A magyar kormány február közepén jelentette be, hogy vétózni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. A kormány indoklása szerint a január végi orosz támadás óta hetekig nem indult újra a szállítás Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken, amely Ukrajna területén állt le. A magyar fél állítja, hogy ennek semmiféle technikai akadálya nincs, az ukránok politikai indokból nem indítják újra a szállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször közölte: Magyarország addig blokkolja a hitel jóváhagyását, amíg nem indul újra az olajszállítás.
„Reméljük, hogy az az egy személy az EU-ban nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurónyi hitelt vagy annak az első részét, és hogy az ukrán katonák fegyverekhez juthatnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”
– ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Az elnök szerint pénzre lenne szükség a fegyverek és vadászgépeik beszerzése miatt. A 2026–2027-es időszakra szánt, 90 milliárd eurós csomag célja, hogy fedezze Ukrajna finanszírozási igényeinek jelentős részét. Az Európai Unió Tanácsa február 4-én alakította ki a hitel jogi keretét, majd az Európai Parlament február 6-án jóváhagyta a csomagot lehetővé tevő jogszabályokat. A végső döntéshez a tagállamok egyhangú politikai jóváhagyása szükséges.
Zelenszkij március 5-én újra sürgette a hitel blokkolásának feloldását. Ugyanakkor nem támogatja a Barátság vezeték helyreállítását, egyrészt mert az „orosz olajat” szállít, másrészt mert a javítás körülbelül hat hetet venne igénybe. Az ukrán álláspont szerint a 90 milliárdos csomag felszabadítása létfontosságú a hadsereg és a légierő harcképességének fenntartásához.
A magyar kormány február közepén jelentette be, hogy vétózni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. A kormány indoklása szerint a január végi orosz támadás óta hetekig nem indult újra a szállítás Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken, amely Ukrajna területén állt le. A magyar fél állítja, hogy ennek semmiféle technikai akadálya nincs, az ukránok politikai indokból nem indítják újra a szállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször közölte: Magyarország addig blokkolja a hitel jóváhagyását, amíg nem indul újra az olajszállítás.
„Reméljük, hogy az az egy személy az EU-ban nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurónyi hitelt vagy annak az első részét, és hogy az ukrán katonák fegyverekhez juthatnak. Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”
– ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijött a Fidesz 203 fős listája: Orbán Viktor mögött egy világbajnok sportoló is feltűnt, egy miniszter viszont mindent kockáztat
A Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta a Fidesz–KDNP végleges, 203 fős országos listáját. A névsorban a kormánytagok mellett a CÖF szóvivője és ismert sportolók is helyet kaptak.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.
A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.
A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.
A korábban bemutatott listához képest történt néhány változás is: a 76. helyre felkerült Halmay Gábor veszprémi önkormányzati képviselő, Czirbus Gábor pedig a 83. helyről a 85. helyre csúszott.
A lista hátsóbb részén is találni ismert neveket: a 188. helyen szerepel Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, a 191. helyen ifjabb Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum szóvivője, a 199. pozíciót pedig Halkó Petra, a fidesztől papíron független, de Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet vezető elemzője kapta
A 199 országgyűlési képviselőből 106-an egyéni választókerületekből, 93-an pedig listáról jutnak be a parlamentbe. Az, hogy egy párt hány mandátumot kap az országos listáról, nemcsak a listás eredményétől függ, hanem attól is, hogyan szerepel az egyéni kerületekben. Ha egy jelölt egyéniben nyer, a listás helyét automatikusan az utána következő kapja meg.
A Fidesz–KDNP a 2022-es választáson a listás szavazatok 54,13 százalékával 48 további mandátumot szerzett.
A pártok közül elsőként a Mi Hazánk Mozgalom adta le a listáját múlt pénteken. A Tisza Párt ezt még nem tette meg, de Magyar Péter kedden közzétette a lista első öt nevét.
A pártoknak szombat 16 óráig kell bejelenteniük a listájukat a Nemzeti Választási Bizottságnak.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.
A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.
A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin elzárná a gázt Európától, de Magyarországnak van egy ajánlata – komoly feltétellel
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szijjártó Péterrel folytatott találkozója után jelezte, leállíthatják az európai gázszállítást. Magyarország és Szlovákia kivételt képezhet a jelenlegi politika folytatása esetén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán felvetette az európai gázszállítások azonnali leállításának lehetőségét, de ezzel egy időben külön üzent Magyarországnak és Szlovákiának. Közölte: Oroszország továbbra is „megbízható partnernek” tekinti a két országot, és
addig biztosítja számukra a gázt, amíg azok „továbbra is ugyanazt a politikát folytatják, mint ma”. A Kreml másnap pontosított: végleges döntés még nincs a kivonulásról, de az elnök már utasította a kormányt az előkészületekre
A Kommerszant orosz napilap szerint a kijelentés a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott szerdai találkozója után hangzott el. Putyin kifejtette, hogy az új piacok megnyílása miatt Oroszországnak előnyösebb lenne azonnal leállítani a szállítást, mint kivárni, amíg Európa mond le teljesen az orosz gázról.
Az elnök a szállítás folytatását feltételhez kötötte, de nem részletezte, pontosan mit ért a jelenlegi politika fenntartása alatt.
Mindezzel párhuzamosan az Európai Unió épp az orosz energiáról való leváláson dolgozik, és egy ütemterv mentén igyekszik felszámolni a függőségét. A tagállamok egyre inkább alternatív forrásokra, így norvég vezetékes gázra és cseppfolyósított földgázra (LNG) támaszkodnak, miután az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit a szerződés lejárta miatt január 1-jén megszűnt.
A magyar kormány az ellátásbiztonságot tartja elsődlegesnek, és a hosszú távú orosz szerződésekben látja a stabil energiaellátás garanciáját. Ezzel szemben a kritikus hangok szerint az orosz energia politikai nyomásgyakorlási eszköz, a függőség fenntartása pedig kockázatos és szembemegy az uniós célokkal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön megerősítette: Oroszország még nem döntött az európai gázpiacról való kivonulásról, de Putyin elnök utasította a kormányt a döntés előkészítésére. Ezt támasztja alá Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes közlése is, miszerint a kormány hamarosan napirendre veszi az Európába irányuló gázexport leállításának kérdését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán felvetette az európai gázszállítások azonnali leállításának lehetőségét, de ezzel egy időben külön üzent Magyarországnak és Szlovákiának. Közölte: Oroszország továbbra is „megbízható partnernek” tekinti a két országot, és
addig biztosítja számukra a gázt, amíg azok „továbbra is ugyanazt a politikát folytatják, mint ma”. A Kreml másnap pontosított: végleges döntés még nincs a kivonulásról, de az elnök már utasította a kormányt az előkészületekre
Szijjártó Péter szerint Orbán Viktor megölésével fenyeget Zelenszkij, rendkívüli sajtótájékoztatón reagált
A külügyminiszter szerint az ukrán elnök a katonáit küldené a magyar kormányfőre. Úgy gondolja, ez „minden határon túlmegy”, és egy teljesen új helyzet Európában.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy soproni sajtótájékoztatón úgy értékelte az ukrán elnök egyik kijelentését, hogy Volodimir Zelenszkij halálosan megfenyegette Orbán Viktor miniszterelnököt. Az ukrán elnök arról beszélt, hogy katonái felkeresik a magyar miniszterelnököt, ha Magyarország nem járul hozzá ahhoz, hogy Ukrajna „elvigye az európai és benne a magyar emberek pénzét”.
Szijjártó szerint ez „minden határon túlmegy”, és egy teljesen új helyzet Európában, hogy egy európai ország elnöke gyilkossággal fenyeget egy NATO- és EU-tagország miniszterelnökét. Hozzátette, Magyarországot és a miniszterelnököt nem lehet fenyegetni, a magyarokat pedig zsarolni.
„Akármivel fenyegetőzik Zelenszkij elnök, mi nem fogjuk engedni, hogy a magyar emberek pénzét elvigyék Ukrajnába. Akárhogy fenyegetőzik Zelenszkij elnök, mi nem fogjuk engedni azt, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba. És akárhogy, akármilyen alpári, útszéli stílusban fenyegetőzik Zelenszkij elnök, mi nem fogunk fizetni az ő háborújukért, és nem vagyunk hajlandók kétszer, háromszor, négyszer annyit fizetni az energiáért csak őmiattuk” – mondta a miniszter.
Szijjártó Péter azt is állította, hogy Zelenszkij a TISZA Párt szövetségese. Úgy fogalmazott, a TISZA Párt az Európai Néppárt (EPP) tagja, ahová a tartozás feltétele az Ukrajna-pártiság, az EPP pedig a „legháborúpártibb pártcsalád” az Európai Parlamentben. A miniszter szerint az, ahogyan Zelenszkij megfenyegette a miniszterelnököt, kiállítja a bizonyítványt Ukrajnáról, azokról, akik be akarják hozni az EU-ba, és a TISZA Pártról is.
A külügyminiszter beszélt arról is, hogy Moszkvából hazahozott két magyar hadifoglyot. Elmondása szerint őket „erőszakosan, akaratuk ellenére, kényszersorozás keretében vitték ki minimális felkészítéssel a frontra”.
„Na most az, hogy az ukránok felháborodtak ezen, az, hogy az ukránok itt verik az asztalt azért, mert két magyar ember hazatért, az megint csak őket minősíti. Az ukrán kényszersorozók elrabolták ezt a két embert, és kiküldték őket a halálba, ahonnan mi megmentettük őket. Itt két ember életét mentettük meg. Az, hogy az ukránok ezen felháborodnak, az őket minősíti. Az, hogy a TISZA-s kommentelők felháborodnak azon, hogy a két hadifoglyot hazahoztuk, az meg a TISZA Pártot minősíti” – jelentette ki Szijjártó.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány átadja-e a foglyok adatait Ukrajnának, a miniszter úgy reagált:
„Szeretném világossá tenni, hogy az ukránoknak semmi közük ehhez a két emberhez. Az ukránok ezt a két embert hagyják békén. Az ukránok ezt a két embert egyszer már a halálba küldték, mi meg onnan megmentettük őket. Természetesen semmi közük semmilyen adathoz, semmi közük semmihez ezzel a két emberrel kapcsolatban.”
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón kitért a Dubajban rekedt magyarok helyzetére is. Elmondta, a Honvédség gépei több járatot indítanak a térségbe, Sármellékre, Rijádba és Maszkatba, hogy hazahozzák a Jordániában, Izraelben, Szaúd-Arábiában, Katarban és Ománban rekedt magyarokat. A flydubai légitársasággal pedig két járatról állapodtak meg. A miniszter szerint a légitársaságok részéről nincs túljelentkezés a repülésekre a térségben fennálló biztonsági kockázatok miatt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy soproni sajtótájékoztatón úgy értékelte az ukrán elnök egyik kijelentését, hogy Volodimir Zelenszkij halálosan megfenyegette Orbán Viktor miniszterelnököt. Az ukrán elnök arról beszélt, hogy katonái felkeresik a magyar miniszterelnököt, ha Magyarország nem járul hozzá ahhoz, hogy Ukrajna „elvigye az európai és benne a magyar emberek pénzét”.
Szijjártó szerint ez „minden határon túlmegy”, és egy teljesen új helyzet Európában, hogy egy európai ország elnöke gyilkossággal fenyeget egy NATO- és EU-tagország miniszterelnökét. Hozzátette, Magyarországot és a miniszterelnököt nem lehet fenyegetni, a magyarokat pedig zsarolni.
„Akármivel fenyegetőzik Zelenszkij elnök, mi nem fogjuk engedni, hogy a magyar emberek pénzét elvigyék Ukrajnába. Akárhogy fenyegetőzik Zelenszkij elnök, mi nem fogjuk engedni azt, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba. És akárhogy, akármilyen alpári, útszéli stílusban fenyegetőzik Zelenszkij elnök, mi nem fogunk fizetni az ő háborújukért, és nem vagyunk hajlandók kétszer, háromszor, négyszer annyit fizetni az energiáért csak őmiattuk” – mondta a miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hulló vakolat, penészes falak, undorító koszt: 55 megrázó fotón a magyar kórházak valósága
A Magyar Orvosi Kamara betegektől és hozzátartozóktól kapott képeket tett közzé a hazai kórházakról. A szervezet szerint a forráshiányos környezet a gyógyítók önbecsülését és reményét is felemészti.
55 megrázó fotóval indított sorozatot a Magyar Orvosi Kamara, hogy megmutassa, milyen állapotok uralkodnak ma a hazai kórházakban. Az ű
„Elhanyagolt egészségügy képekben" című sorozat első része a kórházi kosztról, a mosdók állapotáról, a bútorokról, a nem működő liftekről és a hulló vakolatról is közöl képeket. A kamara célja, hogy bepillantást nyújtson abba, „milyen körülmények között (is) zajlik ma a gyógyítás kórházainkban”
A szervezet szerint Magyarország feleannyit költ a betegeire, mint az EU-átlag, ami nemcsak a várólistákon, hanem az épített környezet állapotán is meglátszik. A kamara Facebook-posztjában úgy fogalmaznak:
„A falak nemcsak körülvesznek bennünket – hatnak ránk. A repedezett vakolat, a penészes szobák, a hiányzó eszközök a lélekbe is beköltöznek. A forráshiány nem csak az épületet emészti el, hanem az ott dolgozók önbecsülését és reményét is.”
A kamara még február közepén tett közzé felhívást, amelyben képeket és történeteket kértek. Tájékoztatásuk szerint a beérkezett fotók legnagyobb részét páciensek és hozzátartozóik küldték.
A Magyar Orvosi Kamara szerint a lepusztult környezet „romboló hatással van a betegekre, akik átmenetileg ilyen állapotok közé kerülnek, és a gyógyítókra, akik az életüket töltik el ilyen körülmények között”.
55 megrázó fotóval indított sorozatot a Magyar Orvosi Kamara, hogy megmutassa, milyen állapotok uralkodnak ma a hazai kórházakban. Az ű
„Elhanyagolt egészségügy képekben" című sorozat első része a kórházi kosztról, a mosdók állapotáról, a bútorokról, a nem működő liftekről és a hulló vakolatról is közöl képeket. A kamara célja, hogy bepillantást nyújtson abba, „milyen körülmények között (is) zajlik ma a gyógyítás kórházainkban”
