HÍREK
A Rovatból

Publicus: a Békemenet volt a legfontosabb utcai megmozdulás, Krasznahorkai Nobel-díja az év sikere, az MNB-ügy a legnagyobb kudarc

A Szőlő utcai javítóintézet borzalmait szavazták meg az év botrányának a Publicus felmérésében. Az is kiderült, melyek voltak 2025 legfontosabb politikai eseményei és az év politikai jelszavai.


Miközben a „poloska”, a „repülőrajt” és a „luxizás” lettek az év politikai jelszavai, a magyarok a legnagyobb sikert Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjában, a legnagyobb botrányt a Szőlő utcai ügyben, a legsúlyosabb kudarcot pedig az MNB-alapítványok körüli nyomozás eredménytelenségében látják.

A magyarok 48 százaléka választotta Krasznahorkai László októberben bejelentett irodalmi Nobel-díját az év legnagyobb sikerének

– derül ki a Publicus Intézet Népszava számára december közepén készített reprezentatív kutatásából. Második helyen az anyák személyijövedelemadó-mentességének kiterjesztése végzett 24 százalékkal, harmadikként pedig a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start Programot jelölte meg minden tizedik válaszadó. Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök találkozója 9 százalékkal a negyedik helyre futott be. A Fidesz szavazóinak ugyanakkor csak 15 százaléka voksolt a Nobel-díjra, ők 37 százalékkal az anyák adókedvezményét tették az első helyre.

Az év legfontosabb politikai eseményének Magyar Péter országjárása bizonyult 32 százalékkal, hajszállal megelőzve Orbán Viktor novemberi washingtoni útját, amit tízből három válaszadó jelölt meg.

A politikai események rangsorában Gyurcsány Ferenc visszavonulása 8, a Tisza Párt egyéni jelöltjeinek bemutatása pedig 7 százalékot kapott. A kérdés erősen megosztja a szavazótáborokat: a Fidesz szavazóinak háromnegyede szerint a Trump-találkozó volt a legjelentősebb történés, míg az ellenzékiek 53 százaléka Magyar Péter országjárására voksolt.

A legnagyobb közéleti botránynak a magyarok 39 százaléka a Szőlő utcai ügyként elhíresült bűncselekmény-sorozatot tartja,

amelyben újabb letartóztatási indítványok születtek, és kiskorú sértettek is tanúvallomást tettek. Második helyen a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által eltüntetett közpénzek ügye áll, amelyben hűtlen kezelés gyanújával indult rendőrségi nyomozás. A Tisza Párt által kezelt adatok kiszivárgása 14 százalékkal a harmadik. A Fidesz szavazói szerint a Tisza-szimpatizánsok adatainak kikerülése volt a legnagyobb botrány (43 százalék), míg az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok is a javítóintézetben történteket sorolták az élre.

Az év legnagyobb kudarcának a válaszadók 39 százaléka azt tartja, hogy az MNB-alapítványok ügyében nem történt egyetlen letartóztatás sem.

Ezt követte 16 százalékkal az EU-s pénzekkel kapcsolatos megegyezés elmaradása, valamint 15 százalékkal az infláció emelkedése és a gazdasági növekedés elmaradása. A magyar labdarúgó-válogatott kiesése a világbajnoki selejtezőből 8 százalékot kapott, bár a kormánypárti szavazók körében ez az arány 17 százalék volt.

A legfontosabb utcai megmozdulás címét az október 23-i Békemenet nyerte el 30 százalékkal, szorosan mögötte végzett a júniusi, rendőrségi tiltás ellenére megtartott Pride felvonulás (28 százalék) és Magyar Péter szintén októberi „Nemzeti Menete” (27 százalék).

A kormánypárti szavazók háromnegyede a Békemenetet, az ellenzékiek pedig a Pride-ot és a Nemzeti Menetet tartották a legfontosabbnak.

Az év be nem tartott ígérete a kutatásban résztvevők 45 százaléka szerint a béke, vagyis az orosz-ukrán háború lezárásának elmaradása lett. Második helyen a „repülőrajt”, a gazdasági fellendülés elmaradása végzett 36 százalékkal. További 5 százalékot kapott a 14. havi nyugdíj, 4 százalékot pedig a korlátlan mentesség az amerikai gazdasági szankciók alól.

A közbeszédet leginkább formáló új kifejezés a „poloska” lett 23 százalékkal.

Orbán Viktor március 15-i beszédében hangzott el a mondat: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák.” Második lett a „repülőrajt” (14 százalék), harmadik pedig a „luxizás”, ami Lázár János nevéhez fűződik, aki egy fórumon azt mondta: „Nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál.” A listán szerepel még a „macskadó”, a „szuverenitásvédelem”, valamint a „Gondolom nem gyalog” kifejezés is, ami Mészáros Lőrinc válasza volt arra a kérdésre, hogyan érkezett a Bajnokok Ligája döntőjére.

A legnagyobb kulturális botrány címén holtverseny alakult ki 21-21 százalékkal Demeter Szilárd ügyei és a fesztiválokon hallható „mocskos fideszezés" között. Utóbbi a Fidesz-szavazók 56 százalékát háborította fel leginkább. A politizáló zenészek fellépéseinek lemondása 19 százalékot kapott, emellett 7-7 százalékot ért Takaró Mihály Széchenyi-díja, Döbrentei Kornél Kossuth-díja, valamint az ír Kneecap együttes kitiltása az országból.

Az év sportsikerének címéért szoros küzdelemben a Győr női kézilabdacsapatának Bajnokok Ligája-győzelme végzett az élen 26 százalékkal, megelőzve Kós Hubert úszó világbajnoki arany- és bronzérmét, amire 25 százalék szavazott. A további helyeken a Márton-ikrek taekwondó-világbajnoki címe, valamint az FTC férfi vízilabda- és labdarúgócsapatának nemzetközi szereplése szerepel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Menesztették Kovács Zoltánt a Nimród Vadászújság éléről, nem fogadta jól a hírt
A már nem Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászkamara közös ülésen döntött a volt kormány államtitkárának felmentéséről, a közpénzzel támogatott kiadóval is szerződést bontanak. Kovács gonoszságról és ostobaságról ír.


Kedden, június 23-i hatállyal felmentették a Nimród Vadászújság főszerkesztői feladatai alól Kovács Zoltánt, a korábbi kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát – írta a Telex. A döntést az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara közös, rendkívüli elnökségi ülésén hozták meg.

A menesztésére a Nimród Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben reagált a volt főszerkesztő. Üzenetében köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a munkáját. „Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt 7 évben velünk volt és őszintén gondolta, hogy a vadászat ügyében nincs pártpolitika csak józan szakmai megfontolások; büszkék lehetünk arra, amit végeztünk!”

Mindenki másnak pedig Fekete István szavait küldte: „Nem csoda, hogy annyi baj van a világon, mert az emberek gonoszságánál csak az ostobaságuk nagyobb.”

A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el. Az ideiglenesen kinevezett főszerkesztő munkáját Imre János, a Védegylet felügyelőbizottsági elnöke és Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként.

Az elnökség arról is döntött, hogy felmondja a lap kiadói szerződését az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel, amit a „megváltozott külső körülményekkel” indokoltak.

A közlemény szerint a lap megjelenése és működése a változások alatt is folyamatos marad, és a tervek szerint a Nimród októbertől is megjelenhet.

Az ülésen egy másik döntés is született:

a szeptember 5-ére tervezett Országos Vadásznapot technikai és anyagi okok miatt nem tartják meg, helyette a hatvani Vadász-Gyermeknap kap országos eseményi rangot.

Korábban megírtuk azt is, hogy Május 20-án Bárándy Péter váltotta Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki székében. A lemondást szintén a „megváltozott körülményekkel” indokolták.

Június elején a HVG cikke pedig arról számolt be, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. a 2021-es vadászati világkiállítás után is jelentős állami forrásokhoz jutott: a cég 2025-ben 700 millió forint költségvetési támogatást kapott. A társaság tevékenységének súlypontja a Nimród kiadásához és a kapcsolódó utókommunikációhoz kötődött, ami rávilágít arra, hogy a vadászok lapját jelentős mértékben közpénzből finanszírozta az előző kormány.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk