A kelet-ukrajnai Kramatorszk egyik vasútállomására lőttek ki két rakétát az oroszok, ahol akkor ezer civil tartózkodott.
A támadásban az első hírek szerint legalább harminc ember halt meg, és legalább százan megsérültek.
Donyeck ukrajnai kormányzója, Pavlo Kirilenko péntek este azt közölte:
50-re emelkedett a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma.
Az ukrán védelmi erők Instagram-oldalán azt közölték, hogy az állomásról indították el azokat a vonatokat, amelyekkel a donyecki lakosokat biztonságosabb helyre akarták juttatni. Az ukránok szerint az oroszok ennek a folytatását akarták megakadályozni.
Sikerült is szétlőniük a síneket, de vasúti munkások már helyreállították őket, íygy folytatódhat a civilek evakuálása.
A Twitterre felkerült egy videó a helyszínről, ezt viszont csak erős idegzetű olvasóinknak javasoljuk. A felvételt a következő oldalon találod.
Ferencz Orsolya józsefvárosi képviselőjelölt a Facebookon jelentette be, hogy elhunyt Varga Gábor, a Fellegajtó Nyitogatók Alapítvány alapítója és vezetője. A képviselőjelölt szerint Varga Gábor nemcsak elhivatott intézményvezető volt, hanem sérült gyermek édesapjaként személyes tapasztalataiból merítve hozta létre Józsefvárosban a halmozottan sérült gyermekeket segítő intézményét.
Bejegyzésében azt írja:
„Szívügye volt, hogy a legkiszolgáltatottabb családok is valódi támogatást, elfogadó közösséget és szakmai segítséget kapjanak. A Baross utcai, sérült gyermekekkel foglalkozó napközi megalapításával és működtetésével sok család mindennapjait tette könnyebbé, reményt és kapaszkodót adva a nehézségek között.”
Ferencz Orsolya szerint Varga Gábor egy újabb nagy álmot is dédelgetett, egy bentlakásos intézmény létrehozását tervezte. „E nemes cél megvalósításához közösségünk is minden támogatást megadott, mert hittünk az ő elhivatottságában, tisztaságában és rendíthetetlen kitartásában” – tette hozzá. A képviselőjelölt bejegyzésében arra is kitért, hogy Varga Gábor személyes élete mély próbatételekkel volt átszőve, és kisfia tavalyi halála után most ő maga is követte gyermekét. Ferencz Orsolya szerint Varga Gábor halála pótolhatatlan veszteség.
A WMN magazin is megemlékezett róla,
„sokunk hősének” nevezve az alapítót, és kiemelve, hogy a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő kisfiát egyedül nevelő édesapa nyolc hónappal gyermeke elvesztése után halt meg. A lap egy korábbi cikkét is megosztotta, melyben Varga Gábor idézett mondata szerepelt: „Nem az a sérült, aki nem tud járni, hanem az, aki nem tud szeretni”.
Az Index beszámolója szerint Varga Gábor párja jelezte, hogy az alapítvány munkája folytatódik, és a bentlakásos otthon megnyitása továbbra is cél.
A Fellegajtó Nyitogatók Alapítványt 2018 nyarán jegyezték be, a józsefvárosi, Baross utca 75. szám alatti Fellegvár Napközi pedig 2019 novemberében indult, hogy súlyosan-halmozottan sérült gyermekek nappali ellátását és fejlesztését biztosítsa.
Ferencz Orsolya józsefvárosi képviselőjelölt a Facebookon jelentette be, hogy elhunyt Varga Gábor, a Fellegajtó Nyitogatók Alapítvány alapítója és vezetője. A képviselőjelölt szerint Varga Gábor nemcsak elhivatott intézményvezető volt, hanem sérült gyermek édesapjaként személyes tapasztalataiból merítve hozta létre Józsefvárosban a halmozottan sérült gyermekeket segítő intézményét.
Bejegyzésében azt írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter is üzent Zelenszkijnek: Egyetlen magyart sem fenyegethet egyetlen külföldi állami vezető sem!
A Tisza Párt alelnöke szarvasi beszédében keményen üzent az ukrán elnöknek. Szerinte egyetlen külföldi vezető sem fenyegethet meg egyetlen magyart sem, legyen az a leköszönő vagy a leendő kormány.
Magyar Péter a szarvasi országjárásán reagált azokra a hírekre, amelyek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfenyegette Orbán Viktort. Az ukrán elnök kijelentette, hogy amennyiben a magyar kormányfő blokkolja a 90 milliárd eurós hitelt, akkor átadja az ukrán fegyveres erőknek a címét.
Magyar Péter a beszédében hangsúlyozta, hogy egyetlen külföldi állami vezető sem fenyegethet meg egyetlen magyart sem. Mint mondta, ez ugyanúgy vonatkozik a „leköszönő Orbán-kormányra”, mint a „leendő Tisza-kormányra”.
A Tisza Párt alelnöke szó szerint a következőket mondta:
„Úgyhogy innen is, Szarvasról felszólítom az ukrán elnököt, hogy tisztázza a szavait, és ha tényleg ezt mondta, akkor vonja azt vissza. Felszólítom továbbá, hogy adjon számot a Barátság kőolajvezeték állapotáról. Ha lehet, mielőbb nyissák meg, indítsák meg. Orbán Viktor miniszterelnöknek pedig azt tudom megismételni, hogy én készen állok, hogy bármikor elinduljunk és személyesen is megtekintsük a Barátság-kőolajvezeték állapotát.”
Szijjártó Péter is reagált, a külügyminiszter szerint Zelenszkij fenyegetőzése minden határon túlmegy.
Volodimir Zelenszkij egy március 5-i kijevi sajtónyilatkozatában arról beszélt, reméli, hogy „egy bizonyos személy” az EU-ban nem akadályozza tovább az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel jóváhagyását. Az ukrán elnök hozzátette, ellenkező esetben „megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, a fiainknak, hadd hívják fel, és beszéljenek vele a saját nyelvükön”. A megjegyzést széles körben Orbán Viktorra utalásként értelmezték.
A feszültség hátterében az áll, hogy január 27. óta akadozik az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken. A magyar kormány Kijevet teszi felelőssé, Ukrajna viszont azt állítja, hogy az ellátást egy orosz dróntámadás okozta sérülés szakította meg. Budapest jelezte: amíg nem áll helyre az olajszállítás, blokkolni fogja az EU 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagját.
Magyar Péter a szarvasi országjárásán reagált azokra a hírekre, amelyek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfenyegette Orbán Viktort. Az ukrán elnök kijelentette, hogy amennyiben a magyar kormányfő blokkolja a 90 milliárd eurós hitelt, akkor átadja az ukrán fegyveres erőknek a címét.
Magyar Péter a beszédében hangsúlyozta, hogy egyetlen külföldi állami vezető sem fenyegethet meg egyetlen magyart sem. Mint mondta, ez ugyanúgy vonatkozik a „leköszönő Orbán-kormányra”, mint a „leendő Tisza-kormányra”.
A Tisza Párt alelnöke szó szerint a következőket mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyar kormány február közepén jelentette be, hogy vétózni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. A kormány indoklása szerint a január végi orosz támadás óta hetekig nem indult újra a szállítás Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken, amely Ukrajna területén állt le. A magyar fél állítja, hogy ennek semmiféle technikai akadálya nincs, az ukránok politikai indokból nem indítják újra a szállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször közölte: Magyarország addig blokkolja a hitel jóváhagyását, amíg nem indul újra az olajszállítás.
„Reméljük, hogy az az egy személy az EU-ban nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurónyi hitelt vagy annak az első részét, és hogy az ukrán katonák fegyverekhez juthatnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”
– ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Az elnök szerint pénzre lenne szükség a fegyverek és vadászgépeik beszerzése miatt. A 2026–2027-es időszakra szánt, 90 milliárd eurós csomag célja, hogy fedezze Ukrajna finanszírozási igényeinek jelentős részét. Az Európai Unió Tanácsa február 4-én alakította ki a hitel jogi keretét, majd az Európai Parlament február 6-án jóváhagyta a csomagot lehetővé tevő jogszabályokat. A végső döntéshez a tagállamok egyhangú politikai jóváhagyása szükséges.
Zelenszkij március 5-én újra sürgette a hitel blokkolásának feloldását. Ugyanakkor nem támogatja a Barátság vezeték helyreállítását, egyrészt mert az „orosz olajat” szállít, másrészt mert a javítás körülbelül hat hetet venne igénybe. Az ukrán álláspont szerint a 90 milliárdos csomag felszabadítása létfontosságú a hadsereg és a légierő harcképességének fenntartásához.
A magyar kormány február közepén jelentette be, hogy vétózni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. A kormány indoklása szerint a január végi orosz támadás óta hetekig nem indult újra a szállítás Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken, amely Ukrajna területén állt le. A magyar fél állítja, hogy ennek semmiféle technikai akadálya nincs, az ukránok politikai indokból nem indítják újra a szállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször közölte: Magyarország addig blokkolja a hitel jóváhagyását, amíg nem indul újra az olajszállítás.
„Reméljük, hogy az az egy személy az EU-ban nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurónyi hitelt vagy annak az első részét, és hogy az ukrán katonák fegyverekhez juthatnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”
– ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin elzárná a gázt Európától, de Magyarországnak van egy ajánlata – komoly feltétellel
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szijjártó Péterrel folytatott találkozója után jelezte, leállíthatják az európai gázszállítást. Magyarország és Szlovákia kivételt képezhet a jelenlegi politika folytatása esetén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán felvetette az európai gázszállítások azonnali leállításának lehetőségét, de ezzel egy időben külön üzent Magyarországnak és Szlovákiának. Közölte: Oroszország továbbra is „megbízható partnernek” tekinti a két országot, és
addig biztosítja számukra a gázt, amíg azok „továbbra is ugyanazt a politikát folytatják, mint ma”. A Kreml másnap pontosított: végleges döntés még nincs a kivonulásról, de az elnök már utasította a kormányt az előkészületekre
A Kommerszant orosz napilap szerint a kijelentés a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott szerdai találkozója után hangzott el. Putyin kifejtette, hogy az új piacok megnyílása miatt Oroszországnak előnyösebb lenne azonnal leállítani a szállítást, mint kivárni, amíg Európa mond le teljesen az orosz gázról.
Az elnök a szállítás folytatását feltételhez kötötte, de nem részletezte, pontosan mit ért a jelenlegi politika fenntartása alatt.
Mindezzel párhuzamosan az Európai Unió épp az orosz energiáról való leváláson dolgozik, és egy ütemterv mentén igyekszik felszámolni a függőségét. A tagállamok egyre inkább alternatív forrásokra, így norvég vezetékes gázra és cseppfolyósított földgázra (LNG) támaszkodnak, miután az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit a szerződés lejárta miatt január 1-jén megszűnt.
A magyar kormány az ellátásbiztonságot tartja elsődlegesnek, és a hosszú távú orosz szerződésekben látja a stabil energiaellátás garanciáját. Ezzel szemben a kritikus hangok szerint az orosz energia politikai nyomásgyakorlási eszköz, a függőség fenntartása pedig kockázatos és szembemegy az uniós célokkal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön megerősítette: Oroszország még nem döntött az európai gázpiacról való kivonulásról, de Putyin elnök utasította a kormányt a döntés előkészítésére. Ezt támasztja alá Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes közlése is, miszerint a kormány hamarosan napirendre veszi az Európába irányuló gázexport leállításának kérdését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán felvetette az európai gázszállítások azonnali leállításának lehetőségét, de ezzel egy időben külön üzent Magyarországnak és Szlovákiának. Közölte: Oroszország továbbra is „megbízható partnernek” tekinti a két országot, és
addig biztosítja számukra a gázt, amíg azok „továbbra is ugyanazt a politikát folytatják, mint ma”. A Kreml másnap pontosított: végleges döntés még nincs a kivonulásról, de az elnök már utasította a kormányt az előkészületekre
