Fekete-Győr András a március 15-i dróntilalomról: Akkora pánikban vannak, hogy legszívesebben az egész légteret elzárnák a magyar nyilvánosság elől

Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.

Ezzel párhuzamosan a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját. Nagy Márton közölte, a kormány „a leghatározottabban fellép a visszaélésszerű kereskedelemmel szemben” – írta a Telex.

A döntés hátterében az iráni háború és a szállítási zavarok miatti olajpiaci kilengések állnak, amelyek hatása már a hazai kutak áraiban is megjelent. A lépés nem egyedülálló a régióban: Szerbia ideiglenes exporttilalmat rendelt el, Horvátország pedig szintén kormányzati árkorlátot léptetett életbe. A kritikusok a 2021–2022-es hazai tapasztalatokra emlékeztetnek, amikor a piaci ár alatti hatósági ár az import visszaeséséhez és helyenként komoly ellátási zavarokhoz vezetett. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint az árstop helyett az üzemanyagokat terhelő adókat kellene csökkenteni.

A mostani intézkedés rövid távon valóban a megszabott árszint alatt tartja a tankolás költségét a jogosultak számára. Azonban több kulcskérdés is nyitott: meddig marad érvényben a védett ár, kapnak-e kompenzációt az ellátási lánc szereplői, és hogyan reagál az intézkedésekre az Európai Unió.

A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.

A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.

Heindl Péter szerint a pécsi eset nem egyedi. Úgy tudja, országszerte előfordul, hogy a hatóságok már az eljárás elején a szabálysértési határ fölé értékelnek egyetlen kormányplakátot. Szerinte így akár egy-két plakát átfestése miatt is büntetőeljárás indulhat tapasztalatlan, csupán elkeseredett állampolgárok ellen.

A jogász a kihallgatásán ismét elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek. Álláspontja szerint nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálysértést, csupán a politikai véleménynyilvánítás jogával élt. Szerinte a kormányzati óriásplakátok törvénytelenek, mert egyoldalúan avatkoznak be a választás rendjébe, ami ellen a fellépést állampolgári kötelességének tartja. Heindl felvetette annak gyanúját, hogy a kárértéket központi utasításra állapítják meg ilyen magasan, azzal a céllal, hogy elrettentsék az embereket a politikai véleménynyilvánítás ezen formájától.

Heindl Pétert korábban több hasonló ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság, a Pécsi Ítélőtábla több jogerős ítéletében is megrovásban részesítette folytatólagos rongálás miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban úgy értékelte, hogy a Kúria falfirkálással kapcsolatos döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormányzati plakátok piacának legnagyobb szereplője a kormányközeli tulajdonosi háttérrel működő Publimont. A plakátolásra vonatkozó szabályozás egyébként 2024-től szigorodott, az új előírások szerint csak az országos reklámkataszterbe felvett felületek használhatók. Az eljárás Heindl ellen legalább egy tucatnyi plakát ügyében folyik, amelyekért a jogász vállalta a felelősséget.

Március 10-től, azaz kedd éjféltől a kormány „védett árat” vezetett be a 95-ös benzinre és a dízelre: előbbi literenként legfeljebb 595, utóbbi 615 forintba kerülhet a kutakon. A lépéssel együtt ideiglenesen csökken a jövedéki adó és felszabadulnak a stratégiai készletek is, cserébe viszont a benzinkutak nem tehetnek árrést az eladott üzemanyagra.

A kormány a hétfői rendkívüli ülésén döntött az állami beavatkozásról, a részletek három kormányrendelet formájában jelentek meg a Magyar Közlönyben, amelyeket a Portfolio foglalt össze. A jogszabályok az üzemanyagellátás védelméről, a jövedéki adó ideiglenes mértékéről és a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásáról szólnak.

Kivételt csak az az eset jelent, ha egy külföldi országban szintén van hasonló árkorlátozás, és a külügyminiszter rendeletben rögzíti, hogy ott a magyar autósok is kedvezményesen tankolhatnak. A jogosultság ellenőrzése a kutas feladata, aki a rendszám mellett a forgalmi engedély alapján a jármű gyártmányát, típusát, színét és az üzembentartót is köteles ellenőrizni.Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.

A kormány arra is készült, hogy a kereskedők korlátoznák az értékesítést: amelyik kút az elmúlt három hónapban forgalmazta a védett árú termékeket, az most is köteles árulni azokat.

Aki védett áron tankol, az nem adhatja át az üzemanyagot olyan személynek, aki nem jogosult rá; a szabályszegésért nemcsak bírság, de az érintett jármű elkobzása is járhat. Ha egy kút kiesik a szolgáltatásból, az állam másik üzemeltetőt jelölhet ki a helyére, aki ideiglenesen birtokba veheti az állomást és annak eszközeit.

Az intézkedéscsomagnak két további eleme is van. Egyrészt március 10-től május 1-jéig csökken a jövedéki adó a 95-ös benzin és a dízel után. Másrészt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a biztonsági készletekből azonnal felszabadít 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter gázolajat, hogy a zavartalan ellátást biztosítsa.

„Nagyon hamar” véget ér az iráni háború Donald Trump szerint, aki hétfőn több interjúban és sajtótájékoztatón is erről beszélt. Az amerikai elnök bejelentésére az olajár azonnal zuhanni kezdett, az ázsiai tőzsdék pedig kilőttek kedd reggel – írja a BBC.

Később a sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy az iráni művelet „hatalmas siker” volt. Republikánus törvényhozók előtt az akciót „rövid távú” katonai műveletnek nevezte, aminek a célja, hogy „néhány nagyon gonosz embertől megszabaduljon”. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt is szeretné biztosítani, hogy Irán „nagyon hosszú ideig” ne tudjon nukleáris fegyverzetet kifejleszteni, ami jóval nagyobb feladat.

– tette hozzá.

Újságíróknak azt is elmondta, hogy az Egyesült Államoknak még mindig vannak célpontjai Iránban, de ezeket „egy nap alatt” ki lehetne iktatni. A New York Postnak adott interjúban közölte, a kormányzat „messze nincs ott”, hogy döntsön amerikai csapatok Iránba küldéséről. Az NBC-nek pedig nyitva hagyta az iráni olaj megszerzésének lehetőségét, mondván: „bizony, sokan beszéltek már erről”. Trump azt is közölte, hogy „nem elégedett” Irán új legfőbb vezetőjével, Modzstaba Hámenejjel, de azt nem részletezte, kit látna szívesen a helyén.

Azt ígérte, ha Irán bármilyen módon akadályozza a Hormuzi-szorosban az olajszállítást, az Egyesült Államok olyan támadást indít, amely után az ország gyakorlatilag megszűnne létezni.

míg az amerikai WTI típusú olaj ára 9 százalékot esett, 88,60 dollárra, a Nymex Light Sweeté pedig 6,1 százalékkal, 88,96 dollárra.

Hétfőn az olajár még a 120 dolláros hordónkénti szintet közelítette, mert a piac attól tartott, hogy a közel-keleti háború hosszabb ellátási zavarokat okoz. A fordulatot Donald Trump kettős üzenete hozta el.

Az enyhülő aggodalmak és az olajár esése és felpörgette az ázsiai részvénypiacokat: a japán Nikkei 225 index 3,3 százalékot emelkedett, a dél-koreai Kospi pedig 6,2 százalékot erősödött.

A keddi áresés lehetőséget adott a kereskedőknek a fellélegzésre, de az energiapiacokon továbbra is „valóságos kötélhúzás” zajlik – mondta Alberto Bellorin, az InterCapital Energy olaj- és gázbefektetési cég szakértője. Szerinte az olajkereskedés „rendkívül ideges” marad, az árak valószínűleg megugranak, ha a konfliktus eszkalálódik, és esnek, ha enyhülni látszik.

Trump megjegyzései utalhatnak a háború közeli végére, de a nagyobb kérdés az, követik-e ezeket kézzelfogható változások a konfliktusövezetben. A G7-országok hétfőn közölték, készen állnak a „szükséges intézkedések” megtételére a globális energiaellátás érdekében.