéken bekövetkezett eseményeket. A helyszínt a romok között elborítják a túlélők személyes tárgyai. A mentőcsapatok most is elszántan dolgoznak, annak ellenére, hogy a munkájukat a viharok és tűzesetek is nehezítik.
Az áldozatok családtagjai közösen összegyűlve várták a híreket, ám szombat reggelig a kutatás nem járt eredménnyel, a romok alól mindössze 5 személy holttestét sikerült kiemelni.
“Akárhányszor lehunyom a szememet, látom, ahogyan az épület összeomlik. Egyszerűen lesújtó. Mindenki csodáért imádkozik, de ennek minden eltelő órával kevesebb az esélye” - mondta Pablo Rodriguez, akinek 64 éves édesanyja és 88 éves nagymamája tartózkodott az épületben.
A feltételezett áldozatoknak a hozzátartozók egy közeli teniszpályán rögtönöztek emlékfalat, amit virágokkal és gyertyákkal díszítettek. A házban tartózkodók közt a csecsemőktől az idősekig minden korosztály jelen volt, többek között Paraguay miniszterelnökének sógornője és az ő családtagjai is.
A mentőegységek számára a munka komoly kihívást jelent az instabil épületmaradványok közt, ahol többször is tűz ütött ki, ennek ellenére szonár- és videótechnológiával, valamint kutyákkal és speciális emelőberendezésekkel is nyomoznak a túlélők után.
Raide Jadallah, a Miami-Dade-i tűzoltócsapat vezetője úgy fogalmazott, addig dolgoznak, amíg semmi remény nem marad, hogy túlélőkre bukkanhatnak.
Egyelőre nem tudni, a mindössze 40 éves épület miért omlott össze. Voltak, akiknek már régebben szemet szúrtak a repedések a betonban, egy mérnöki tanácsadó pedig “súlyos szerkezeti károsodásról” számolt be 2018-ban, ám a hibákat nem korrigálták. A nyomozás tovább folyik.
Már csak a csodában bízhat a családja annak a több mint 150 embernek, aki a floridai Champlain Towers South lakóházban tartózkodott - írja a Guardian.
A 12 emeletes lakóház helyi idő szerint péntek éjszaka omlott össze, amikor a benne élők feltehetően aludtak. A túlélők elmondása szerint mennydörgésszerű hang hallatszott, majd a ház 10 másodperc alatt rogyott össze, amit egy környékbeli épület biztonsági kamerái is rögzítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt lehet élőben nézni a pápaválasztás eseményeit – mutatjuk azt is, mikor érdemes a kéményt figyelni
A Vatican News csatornája élőben közvetíti az eseményeket, de nem szállhat fel bármikor a fehér füst. A 267. pápa megválasztása akár hosszabban is elhúzódhat.
Ahogy arról korábban írtunk, szerdán megkezdődik a pápaválasztás folyamata. A bíborosok délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt biztosan nem száll fel – ezt Matteo Bruni szentszéki szóvivő közölte hétfőn.
Az eseményeket élőben lehet nézni a Vatican News YouTube-csatornáján – ahol már szerda délután megkezdődött az élő közvetítés, de ekkor természetesen még csak lézengő-gyülekező embereket lehet látni a Szent Péter téren.
A Magyar Kurir katolikus hírpotál közzétette azokat az időpontokat is, amikor a pápát megválasztó lehetséges fehér füst megjelenhet a Sixtus-kápolna kéményéből. Mint írják: Az első nap este a konklávé eredményét jelző fehér vagy fekete füst várhatóan 19.00 és 19.30 óra között száll fel. A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.
Ez a portál táblázatában így néz ki:
A megválasztott szentatya, Ferenc utódja a történelem 267. római katolikus pápája lesz.
Ahogy arról korábban írtunk, szerdán megkezdődik a pápaválasztás folyamata. A bíborosok délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt biztosan nem száll fel – ezt Matteo Bruni szentszéki szóvivő közölte hétfőn.
Biden kiakadt: „Mi a fene folyik itt?” – Trumpot és Putyint is kiosztotta az egykori elnök
Joe Biden először szólalt meg hivatalos távozása óta, és nem finomkodott. A volt elnök Trump terveit őrültnek, Putyin politikáját veszélyesnek nevezte.
Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.
Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.
Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.
Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.
Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik, hogy olyan területeket vegyen el, amelyek nem az övéi, akkor majd megelégszik.
Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.
A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.
Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.
Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta
„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszélt így valaha? Mi nem ilyenek vagyunk.”
Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.
Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.
A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.
Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.
Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.
(via MTI)
Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.
Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nemsokára a patikusok is felírhatnak majd gyógyszert bizonyos betegségekre
Egyre több feladatot bíznának a gyógyszerészekre, mert túlterheltek az orvosok. Akár antibiotikumot is adhatnának enyhébb betegségekre – már készül a pilotprogram.
A gyógyszerészek szerepe jelentősen kibővülhet a közeljövőben, derült ki a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szerdai konferenciáján. A tervek szerint bizonyos enyhébb betegségek – például torokfájás, nem szövődményes húgyúti fertőzés vagy enyhe arcüreggyulladás – esetén a patikusok is felírhatnának vényköteles gyógyszert, írja az Economx.
Ez a pharmacy first nevű program mintájára történne, amely már működik az Egyesült Királyságban. A hazai szakemberek készen állnak arra, hogy kidolgozzák ennek részleteit, és ha minden a tervek szerint alakul,
akár 1–2 éven belül elindulhat a pilotprojekt Magyarországon.
El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész arra hívta fel a figyelmet, hogy évente 110 millió alkalommal találkozik páciens és gyógyszerész itthon – ezt a lehetőséget szerinte sokkal jobban ki kellene használni. Úgy véli, a jövő gyógyszertárainak kulcsszerepe lesz a digitalizációban, a személyre szabott tanácsadásban és a prevencióban is.
A szakember azt is elmondta, hogy az idősek gyógyszerszedési szokásai komoly odafigyelést igényelnek.
A 65 év felettiek 30–40 százaléka legalább ötféle gyógyszert szed, sőt, hat százalékuk naponta akár tízfélét is bevesz.
Emellett az idősek tíz százaléka nem megfelelően szedi be az előírt készítményeket, így terápiás menedzsmentre is szükség van.
Elhangzott az is, hogy az antibiotikum-rezisztencia egyre nagyobb problémát jelent: évente 33 ezer ember hal meg az Európai Unióban olyan fertőzések miatt, amelyeket antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoznak. Magyarországon évente 7,5 millió doboz antibiotikumot váltanak ki a betegek, ezek támogatása 4,5 milliárd forintba kerül az államnak, ugyanennyi költséget pedig a lakosság visel.
A gyógyszerkiadások egyre növekszenek:
2023-ban átlépték az ezer milliárd forintot, és a becslések szerint 2050-re akár kétezer milliárdra is emelkedhetnek.
A konferencián Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára is felszólalt. Kiemelte, hogy 2024-ben újra növekedett a gyógyszertárak száma hazánkban, különösen a fiókgyógyszertáraké. Létrejött egy gyógyszerészeti munkacsoport is a minisztérium égisze alatt, amely a patikákat érintő kihívásokra keres megoldást.
A gyógyszertárak azonban munkaerőhiánnyal is küzdenek, és az árrés kérdését is rendezni kell.
Egy bemutatott kutatás szerint a magyar lakosság az alapellátás után leginkább a gyógyszerészekben bízik meg. Ugyanakkor maguk a gyógyszerészek már kevésbé elégedettek: mindössze negyedük nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben elégedett a munkájával. A szakemberek szerint fontos lenne a gyógyszerelés áttekintésének lehetősége, a tanácsadás, a vis maior gyógyszerfelírás, illetve az, hogy akut betegségek esetén is írhassanak fel gyógyszert.
A gyógyszerészek szerepe jelentősen kibővülhet a közeljövőben, derült ki a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szerdai konferenciáján. A tervek szerint bizonyos enyhébb betegségek – például torokfájás, nem szövődményes húgyúti fertőzés vagy enyhe arcüreggyulladás – esetén a patikusok is felírhatnának vényköteles gyógyszert, írja az Economx.
Ez a pharmacy first nevű program mintájára történne, amely már működik az Egyesült Királyságban. A hazai szakemberek készen állnak arra, hogy kidolgozzák ennek részleteit, és ha minden a tervek szerint alakul,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bonyolódik: Nagy Márton szerint több pénz jut az egészségügyre, a Költségvetési Tanács szerint nem mondták, hogy kevesebb
A kormány szerint 280 milliárddal több jut jövőre az egészségügyre, de a számok mást mutatnak. A vita most azon megy, ki számolt rosszul – a minisztérium vagy a tanács.
Nagy Márton szerint jövőre 280 milliárd forinttal több pénz jut az egészségügyre, mint idén. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a Költségvetési Tanácsnál „nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen. Meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”
Az RTL rákérdezett a miniszternél, hogy valóban csökken-e az egészségügyre szánt összeg. Nagy Márton szerint nem, csak a Tanácsnál „nem adták össze az összes, egészségügyet érintő sort”.
A Költségvetési Tanács korábban május 5-én adta meg előzetes hozzájárulását a 2026-os költségvetéshez, de több kockázatot is talált benne, főleg a növekedési tervekkel kapcsolatban.
A Tanács most közölte, hogy nem állította, hogy kevesebb jutna jövőre az egészségügyre. Sajtóközleményük szerint a jelentésben „az egészségügyre fordított kiadások, valamint az egészségügyi intézmények felújításaihoz kapcsolódó források növekedését állapította meg”.
A Költségvetési Tanács véleménye szerint az Egészségbiztosítási Alap három fő bevételi forrását vizsgálták: a szociális hozzájárulási adót, a járulékokat, valamint a költségvetési hozzájárulásokat. Utóbbinál valóban csökkenést láttak, de szerintük ezt „több mint ellensúlyozza az első két soron tervezett magasabb összegű bevétel”.
A vélemény szerint növekednek az állami beruházási fejezet kiadásai az egészségügyi és szociális intézmények felújításaira, és a tervezet szerepelteti az egészségügyi intézményeknek juttatandó többletforrást is.
Az Állami Számvevőszék hozzátette: „Egyébiránt az Állami Számvevőszék fontosnak tartja a szakma részéről nem csak az ÁSZ jelentések, hanem a Költségvetési Tanács dokumentumainak értő olvasását is.”
A 2026-os költségvetés tervezetét még április második felében küldte el a Nemzetgazdasági Minisztérium a Tanácsnak. A testület három tagból áll: Horváth Gábor mellett Varga Mihály MNB-elnök és Windisch László, az ÁSZ elnöke a tag.
Nagy Márton szerint jövőre 280 milliárd forinttal több pénz jut az egészségügyre, mint idén. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a Költségvetési Tanácsnál „nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen. Meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”
Az RTL rákérdezett a miniszternél, hogy valóban csökken-e az egészségügyre szánt összeg. Nagy Márton szerint nem, csak a Tanácsnál „nem adták össze az összes, egészségügyet érintő sort”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
