Márki-Zay: „Tudjuk, hogy a fél kormány meleg”

A Válaszonline podcastműsorában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs beszélgettek az idei választásokról. Szóba került Emmanuel Macron a Fidesz és Magyar Péter is.

Ablonczy szerint az elmúlt 14 évben kialakult egy nagyon erős kép Magyarországról: itt van Orbán Viktor, semmi nem fenyegeti a pozícióját érdemben, vele kell számolni az idők végezetéig, és egyszer csak a semmiből megjelent egy 30 százalékos párt, ami még egy konszolidált demokráciában is nagyon-nagyon furcsa jelenség.

–1021 tette hozzá Ablonczy.

Arra a kérdésre Magyari Péter válaszolt, hogy mire jó az, hogy Orbán Viktor ötévente eljátssza, hogy „most már tényleg áttörnek az európai szövetségeseim” – aztán sosem törnek át.

Magyari szerint a kampányban muszáj valami pozitív hírt is mondani.

„Az nem lehet, hogy valamit gyűlölök, úgyhogy felhatalmazást kérek, hogy abban benne legyek. 2022-ben a magyar parlament fideszes képviselői egységesen megszavaztak egy politikai nyilatkozatot, amely arról szólt, hogy az Európai Parlamentet fel kellene oszlatni, és vissza kell hozni azt a ’70-es évek elejéig érvényes rendszert, amikor a nemzeti parlamentek a saját erőviszonyaik alapján delegáltak képviselőket sokkal kevesebb joggal, mint amit azóta az EP magáénak tud. Tehát az a hivatalos fideszes álláspont – erről parlamenti határozat van –, hogy az Európai Parlament úgy hülyeség, ahogy van, és be kéne szántani a helyét. És közben arról jönnek állandóan hírek, hogy ott megszavazza a többség, hogy Orbán Viktor diktátor. Egy olyan dolog iránt, amiről azt gondoljuk, hogy baj, hogy létezik egyáltalán és ott minket gyűlölnek, nagyon nehéz szavazókat mozgósítani. Úgyhogy kampányidőben mindig elő kell hozni azt a mesét, hogy ha mindenki okosan szavaz, akkor egyszer majd a mi családunk otthonra lel ebben az izében, amit egyébként két választás között gyűlölünk”

– mondta Magyari a műsorban.

– írja a Facebookon a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász, aki hónapok óta küzd az aktív eutanázia törvényi elismeréséért.

Szakács István, a Megafon egyik megmondóembere durván beszólt szombaton a halálos betegséggel küzdő Karsainak. Úgy fogalmazott, „kapja be”, majd két levél Xanaxot ajánlott neki. Ezután először bocsánatot kért, majd bejelentette, hogy egy jó darabig (talán örökre) visszavonul a közéleti kommentártól.

Karsai a posztban viszont nem a megszólalást minősítette, hanem a szabad akarat fontosságáról írta le gondolatait:

– írja. Megjegyezte azt is, hogy még ha fel is tesszük, hogy az életvégi döntés meghozatala „rossz”, evilági, azaz jogi eszközökkel megtiltani akkor sem lehet. Az Isten által adott szabad akaratot ugyanis nem lehet korlátozni, ám ez szerinte természetesen nem jelenti azt, hogy akkor engedélyezzük a gyilkosságot, gyerekek abuzálását, a korrupciót is. A mások sérelmére elkövetett „rosszat” nem szabad hagyni.

„Ez Isten és ember ellen való vétek lenne. És súlyos emberi jogi sérelem. Az elmúlás ugyanis az élet része. Tehát az elmúlás: létkérdés. Az Alaptörvény egyik legszebb mondata szerint a létezés alapja az emberi méltóság. Aminek integráns része az önrendelkezési jog. Ami kiterjed az elmúlás idejének és módjának megválasztására is.

– zárta posztját Karsai, aki a poszt végén üzent a magyar válogatott következő Eb-ellenfelének, a németeknek is egyet: „Németoszrág, reszkess!”

Több százezer ember vonult utcára Párizsban és Franciaország különböző városaiban szombaton, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) ellen tiltakozzanak a közelgő francia parlamenti választások előtt.

Emmanuel Macron francia államfő azután írta ki az előrehozott választást, hogy az európai parlamenti választáson a Marine Le Pen vezette párt nagyarányú győzelmet aratott, míg a köztársasági elnök által fémjelzett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

A francia fővárosban a rendőrség becslése szerint 75 ezren vonultak fel a szombati tüntetésen, de országszerte több mint 200 ezer ember vehetett részt a tiltakozásokban, míg 21 ezer rendőr biztosította az utcákat. Ám a felvonulást szervező egyik szakszervezet (CGT) sokkal nagyobb számokról beszélt: szerintük a fővárosban 250 ezer, országszerte pedig 640 ezer tüntető vett részt a rendezvényeken.

– mondta a Reuters tudósítása szerint a baloldali szakszervezet egyik vezetője a beszédében, és sokan fejezték ki aggodalmukat Le Pen pártjának rasszista és xenofób gyökerei miatt.

A kétfordulós nemzetgyűlési választásokat június 30-ra és július 7-re írták ki. Macron szerdán felszólította mindazokat, akik „nemet tudnak mondani a szélsőségekre”, hogy fogjanak össze az előrehozott nemzetgyűlési választások „előtt vagy után”.

– nyilatkozta az államfő.

(via 24.hu)

– csak ennyi szöveggel posztolt vasárnap reggel egy fotót Magyar Péter a Facebook-oldalán.

– ezt pedig már a 444, poszttal kapcsolatos írásos kérdésére válaszolta. A portál azt is megkérdezte, kik ülhetnek be ősszel a fővárosi közgyűlésbe, a válasza szerint erről később döntenek. (A párt EP-listáján 12, fővárosi listáján 14 név volt, többen mindkét listán is szerepeltek; a fővárosban végül 10, az uniós parlamentben 7 helyet szereztek.)

Hétfőn valamennyien – Magyar külön is megjegyezte, hogy nem csak a megválasztott képviselőik – Brüsszelbe repülnek.

írta. A keddi néppárti frakcióülésen dől el, hogy tiszás képviselőket felveszik-e a legnagyobb EP-frakcióba, amely a múlt héten már elszenvedett egy veszteséget azzal, hogy elhagyta sorait Hölvényi György KDNP-s képviselő.

Magyarék csatlakozásáról a múlt héten Budapesten tárgyaló Manfred Weber azt mondta: nyitva van az ajtó a Tisza Párt előtt, de a döntést nem ő, hanem az Európai Néppárt frakciója hozza majd meg.

– nyilatkozta Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.