II. Erzsébet halálával életbe lépett a London Bridge művelet: tíz nap múlva temethetik el a királynőt

A kormány egy nap alatt teljesen átszabta az üzemanyagpiac működését: védett árat vezetett be a benzinre és a dízelre, a kutasokat gyakorlatilag hatósági feladatokkal ruházta fel, a szabályszegő kutakat pedig akár másik üzemeltetővel is lecserélheti – mindezt a fogyasztói ár rögzítésének érdekében.

Hétfőn három kormányrendeletben tették közzé a szabályozás részleteit a Magyar Közlönyben, melyekről a Portfolio számolt be. Az egyikben rögzítik, hogy

a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi védett ár literenként azonos, és az értékesítő nem számíthat fel egyéb költséget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

A védett ár viszont nem jár mindenkinek. Nem alkalmazható, ha a tankolás külföldi rendszámú járművet érint, vagy ha az üzemanyagot nem a töltőállomáson, közvetlenül a jármű tankjába töltik. Kivételt képeznek azok a külföldi autósok, akiknek a hazájában szintén létezik hasonló árszabályozás. A rendelet szerint „védett áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag védett áras termék, és a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a védett ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, védett áras üzemanyaggal tölthető”.

A jogosultság ellenőrzése a benzinkutas feladata, aki e tevékenysége során közfeladatot ellátó személynek minősül. Köteles ellenőrizni a rendszámot, a forgalmi engedély alapján pedig legalább a jármű gyártmányát, típusát, színét és üzembentartóját.

Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.

A kormány az ellátás folyamatosságát is kikényszeríti. Ha egy kút az elmúlt három hónapban forgalmazott egy üzemanyagtípust, most is köteles azt árulni, vagy ha az nincs, akkor egyenértékű minőségűt kell adnia ugyanazon a védett áron. A nyitvatartást sem rövidíthetik.

A szabályok betartását a NAV ellenőrzi. A bírság alapesetben 100 ezer és 3 millió forint között mozog, ismételt jogsértésnél pedig egy naptól fél évig terjedő eltiltás is jöhet.

A szankciók nemcsak a kutakat, hanem a fogyasztókat is érintik: aki védett áron tankol, nem adhatja át az üzemanyagot jogosulatlan személynek. Ennek megszegése esetén nemcsak bírság szabható ki, hanem az ügylethez használt eszközök és az érintett jármű is elkobozható.

Mivel a kutak ugyanazon az áron adják el az üzemanyagot, mint amennyiért megveszik, az eladáson nem keletkezik klasszikus árrésük, amiből a működési költségeiket – béreket, bérleti díjakat – fedezhetnék. Ez elsősorban a kisebb, tőkeszegényebb kutakat hozza nehéz helyzetbe, jelezve, hogy a kormány a fogyasztói ár rögzítését fontosabbnak tartja a kiskereskedelmi egységek nyereségességénél.

A védett árral kapcsolatban további részleteket alábbi cikkünkben olvashatsz:

„33 nappal a választások előtt, mára elérkeztünk a politikai hangulat teljes megbillenéséhez. A magyar vidék egyértelműen fellázadt Orbánék korrupt és dilettáns kormánya ellen” – írta keddi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. Szerinte „a kormányzati döntéseket is a TISZA diktálja már”, példaként azt hozta fel, hogy a kormány csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, amire egy hete szólította fel őket.

– írta a TISZA Párt elnöke, hozzátéve, hogy Orbánéknak ezért szerinte az uszítás, a fenyegetőzés és a „dedós hazudozás aranyrudakról és külső finanszírozásról” marad. A politikus szerint a valóságban a TISZA az egyetlen olyan párt, amely semmilyen állami vagy külföldi finanszírozást nem kap.

„Minket majd 50 ezer honfitársunk támogat legálisan és nekünk van a legerősebb és legszervezettebb önkéntes közösségünk is” – olvasható a bejegyzésben, amelyben azt is megüzente, hogy március 15-én a Nemzeti Menetet „a Holdról és Moszkvából is lehet majd látni”.

Magyar Péter szerint a TISZA készen áll a kormányzásra, és 33 nap múlva győzni fognak, ahogy fogalmazott, „nem kicsit, hanem nagyon”. Ehhez szerinte az kell, hogy mindenki apait-anyait beleadjon.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója Facebook-posztban bírálta a kormányt, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állította hétfőn, hogy a kormány meg akarja tiltani, hogy drónfelvételeket készítsenek a március 15-i Nemzeti Meneten. Fekete-Győr egyenesen Orbán Viktornak címezte szavait:

„Miniszterelnök »úr«, ha végzett a nemlétező kazincbarcikai Tisza-jelölt feletti fényes győzelmének megünneplésével, megosztaná esetleg a magyarokkal, mégis miben reménykedik, amikor adminisztratív trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy a sajtó, illetve a Tisza drónjai felszálljanak a március 15-i Nemzeti Meneten?”

A politikus párhuzamot von egy korábbi, október 23-i eseménnyel, amikor állítása szerint szintén nem tudták útját állni az igazságnak.

„A magasból készített akkori felvételek kíméletlenül megmutatták a brutális kontrasztot a Fidesz buszoztatott, kivezényelt, hitehagyott biodíszlete és a változásra vágyó magyarok hatalmas, elsöprő erejű, szabad nemzeti menete között. A Rogán-művek pillanatok alatt omlott össze, mert onnan fentről kristálytisztán látszott a különbség egy végóráit élő, a saját népétől is rettegő maffiaállam és a változást követelő, ébredő magyar nemzet között” – írja.

A posztot így zárja: „Élvezzék tehát csak ki a kazincbarcikai fantomgyőzelmüket. Szívják csak magukba az alternatív valóság minden cseppjét, mert ki kell, hogy ábrándítsuk önöket: a magyarok mindent meg fognak tenni, hogy ez legyen az utolsó alkalom, amikor »okuk« lehet az ünneplésre.”

Ahogy megírtuk, Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hétfőn arról posztolt a Facebookon, hogy a kormány dróntilalommal próbálja korlátozni a párt által március 15-re meghirdetett Nemzeti Menet légi felvételeinek készítését Budapesten. Állítása szerint a honvédelmi miniszter nevében határozatot kaptak arról, hogy nem szállhatnak fel drónok a Tisza rendezvényén, amelyen a szervezők „minden idők legnagyobb magyar tömegére” számítanak.

Március 15-ére két nagyrendezvényt szerveznek: a kormánypárti Békemenetet és a Tisza Párt „Nemzeti Menetét”. A Tisza Párt korábbi felvonulásairól készült drónvideók bejárták a sajtót, és a szervezők ezúttal is ígérnek légi felvételeket, ami magyarázza, miért vált szimbolikus üggyé a drónrepülés korlátozása.

A kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki prókátor a 19. századi betyárvezérhez, Sobri Jóskához hasonlította Orbán Viktort az ukrán pénzszállítmánnyal kapcsolatos kormányzati lépések miatt – írta a 24.hu. Az ügyvéd szerint

A kijelentés egy diplomáciai és jogi viharrá duzzadt ügy legújabb fejezete, amelyben az ukrán fél „állami terrorizmust” emleget, a magyar kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozik.

Újabb fordulatot hozott az ügyben egy kedd este 23 órakor hatályba lépett kormányrendelet, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatává teszi, hogy kivizsgálja a lefoglalt 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany eredetét, célját, és esetleges kapcsolatait politikai pártokkal vagy civil szervezetekkel.

Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ március 5-én, az M0-s autóút környékén feltartóztatott két páncélozott járművet, amelyek Ausztriából tartottak Ukrajnába. A NAV lefoglalta a szállítmányt, az ukrán Oschadbank pedig azóta is hivatalosan visszaköveteli a vagyont. A konvoj személyzetét előállították, majd később kiutasították az országból.

Horváth Lóránt, az ukrán állami bank jogi képviselője szerint a lefoglalásnak eddig nem volt jogalapja, a hatóságok ugyanis külön bírósági határozat nélkül tekintették lefoglaltnak a szállítmányt. Az ügyvéd úgy véli, Lázár János miniszter nyilvános nyilatkozataival legalább két bűncselekményt ismert el: a hivatali visszaélést és a Büntető Törvénykönyvben megfogalmazott terrorcselekményt.

A kormányzati álláspont szerint az akció indokolt volt. Lázár János elismerte, hogy a pénzkonvoj feltartóztatása „nem volt független” a Barátság kőolajvezeték szállításának korábbi leállásától, és hozzátette: „nem véletlenül csináltuk, amit csináltunk.” A kormány pénzmosás, szervezett bűnözés és politikai finanszírozás gyanúját is felvetette. A Terrorelhárítási Központ közlése szerint január óta összesen 900 millió dollár, 420 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át Magyarországon Ukrajna felé.

A Barátság kőolajvezeték leállásának okairól már teljesen mást mond a két fél. Míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán fél lépését „nyilvánvaló zsarolásnak” nevezte, addig az ukránok szerint a szállítás egy orosz támadás okozta infrastrukturális kár miatt állt le, és technikai okokból indult újra a vártnál lassabban. Az ügy tágabb kontextusát adja, hogy Magyarország nem vesz részt abban a 90 milliárd eurós uniós támogatási keretben, amelyet a tagállamok többsége Ukrajna számára hozott létre.