KULT
A Rovatból

Krúbi: Talán el is rontaná az egészet, ha elkezdenék magyarázkodni

Még csak 25 éves, de máris kétszeres Fonogram-díjas, a koncertjeire szinte pillanatok alatt elfogynak a jegyek, rapszövegei miatt pedig elég sokaknál kiverte már a biztosítékot. Paródiáról, önazonosságról és a hirtelen jött népszerűségről kérdeztük.

Link másolása

Krúbi, azaz Horváth Krisztián neve akkor vált ismertté a szélesebb közönség előtt, amikor tavasszal két kategóriában is Fonogram-díjat nyert: övé lett az év legjobb hazai rap/hiphop albuma, és az év felfedezettjének is megszavazta a zsűri. Ezek után több híresség is kifakadt ellene a közösségi médiában. A sort Majka és Curtis kezdte, akik maguk is jelöltek voltak a mezőnyben, de beleszállt többek között Oláh Gergő és Kapócs Zsóka is. A fiatal, 25 éves rapper ezt inkább ingyenreklámként fogja fel, és azt mondja: aki ma Magyarországon úgy gondolja, hogy egy alkotásnak csupán azért nincs létjogosultsága, mert trágár, az eléggé el van tévedve. Sorra adja a teltházas koncerteket, a számaiban Orbán Viktornak, Gyurcsány Ferencnek, Schmuck Andornak, Palvin Barbinak és a zenésztársainak is beszól. Interjú.

- A legutóbbi budapesti koncertedre gyakorlatilag pár perc alatt fogytak el a jegyek májusban. Milyen volt a buli?

- Ez volt a második akváriumos nagytermes koncert, és úgy érzem, sokkal jobban sikerült, mint az előző. Például nem ordibáltam el az első négy számnál a hangomat, ami elég sokat segített. De nagyon kitaláltuk a vizuált is – az volt a koncepció, hogy az új kislemez, a Zárolás feloldva látványelemeit felvigyük a színpadra. És láthatóan a közönség is nagyot bulizott, úgyhogy mindenképp sikerként könyveltük el.

- Nagyon rövid idő alatt gyorsult be veled a szekér. 2017 óta zenélsz Krúbiként, 2018-ban jelent meg a Nehézlábérzés, idén a Zárolás feloldva című albumod. Élvezed a hirtelen jött népszerűséget, vagy van, amit teherként élsz meg?

- Nem mondanám, hogy kicsit sem helyez rám nyomást, de összességében igyekszem erről objektíven gondolkozni. A szélsőséges vélemények nem nyomasztanak, az viszont egy kicsit igen, hogy hogyan tudok eljutni a városban A-ból B-be úgy, hogy ne szólítsanak le fotózkodni meg autogramot kérni. De ez is csak minimális stressz, nincsenek tőle otthon pánikrohamaim vagy ilyesmi, és most, hogy vettem egy kocsit, szerintem kikerültem a problémát. Bár lehet, hogy jó számok születnének belőle.

- Kezded már úgy érezni, hogy sztárrá válsz? Egyáltalán, definiálnád magad sztárként?

- A sztárok azok az emberek, akiket nagyon sokan ismernek, de én még soha nem hivatkoztam így magamra.

Ha valahol be kell mutatkozni, azt mondom, rapper vagyok, és mindig jó hülyén is érzem magam közben.

- Miért?

- Hát, ha egy társaságban valakinek az anyukája megkérdezi, ki kicsoda, elég furán hat a gépészmérnökök, orvosok, közgazdászok után egy ilyen bemondás. És azt hiszem, talán nem is olyannak képzelnek egy rappert, mint amilyen én vagyok, hanem mondjuk egy keményebb, lakótelepi figurának.

- Sosem akartál keményebb, lakótelepi figurának tűnni?

- Régen direkt amiatt hordtam párszáz forintos, neten rendelt fuxokat, hogy ezt parodizáljam, de most már nem csinálom.

- Azzal együtt, hogy egyre nő a rajongótáborod, felmerül a kérdés: el tudod-e képzelni, hogy mainstreammé válsz, és hogy ez mivel jár?

- A mainstreamség nem probléma addig, míg az alkotások nem mennek el egy olyan, könnyebben feldolgozható irányba, amivel az a cél, hogy nagyobb tömegnek is megfeleljek. Azzal önmagában semmi gond nincs, ha valami több emberhez eljut – sőt, nagyon becsülöm azokat az előadókat, akik a nagy ismertség mellett mernek új dolgokkal próbálkozni, kísérletezni. Így bővül, kitágul a mainstream kategória kerete. Amúgy undergroundban és mainstreamben is vannak nagyon fasza és nagyon igénytelen produkciók, szóval ez nem mérvadó. A közönség összetételét biztosan befolyásolja, hogy egy-egy előadó híressé válik-e, és ha igen, mennyire – vannak például, akiknek az ízlésébe, az énképébe már nem fér bele, hogy olyat hallgasson, amit sokan szeretnek. Én azt gondolom, az alkotás beszéljen önmagáért. Aki élvezi, élvezze, az pedig majd kiderül, mennyien hallgatják.

- Lenne olyan helyzet, ami miatt hajlandó lennél cenzúrára vagy öncenzúrára?

- Rádió sosem játszotta egyetlen számomat sem, nem is vágyom rá különösebben. És szerintem a közönségem sem. Ha van Spotify-om, miért hallgatnék rádiót? Aki 2019-ben nem streamel, az nem tudom, mit csinál.

Nincs igényem arra sem, hogy bekerüljek a szakmai körökbe, csak arra, hogy csinálhassam a zenémet, teljesen megtartva a művészi szabadságom. Ha annyi lenne a célom, hogy jó sok pénzt keressek, biztosan egy másik iparágban kezdtem volna dolgozni.

A zeneiparban is lehet persze jól keresni. Jellemzően 5-10 évig tart, amíg valaki be van futva, aztán kiég, utána csinál néha ilyen nosztalgikus, de inkább kínos koncerteket, hogy ki tudja fizetni a számláit – erre az útra annyira nem vágyom.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tordy Géza a halála előtt intézetbe akart költözni, memóriazavarai miatt hagyott fel a színészettel
Ezt mondta el barátja, a Jászai-díjas Körtvélyessy Zsolt. Két hónappal halála előtt találkozott utoljára a művésszel.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 30.


Link másolása

Május 1-jén ünnepelné a 86. születésnapját Tordy Géza. Halála előtt tíz évvel már visszavonult a színpadtól, az okokról azonban soha nem beszélt. Most az egyik legjobb barátja, Körtvélyessy Zsolt árulta el a Blikknek, hogy a Nemzet Színésze a memóriazavarai miatt kényszerült felhagyni a munkával, majd elvonulni a nyilvánosság elől.

„Géza volt az egyik legjobb és legrégebbi barátom, hetven éve ismertük egymást. Nagyon megrázott a távozása. Szegény az évek során egyre több betegséggel küzdött. Bár egyedül élt, sokat volt kórházban, és szó volt arról is, hogy állandó jelleggel bevonul egy intézetbe, mert nem akar senki terhére lenni.”

– mondta Körtvélyessy. Úgy látta, Tordy elszánt volt elhatározásában, arra azonban már nem került sor. A színművész úgy emlékszik, az egészségügyi problémák közül Tordyt leginkább memóriazavara viselte meg, emiatt hagyta abba a színészetet is.

Nagyjából tíz évvel ezelőtt kényszerült a visszavonulásra, mert a memóriaproblémái miatt már nem tudta megtanulni a szöveget.

Ez nagyon megviselte, és a korábban mókamesterként ismert Gézából zárkózott, megkeseredett embert lett.

Ez volt az oka annak is, hogy ennyire kizárt az életéből mindenfajta szereplést. Ő egy nagyon elkötelezett színész volt, aki szinte mindent képes volt alárendelni a munkájának, és nagy törést okozott, hogy ennek vége. Emlékszem, bár a Hadik-filmben mind a kettőnknek csak egy kis szerepe volt, azt mennyire élvezte.” – mondta Körtvélyessy. A Jászai-díjas színész rendszeresen tartotta a kapcsolatot Tordyval. Két hónappal a halála előtt találkoztak is. „Szerveztük már a következőt, valami közös főzést, ami már nem jöhetett létre”. – zárta gondolatait Körtvélyessy Zsolt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Bárcsak egy sima iskolába járhattam volna!” – Zendaya a gyerekkori sztársággal járó szorongásairól mesélt
Zendaya jelenleg a Z-generáció legnagyobb sztárja, aki már tinédzserként példakép volt kortársai számára, hiszen óriási sikerrel énekelt, táncol, színészkedett, producerkedett, sőt, könyvet is írt. A sztársághoz vezető út azonban egyáltalán nem volt könnyű a számára.

Link másolása

Zendaya nem a showbizniszből érkező szülők gyermeke (tanárként dolgoztak mindketten), vegyes etnikumú előadóként szintén nem nyílt meg előtte rögtön minden ajtó, a tehetsége azonban végül teret nyert. A most 27 éves színésznő egyébként többször is megnyílt a stresszről és a szorongásáról, amit azért érzett gyerekszínészként, mert folyamatosan teljesítenie kell, hiszen attól félt, hogy ha nem hozza ki magából a maximumot, az emberek elveszítik az érdeklődésüket iránta.

A kétszeres Emmy-díjas sorozat- és filmsztár, aki óriási sikereket ért el a Pókember- és a Dűne-filmekkel, az Eufória című szériával (jelenleg pedig a Challengers című teniszes drámában láthatjuk, amiért már most Oscar-jelölést jósolnak neki), azon kevés hírességek egyike, akik valaha a Vogue és a brit Vogue címlapján szerepeltek ugyanabban a hónapban.

„Bonyolult érzéseim vannak a gyerekléttel, a hírnévvel és a nyilvánossággal kapcsolatban. Rengeteg olyan esetet láttunk, amikor ez a kombó eléggé káros volt" – mesélte Zendaya a korai előadói karrierjéről, ami 13 éves korában kezdődött a Disney Channel Indul a risza című sorozatával:

„Csak most, felnőttként kezdek rájönni, hogy ó, oké, várj egy percet: mindig csak azt csináltam, amit ismertem, és ez minden, amit tudtam.”

Nem tud örülni a sikereinek

Zendaya azt is kifejtette, hogy úgy érzi, csak most, közelebb a harminchoz éli át a „szorongótinédzser-fázisát", mivel fiatalabb korában erre nem igazán volt lehetősége. „Úgy éreztem, hogy egy nagyon felnőtt helyzetbe kerültem. Korán lettem a családom kenyérkeresője, szóval rengeteg szerepcsere történt nálunk, miközben én hirtelen felnőtté váltam.”

A fiatalon felnőttkorba taszított tapasztalatai miatt elmondása szerint nem élvezheti annyira a sikereit, amennyire szeretné: „Úgy érzem, hogy összezsugorodom, és nem tudok felhőtlenül örülni mindannak, ami történik velem.

Nagyon feszült vagyok, és azt hiszem, ezt azért hordozom magammal, mert gyerekkoromban nem igazán volt lehetőségem arra, hogy csak úgy kipróbáljak minden hülyeséget, amit egy gyereknek, tinédzsernek ki kéne próbálnia. Bárcsak egy sima iskolába járhattam volna!”

Bár Zendaya sosem járt középiskolába, a felnőtt karrierje nagy részét azzal töltötte, hogy ilyen korú karaktereket alakított, mint például az Eufóriában, vagy a Pókember-filmekben, ez utóbbiakban jelenlegi szerelme, Tom Holland oldalán játszott.

Fél, hogy megunják

A Challengers az egyik első olyan filmje Zendayának, amelyben a tényleges korának megfelelő korú ember alakít, ezt pedig saját bevallása szerint üdítőnek, ugyanakkor egy kicsit ijesztőnek is találta: „Úgy voltam vele, hogy remélem, a nézők elhiszik a karakteremről, hogy ugyanannyi idős, mint én, vagy talán egy kicsit idősebbnek is gondolnak, hiszen vannak barátaim, akik már szülők, vagy akiknél épp úton van a gyerek" – magyarázta Luca Guadagnino (Vakító napfény, Szólíts a neveden, Sóhajok, Csontok meg minden) filmjéről, amelyben egy fiatal anyukát alakít.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egy nap szeretne családot alapítani, de nem akarja elsietni a dolgot, mivel aggódik amiatt, hogy a nyilvánosság előtti élete mit jelentene a gyerekei számára. „Azt hiszem, mindig is szorongtam a gondolattól, hogy az emberek egyszer csak azt mondják: »Már 14 éves korod óta figyelemmel követlek, de már nem érdekelsz, mert unalmas lettél.«”

Az attól való aggodalma, hogy cserbenhagyja az embereket, egyben azt is eredményezi, hogy gyakran bénító nyomást helyez magára, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Challengers-beli karaktere, Tashi teszi.

A párja, Tom Holland, a barátai és a munkatársai szerint egyébként Zendaya eddig tökéletesen kezelte a sztárságával együtt járó cirkuszt, és nem féltik őt a jövőben sem, mert a sikerei ellenére nem szállt el, két lábbal áll a földön, és határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen irányba vigye a karrierjét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk