prcikk: Megduplázza a bankadót a kormány, és nagyobb lesz a hiány Nagy Márton szerint | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Megduplázza a bankadót a kormány, és nagyobb lesz a hiány Nagy Márton szerint

A választási ígéretekhez nem nyúlnak, ezért 2026-ban is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány. A cechet a bankok fizetik, akiktől dupla annyi pénzt szednének be.


A választások előtt beígért osztogatások miatt a kormány elengedi a korábbi hiánycélokat, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A hiányzó pénzt részben a bankoktól szednék be, a kormány ugyanis a bankadó jelentős megemelésére tesz javaslatot – írja a Telex.

Az új terv szerint a 2026-ra eddig tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forintot fizettetnének be a pénzintézetekkel.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint – amelyről még nincs kormánydöntés – a bankadó kulcsai emelkednének a 2024-es eredményük alapján: 20 milliárd forintos nyereségig 8-ról 10 százalékra, az efeletti részre pedig 20-ról 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlással elnyerhető adókedvezmény mértékét 50 százalékról 30 százalékra csökkentenék. A hiány fedezéséhez további 192 milliárd forintot az általános tartalékok zárolásából teremtenének elő. A kormány nem nyúlna az olyan jóléti intézkedésekhez, mint a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel, a hasonló kamatozású céges hitelek, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.

Nagy Márton szerint „emellett a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”.

A módosított makrogazdasági pálya azzal számol, hogy a magyar gazdaság idén, 2025-ben mindössze 0,5 százalékkal bővül, jövőre, 2026-ban pedig 3,1 százalékos növekedés várható. Az infláció idén 4,6, jövőre pedig 3,7 százalék lehet. A pénzforgalmi hiány idén 3948 milliárd, jövőre 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forint lehet. Az államadósság a tervek szerint a GDP 73,5 százalékán stagnálna a következő években.

Az 5 százalékos hiány a miniszter szerint éppen az a legmagasabb szint, amivel még elkerülhető a túlzottdeficit-eljárás.

A finanszírozáshoz az államnak jövő év első felében devizakötvényt kell kibocsátania. Ennek mennyiségét befolyásolja, hogy Magyarország megkapja-e az uniós SAFE forrásból igényelt 16,2 milliárd euró 15 százalékos előlegét. Ha ez a pénz megérkezik, kevesebb piaci forrásra lesz szükség. Nagy Márton szerint a bankok magas, 18-19 százalékos tőkearányos nyeresége indokolja a magasabb adóztatást. A miniszter elismerte, hogy a bankokkal nem egyeztettek a javaslatról.

„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni”

– foglalta össze a miniszter.

A bejelentés hátterében a romló gazdasági kilátások és a választások előtti költekezés áll. A hitelminősítők már korábban jelezték a kockázatokat: az S&P a magas hiány és infláció miatt figyelmeztetett, míg a Fitch a gyenge növekedést és a tartósan magas hiányt emelte ki. Az IMF és az OECD szintén a fenntarthatósági aggályokra hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a jelenlegi intézkedésekkel a hiánycélok nehezen tarthatók. A most bejelentett 5 százalékos hiány a Moody's várakozásainak nagyjából megfelel, a Fitch számára azonban kellemetlen meglepetés lehet. Kockázatot jelent, ha a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, vagy ha újabb kormányzati osztogatási ötletek merülnek fel. Pozitív meglepetést az MNB esetleges kamatcsökkentése hozhatna 2026-ban, amivel a kormány egyelőre nem számol.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egyetlen szóval reagált Orbán Viktor a kiszivárgott Putyin-beszélgetésre
Orbán Viktor a Debrecen felé vezető úton, egy benzinkúton minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésének kiszivárgását. A miniszterelnök szerint az ügy bűncselekmény, a beszélgetés leiratát a héten hozta nyilvánosságra a Bloomberg.


Orbán Viktor egyetlen szóval minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott, tavaly őszi telefonbeszélgetésének kiszivárgását, amikor csütörtök este a Debrecen felé vezető úton, a görbeházai pihenőnél a Telex kérdezte. A miniszterelnök ugyanitt a 444-nek Donald Trump távjelenlétéről annyit mondott: „De ott volt.”

„Bűncselekmény.”

A miniszterelnök a nyilvánosság előtt reagált arra a tavaly októberi telefonbeszélgetésre, amelynek leirata a héten került nyilvánosságra. A kormányfő Debrecenbe tartva, egy görbeházai pihenőnél állt meg, ahol a kiszivárogtatásról feltett kérdésre válaszolt a fent idézett módon – írta a Telex.

A 444 stábja ugyanitt arról kérdezte, csalódott-e, hogy Donald Trump végül nem jött el személyesen Budapestre, amire Orbán a szimbolikus jelenlétre utalva válaszolt.

A Bloomberg által a hét elején nyilvánosságra hozott leirat szerint Orbán Viktor egy tavaly őszi telefonhívás során egy magyar mesére hivatkozva, a kisegér és az oroszlán történetével biztosította támogatásáról Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A beszélgetésben a magyar miniszterelnök felajánlotta, hogy Budapesten megszervezik az amerikai–orosz tárgyalásokat, és jelezte, hogy „bármiben” szívesen segít Putyinnak.

A telefonleirat nemzetközi vitát is kiváltott, Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en vonta felelősségre Orbán Viktort, ami nyilvános szóváltáshoz vezetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszalépett Czeglédy Csaba Szombathelyen
A DK által támogatott jelölt nehéznek és kényszerűnek nevezte a döntését. Nem nevezte meg, kit támogassanak a szavazói az egyéni körzetben, csak annyit kért tőlük, hogy a legjobb meggyőződésük szerint döntsenek.


Néhány perccel a határidő előtt visszalépett a jelöltségtől Czeglédy Csaba, aki a Demokratikus Koalíció támogatásával indult volna függetlenként Szombathelyen. Ezzel ő lett a hatodik politikus a DK-nál, aki visszalép az országgyűlési versenytől.

Czeglédy egy Facebook-videóban jelentette be a visszalépését. A döntését nehéznek és kényszerűnek nevezte.

„Meghoztam életem talán egyik legnehezebb döntését: városunk érdekében kiszállok az országgyűlési versengésből. Teszem ezt kényszerből, jobb meggyőződésem ellenére”

– jelentette be.

A Vas 1-es választókerületben induló politikus a lépését azzal indokolta, hogy „a Fidesz által teremtett, torz, a jogállamot csúfoló választási rendszer” miatt nem maradt más lehetősége. Hozzátette, a legfőbb oka a belső kényszer.

„Nem tudnék azzal a tudattal együtt élni, hogy fideszest segítek győzelemre. A Fidesz annyi mindent elvett tőlem az elmúlt tizenhat évben: a becsületemet nem tudta. A becsületemet nem adom”

– mondta.

Czeglédy közölte, hogy listán a Demokratikus Koalícióra fog szavazni, mert „nagy tragédiának tartaná, ha a baloldali és liberális értékeknek nem lenne a parlamentben képviselete”. Támogatóit ugyanakkor arra kérte, egyéniben a legjobb meggyőződésük szerint szavazzanak, tehát nem állt be a Tisza Párt jelöltje, Rápli Róbert mögé.

A politikus nem az első visszalépő a DK-nál. A sort Kopping Rita kezdte Kecskeméten, aki a Tisza Párt jelöltje javára lépett vissza, amiért kizárták a pártból. Ezt követően Dobrev Klára jelentette be három másik jelölt visszaléptetését: Komáromi Zoltánét (Budapest 6.), Ternyák Andrásét (Budapest 8.) és Godó Beatrixét (Nógrád 1.). Utánuk a dunaújvárosi jelölt, a korábbi párbeszédes Szabó Zsolt is visszalépett a tiszás Nagy Ervin javára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Így közli az eredményeket a Nemzeti Választási Iroda: urnazárás után azonnal megkezdik a számolást
A Nemzeti Választási Iroda közzétette a szavazatszámlálás hivatalos menetrendjét. A külképviseleti és átjelentkezéssel leadott voksokat csak a választás utáni napokban számolják meg.


Szoros eredmény esetén senki ne várja a végeredményt vasárnap éjjel, az ugyanis csak a szavazást követő szombatra derülhet ki. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közlése szerint

a szavazatok megszámlálása a legtöbb helyen este hét órakor megkezdődik, és az első előzetes eredmények este nyolc óra körül várhatók, a feldolgozottság folyamatos jelzése mellett.

Ezzel egy időben a Nemzeti Választási Iroda elkezdi a levélben beérkezett szavazatok számlálását is, és ezek eredményét is folyamatosan közzéteszi. A szavazás estéjén azonban a kép még messze nem lesz teljes.

Becslések szerint az országos listára leadott voksoknak csupán 92-95 százalékát, míg az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatoknak 94-97 százalékát fogják addigra megszámolni.

A hiányzó néhány százaléknyi szavazat – a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel leadott voksok – sorsa a következő napokban dől el, és éppen ezek dönthetnek a billegő körzetekben. A folyamat átláthatósága különösen fontos egy olyan közhangulatban, ahol egy friss felmérés szerint a magyarok közel fele tart a választási csalástól.

A külföldről érkező szavazatokkal kapcsolatos logisztikai nehézségekre pedig valós példák is akadnak, korábban előfordult, hogy az izlandi magyar szavazók a postai késések miatt nem kapták meg időben a csomagjukat.

A külképviseletekről és az átjelentkezésekből származó szavazatoknak legkésőbb a választást követő negyedik napig, azaz csütörtökig kell megérkezniük a Nemzeti Választási Irodához.

Az iroda pénteken válogatja szét ezeket országgyűlési egyéni választókerületek szerint, majd átadja azokat az illetékes helyi irodáknak. Ott a kijelölt szavazókörök pénteken vagy szombaton számolják meg ezeket a voksokat.

Ez a több napos folyamat magyarázza, hogy szoros verseny esetén miért módosulhat a választás eredménye a vasárnap éjjeli állapothoz képest. A 100 százalékos feldolgozottság elérése és a hivatalos végeredmény kihirdetése akár a következő hétvégéig is elhúzódhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Árulással vádolta meg a francia külügyminiszter Magyarországot
Jean-Noël Barrot szerint Budapest elárulta az uniós szolidaritást, amiért orosz tisztviselőkkel egyeztetett a szankciókról. A Politico szerint a bizalomvesztés miatt az EU már korlátozza is a Magyarországnak szánt bizalmas információk körét.


„Az Európai Unió tagjai között megkövetelt szolidaritás elárulása” – ezzel a súlyos váddal illette a francia külügyminiszter Magyarországot, amiért Budapest orosz tisztviselőkkel egyeztetett a szankciókról. A diplomáciai feszültség napokkal a magyarországi parlamenti választás előtt éleződött ki, és már kézzelfogható következményei is vannak: az EU informálisan korlátozza a Budapestre küldött bizalmas információk körét.

„Ezek a kiszivárgások megkérdőjelezték tanácskozásaink tisztaságát” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter egy csütörtöki interjúban a Politico szerint. Hozzátette, hogy a szolidaritás elárulása mellett a legfontosabb, hogy „egységesnek kell maradnunk”. Bár hivatalos uniós döntés nem született, a lap információi szerint

a tagállamok vezetői a bizalomvesztés miatt egyre gyakrabban tartanak megbeszéléseket szűkebb körben, Magyarország kihagyásával.

A botrány azután robbant ki, hogy a VSquare és a The Insider által vezetett nemzetközi újságíró-konzorcium olyan hangfelvételeket tett közzé, amelyeken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter baráti hangnemben egyeztetett magas rangú orosz tisztségviselőkkel, köztük Szergej Lavrov külügyminiszterrel.

A magyar kormány a leleplezéseket a választási kampány részének tekinti. Szijjártó Péter szerint külföldi titkosszolgálatok avatkoznak be a magyar választásba, és hangsúlyozta, a telefonbeszélgetésekben ugyanazt a szankcióellenes álláspontot képviselte, amit a nyilvánosság előtt is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a lehallgatások éppen azt bizonyítják, hogy a magyar diplomácia az ország érdekeit képviseli. Ezzel szemben az Európai Bizottság már korábban „rendkívül aggasztónak” nevezte a kiszivárgott információkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk