„Innen nincs visszaút” - Trump sokkolta Amerikát miniszterei névsorával, egyetlen dolog számít: a lojalitás

Hrihorij Omelcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat nyugalmazott altábornagya azzal került be a hírekbe, hogy megfenyegette Orbán Viktor családját. A miniszterelnök nem sokkal később videót posztolt arról, hogy felhívja lányait, majd édesanyját is. Arról beszélt, a fenyegetést komolyan kell venni. De az egykori parlamenti képviselő a Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető Pryamiy nevű, 4,8 millió követővel rendelkező YouTube-csatornán ennél jóval többről is beszélt.

Omelcsenko az interjút azzal kezdte, hogy hangsúlyozta: nem a levegőbe beszél, hiszen öt cikluson át volt parlamenti képviselő, dolgozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és az ENSZ-ben is, így mély rálátása van az európai és orosz diplomáciai játszmákra.

A tábornok állítása szerint személyes, mondhatni baráti kapcsolata volt Orbán Viktorral a kilencvenes évek végétől kezdve. Felidézte, hogy azonos években választották őket parlamenti képviselővé.

– emlékezett vissza Omelcsenko.

A tábornok még személyesebb részleteket is megosztott: elmondása szerint

– jegyezte meg. Omelcsenko szerint Orbán annyira rajongott a fociért, hogy miniszterelnökként is képes volt kormányüléseket elhalasztani egy-egy meccs miatt.

Ebben az időszakban – Omelcsenko szerint 2009-ig – Orbán a „Moszkvai Birodalom” és Putyin esküdt ellensége volt, aki az 1956-os forradalom leverését orosz megszállásnak nevezte, és határozottan támogatta az euroatlanti integrációt.

A fordulat Omelcsenko szerint 2009 novemberében következett be. Orbán ekkor az Egységes Oroszország pártkongresszusára utazott Szentpétervárra. A tábornok szerint a magyar politikus azt hitte, európai tekintélye miatt hívták meg, és Putyin „meghajolt előtte”. Ehelyett állítólag egy előre eltervezett titkosszolgálati akció várt rá.

– állítja Omelcsenko.

A tábornok szerint a kompromittáló felvételeken az lehet, ahogy Orbán kenőpénzt fogad el a hírhedt maffiózótól és KGB-ügynöktől, Szemjon Mogiljevicstől. Omelcsenko állítása szerint ez a zsarolási potenciál adhatta Putyin kezébe az irányítást.

– fogalmazott a tábornok.

Omelcsenko véleménye szerint Orbán ezen a napon vált „Putyin politikai befolyási ügynökévé”. Hazatérése után a párttársai is megdöbbentek a radikális váltáson: hirtelen az oroszbarátság, a gáz és az olaj vált a legfontosabb prioritássá. A tábornok ugyanakkor arról nem beszélt, mire alapozza ezeket az állításait, amelyek ennél árnyaltabb formában a magyar sajtóban már megjelentek, és amelyeket a kormányzat részéről korábban cáfoltak.

A nyugalmazott altábornagy az interjúban kifejtette: a magyar miniszterelnök ma már az egyetlen olyan eszköz a Kreml kezében, amellyel belülről tudja bomlasztani az Európai Uniót és a NATO-t. Omelcsenko szerint Moszkva mindent feltett egy lapra, hogy életben tartsa az Orbán-rendszert.

Hrihorij Omelcsenko szerint Orbán Viktor nem csupán politikai szövetségese, hanem katonai partnere is lett volna Vlagyimir Putyinnak 2022 februárjában. A tábornok véleménye szerint a magyar kormányfő csak azért nem vonult be Kárpátaljára, mert az orosz villámháború kudarcot vallott.

Omelcsenko szerint 2022 februárjában, alig néhány héttel a teljes körű invázió előtt, Orbán Viktor parancsára magyar katonai egységek sorakoztak fel az ukrán határ mentén. Hivatalosan menekülthullám kezelése volt a cél, a tábornok szerint azonban a valóság más lehetett.

– állítja Omelcsenko.

A tábornok szerint a forgatókönyv a krími mintát követte volna: „Ezt követően a már bevált szcenárió szerint fiktív népszavazásokat tartottak volna, mint a Krímben vagy Donyeckben, és Kárpátalja csatlakozott volna Magyarországhoz. Ez volt a terv”. Omelcsenko ugyanakkor itt sem mondott semmit arról, mire alapozza mindezt.

A tábornok beszélt a választásokról is. Szerinte a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése miatt a Fidesz pánikba esett, miután a belső mérések állítólag 20 százalékos lemaradást mutattak az ellenzékkel szemben.

– fejtette ki a tábornok.

Omelcsenko figyelmeztetett: Putyin nem engedheti meg magának Magyarország elvesztését, miután már „elvesztette Moldovát, Venezuelát és Iránt”. Szerinte a Kreml akár „véres provokációktól” sem riad vissza a választások előtt, hogy szükségállapotot lehessen hirdetni és el lehessen halasztani a szavazást.

A tábornok véleménye szerint Orbán Viktor közvetlen utasításokat hajt végre, amikor az uniós szankciók ellen küzd. Példaként említette a 20. szankciós csomagot, amelyet állítása szerint kizárólag Magyarország akadályozott meg az orosz érdekek védelmében.

„Orbánon keresztül Oroszország blokkolja az Európai Unió országainak munkáját, a szankciók kivetését az agresszor ország tisztségviselőire és Putyinra” – mondta Omelcsenko, hozzátéve, hogy véleménye szerint ez a magyar miniszterelnököt a nemzetközi jog szerint „háborús bűnösök bűntársává” teszi.

Az interjú végén Omelcsenko a közelmúlt egyik legfurcsább diplomáciai incidensét elemezte: az Oschadbank pénzszállító autóinak magyarországi feltartóztatását és a személyzet elfogását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy az ukrán pénzszállítók „háborús maffia” pénzét moshatták. Omelcsenko, aki korábban katonai elhárítóként és nyomozóként dolgozott, nevetségesnek nevezte a vádat.

„Mint volt nyomozónak, rögtön adódik a kérdésem: kedves magyar kollégák, ha elfogtak egy csoportot, amely a katonai maffia bűntársa, miért nem rendelték el a letartóztatásukat? Miért nem kerültek vizsgálati fogságba, és miért engedték el őket két nap után Ukrajnába? Azért, mert ez az egész egy kamu” – érvelt a tábornok.

Omelcsenko szerint az akció célja egyfajta „erődemonstráció” volt a választások előtt, hogy beigazolják Orbán korábbi kijelentését az ukrán blokád „erővel történő áttöréséről”. Kiemelte, hogy az autóban utazó Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott SZBU-tábornok legálisan, az Oschadbank alkalmazottjaként volt jelen, és az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött hivatalos szerződések alapján szállítottak valutát és aranyat.

A tábornok párhuzamot vont Orbán Viktor és a 2014-ben elűzött oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics között. Szerinte a magyar miniszterelnök is hasonló luxusbirodalmat épített ki, mint Janukovics hírhedt Mezhyhirya birtoka, csak éppen „az apja nevén”.

– osztotta meg véleményét Omelcsenko.

A Barátság kőolajvezeték kapcsán Omelcsenko „jó hírrel” szolgált az ukrán nézőknek. Elmondta, hogy Orbán Viktor és Robert Fico szlovák kormányfő közös levele, amelyben nyomást próbáltak gyakorolni az Európai Bizottságra Ukrajna ellenében, kudarcot vallott.

„Az Európai Bizottság válaszolt Orbánnak és Ficónak: van elég olaj, amit Nyugat-Európából vásárolhatnak, nincs semmi probléma. Ebben a kérdésben az EU a törvények és Ukrajna mellé állt” – mondta.

Omelcsenko az interjú végé felé mondta el azokat a fenyegető mondatokat, amelyekre azután a magyar miniszterelnök is reagált. Bár élesen kritizálta Volodimir Zelenszkijt is – „klónnak” és „dilettánsnak” nevezve őt a biztonságpolitika terén –, Orbánnak azt üzente: a bűnöknek súlya van.

Így néz ki részletesen az a rész, amit a kormánypárti sajtó úgy értelmezett, Omelcsenko a miniszterelnök családját fenyegeti:

Erről nagyon sokak kapcsán lehetne beszélni. Tudják, úgy történt, hogy 2024-ben, másfél nappal az Amerikai Egyesült Államok Irán elleni katonai művelete előtt figyelmeztettem Hameneit, hogy mi vár rá, a rokonaira és a hozzátartozóira. És ez meg is történt, mert tudják, ahogy mondani szokás: minden Isten akarata szerint van.

Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.

A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:

A volt újságíró szerint az egész egy mesterséges intelligenciával készített deepfake videóval indult, amelyet szerinte „valószínűleg az orosz barátok, vagy Rogán beosztottjai” gyártottak le. Ebben egy valós személy szerepel, de Krizsó szerint szemmel látható, hogy nem ő beszél. A videóban elhangzó fenyegetésre, miszerint a karma utoléri Orbán Viktort, ha packázik Ukrajnával, a miniszterelnök egy videóval reagált, amelyben ingujjra vetkőzve hívogatja a családtagjait.

– írja Krizsó, aki szerint ez az oka annak, hogy a politikusok „végletekig leegyszerűsített mondatokat szajkóznak éjjel és nappal”, amelyeket minden lehetséges módon eljuttatnak az emberekhez.

– zárja bejegyzését Krizsó Szilvia.

Tegnap a magyar kormánypárti sajtón végigfutott egy YouTube-felvétel, amelyen Hrihorij Omelcsenko, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tisztje Orbán Viktort (és a lapok állítása szerint a családját is) fenyegeti. A videó hitelességét több körülmény is megkérdőjelezi: a szájmozgás nem egyezik a hanggal, kiberbiztonsági szakértő is felvetette a deepfake gyanúját, és a felvételen említett „KARMA” nevű szervezetnek nincs nyoma. A hírt több orosz portál is átvette és terjesztette. Miközben minda Financial Times minda VSquare arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés befolyásolhatja a magyar választásokat dezinformációs műveletekkel.

Frész Ferenc kibervédelmi szakértő egy Facebook-bejegyzésben elemezte azt a videót, amelyben egy ukrán politikus Orbán Viktort és családját fenyegeti. Ahogy megírtuk, Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje egy tévéinterjúban egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt üzente a magyar miniszterelnöknek:

Frész Ferenc Facebook-bejegyzésében azt írta: a felvétel egy „elég gyenge próbálkozás”, amelynél

A szakértő szerint a manipuláció egyik jele az úgynevezett „számok” problémája. Mint írja, érdemes megfigyelni a szájmozgást, amikor Omelcsenko az öt gyermekről és a hat unokáról beszél:

„Az ukrán nyelvben az öt és a hat kimondásakor a szájforma és a fogak láthatósága nagyon specifikus. Ebben a videóban ezen a ponton a száj körüli terület kissé elmosódik (blur), és a mozgás gumiszerűvé válik. Ez tipikus jele annak, hogy egy létező videóra egy új hangsávot (deepvoice) illesztettek, és az MI-vel próbálták hozzáigazítani a szájmozgást.”

Frész Ferenc egy másik jelenségre, az apró rángásokra (micro-jitter) is felhívja a figyelmet, amit a felvétel lelassításával lehet észrevenni.

A szakértő arra is kitér, miért használhattak az alkotók a teljes arcot lecserélő deepfake helyett csak száj-illesztést. Szerinte a lip-sync sokkal hatékonyabb dezinformációs eszköz, mert hiteles marad a szem és a szemöldök mozgása, ami a legnehezebben hamisítható, így az agy nehezebben szúrja ki a csalást. Emellett kisebb erőforrást igényel, mert csak a száj körüli maszkot kell módosítani. A szakértő ezt egy hibrid megoldásnak nevezi, ahol "fogják" az eredeti embert, és "beleadják a szájába" azt a konkrét üzenetet, amit a célközönségnek szánnak.

Frész Ferenc érvelésével egyetért Rácz András Oroszország-szakértő is, a poszt alatt kommentben azt írta: „Csodaszép találat, köszi!”

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője egy új elemzésében azt írja, minden idők legnagyobb olajipari válságával nézünk szembe. Az elemző szerint a magyar sajtón nem jön igazán át a helyzet súlyossága.

– állítja Pletser.

Ennek következményeként szerinte jelenleg egyáltalán nem látszik, hogy a Hormuzi-szorost mikor és milyen feltételekkel lehetne újranyitni.

A Goldman Sachs előrejelzését is idézi, miszerint a 2008-as, 147 dolláros hordónkénti rekordár is megdőlhet. Az elemző felsorolása szerint a korábbi és a mostani válságok a következőképpen alakultak: A Szuezi válság (1956–57): a globális kínálat 10, az Öbölháború (1990–91): a 9, az Arab olajembargó (1973)a globális kínálat 7, míg az iráni vallási forradalom (1978–79): a globális kínálat 5-7 százalékát érintette.

Az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a Hormuzi-szoros nemcsak a kőolaj miatt fontos, hanem hatalmas mennyiségű cseppfolyós földgáz, finomított kőolajtermék, műtrágya és hélium is áthalad rajta. Hozzáteszi, hogy az Arab-öböl államai innen kapják élelmiszerük és használati tárgyaik nagy részét, így szerinte gyakorlatilag az egész régió gazdasága megbénult.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai, valamint az iráni válaszlépések miatt a Hormuzi-szorosban a kereskedelmi hajózás gyakorlatilag leállt. A tankerforgalom blokkolása miatt a Brent olajár ismét 100 dollár fölé került, és Európában a földgázárak is megugrottak a katari LNG-kiesések hírére. Válaszul a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) március 11-én jóváhagyta stratégiai készletek piacra engedését, ami a szervezet történetének legnagyobb összehangolt felszabadítása. Ennek részeként az Egyesült Államok mintegy 172 millió hordót tervez kiadni a saját stratégiai tartalékából.

A Goldman Sachs szerint az olajárakban jelentős kockázati prémium épült be. Elemzésük szerint a Hormuzi-szoroson naponta mintegy 20 millió hordónyi olaj és olajtermék halad át, amelynek csak korlátozott része, elméletben körülbelül 4 millió hordó terelhető el csővezetékeken.

A meglévő megkerülő kapacitások, mint például Szaúd-Arábia Vörös-tengerre vezető vezetéke vagy az Egyesült Arab Emírségek fujairahi útvonala, eddig a vártnál kisebb mértékben tudták ellensúlyozni a kiesést.