ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Hogyan szedj fel minket, gazdag nőket? – egy jól menő üzletasszony sorolta fel, mi a kulcs a szívéhez

Mivel írod le magad már az első beszélgetéskor? Mennyire fontos, hogy te is gazdag legyél? Íme a bennfentes válasz.


Az utóbbi időben egyre többször találkoztam olyan férfiakkal, akik főleg gazdag nőt keresnek. A döntéshez általában olyan érvek társultak, hogy például „ők már költöttek a nőkre eleget”, vagy egyszerűen az, hogy nőben is vonzó, ha elért már valamit, netán az, hogy ő maga vagyonos, és hasonlóra vágyik. Mindegy mi a motiváció, mindegy mi az én véleményem erről, de a trend létezik, én pedig azt hiszem, segíthetek.

Magyar mércével valószínűleg gazdagnak számítok. Pontosan nem tudnám megmondani, hogy mennyi pénzem van, de van nagy házam, ingatlanbefektetések, jó autó és olyan szellemi munkák, amikkel vállalkozóként az átlagbér többszörösét keresem havonta. Az anyagi helyzetemet azt hiszem a barátaim is szerényebbnek gondolják, de ez így a jó, egyrészt, mert nem fontos, másrészt mert nekem nem számítanak az ehhez kapcsolódó kellékek sem, tehát nem a legújabb autóval járok. Szegénységből jövök, a régi barátaimnak talán rosszul esne, ha tudnák, mennyit keresek.

Sohasem vennék olyan autót, ami többe kerül egy lakás áránál, mert akkor inkább megvenném az ingatlant, ami folyamatosan hozza a pénzt.

Harmincas vagyok, értelmiségi, középiskolában voltam szépségversenyen, vagyis talán jó préda lehetek a férfi aranyásóknak. Talán volt is már velük dolgom, csak nem jött össze.

Abban viszont szívesen adok tanácsot, hogyan lehet gazdag nőt felszedni, ha már ennyire aktuális a trend:

1. Először is nyilván nincs titok és kulcs senkihez, hiszen minden ember más, de azért azt hiszem, van néhány közös tulajdonságunk.

2. Ahhoz, hogy felszedj, hogy először is észre kell venned minket, ami nem is olyan egyszerű, mert rajtunk jó eséllyel nem fogsz látni hatalmas márkajeleket. Arra sincs szükségünk, hogy a szempillánk, vagy a körmünk legdíszesebb, legnagyobb legyen és lássák hogy kifizettük. A legtöbben nem foglalkozunk az anyagiak bemutatásával, mert van belőle elég, nincs senki, akinek ezt be kéne bizonyítanunk, mi ismerjük a bankszámlánk egyenlegét.

Ráadásul sosem akarnám, hogy valaki emiatt válasszon. Sem az Instagramomra, sem a Facebookra nem teszek ki az anyagi helyzetemre való utalásokat akkor sem, ha ez a trend. Utazást, autómárkát, táskát, semmi hasonló hülyeséget, amivel másokat csak szomorítanék, magamat pedig férfi aranyásók prédájává tenném.

Hogy hogyan szúrj ki minket? Zárd ki azokat, akik nagy feliratokkal hirdetik a márkákat. Akik sorozatosan erre költik a pénzüket, az inkább elúszik és nem egy befektetésben áll. Nem ők a valódik gazdagok, ők inkább a „pénzhez jutottak”. A legtöbb gazdagnak ezekre a villogásokra nincs szüksége.

3. Ha tehát a pénzünk munkából van és nem nyertük, örököltük, nem dolgozunk egy túlfizetett területen, vagy váltunk szerencsésen, akkor valószínűleg eléggé megbízhatóan végzünk el valamilyen munkát. Apró részlet, de nagyon fontos lehet, hogy emiatt valószínűleg kiemelkedően megbízhatóak vagyunk. Sem egy szempillaépítő sem egy bankigazgató és egy középvállalkozó sem marad sokáig sikeres és nem gyűjt vagyont megbízhatatlan hozzáállással, hazudozással, lustasággal.

Ahogy a munkánk megbízható jó eséllyel, mi, magánemberként is azok vagyunk, így ugyanezt várjuk el.

Ha olyan férfivel találkozom, akiknek gondot okoz igazat mondani, vagy megbízhatóan ott lenni valahol, az rendkívül lehangoló. Ígérgetés-eltűnés, beszélgetés-eltűnés ilyen helyzetekkel, emberekkel nem tudunk mit kezdeni. (A szegényebb nőknek sem kéne, de ők sajnos sokszor kompromisszumokra kényszerülnek.)

Nem szeretnénk megtanítani alapvető dolgokat, inkább élvezni szeretnénk egy kapcsolatot, és azt szeretnénk a másik is élvezné mellettünk, de ha az illetőnek be kell mutatni, hogy a chaten illik válaszolni, vagy egy megígért dolgot illik betartani, akkor inkább anyukának érezzük magunkat, ami óriási libidógyilkos. Apró részletnek tűnik nem válaszolni az üzenetekre, vagy felelőtlenül ígérgetni, netán eltűnni, számunkra mégis rengeteg dolog kiderül belőle. Egy gazdag nő nem hülye. És tulajdonképpen a szegények sem.

4. Jó esély van arra, hogy sokat dolgozunk, így több emberrel találkozunk, ebből kifolyólag több konfliktust kezelünk és valószínűleg azért virágzik még mindig a karrierünk, mert ezeket megtanultuk jól csinálni. (Sok szegény nő is jól csinálja, de nem tudnak továbblépni a munkájukban, ez más kérdés). Emiatt fontos nekünk, hogy a párunk is helyesen kezelje a konfliktusokat.

Nemhogy nem férfias, de rendkívül kiábrándító, ha hatalmasra gyúrt emberek egyszerűen elszaladnak a kérdések elől, hazudoznak és nem hajlandóak konfrontálódni a legkedvesebb formában sem.

Pedig egy csomó probléma a munkahelyen és a való életben is úgy oldódik meg, hogy a mélyére megyünk részletekre bontjuk és keresünk megoldásokat.

Többnyire sokat dolgozunk, sokat konfrontálódunk, örülünk a kérdéseknek, akár kellemetlennek tűnőknek is. „Tudunk-e találkozni a munkád, a gyerekeid mellett? „ Zavar-e hogy nem vagyok olyan gazdag? „ Lesz-e időd egy kapcsolatra?” Ha valaki értelmes örül a hasonló kérdéseknek, mert így ő adhatja meg a válaszokat.

Ha valaki ezzel szemben, mint egy óvodás, hisztizni kezd a legkisebb megoldandó helyzettől, mint a távolság, gyerekek, vagy beképzeli magának, hogy ránk biztosan költeni kell, az elront mindent még mielőtt kialakulna valami.

Gazdag és sikeres nőt csak úgy tudsz felszedni, ha felveszed a gazdag és sikeres emberek élethez való hozzáállását: beszélsz a problémákról, betartod az ígéreted és megbízható vagy.

5. Jó esély van arra, hogy elköteleződtünk egy-egy szakterület mellett így ezzel, vagyis az elköteleződéssel sincs gondunk. Tökéletesen akarunk választani, ahogy a munkában, az életben is, és és ott megállni, nem pedig évig partikázni és nemi betegségeket gyűjtögetni, amíg egy kedves és jóképű srác lepottyan az égből. Képesek vagyunk döntéseket hozni, a dolgok után menni, invesztálni időt, törődést és pénzt a kapcsolatba. Hasonló párt keresünk.

Nem veszünk senkit komolyan, ha például azt látjuk, hogy van egy barátnője, de minket lájkol az Instagramon - ez számunkra férfiatlan és nem hízelgő dolog.

Csak annyit jelez, hogy az illető nem volt képes elköteleződni.

Az sem oké, ha van csajod és nem rakod ki az Instára. Nem leszel vonzó a szemükben, ha titkolod a csajt, csak azért, hogy a többi 5, akiket épp fenntartasz, nehogy kiessen a zsákból. A gazdag nők nem hülyék, ahogy a tanulásba, munkájukba energiákat fektetnek, így abba is, hogy alaposan megnézzék a profilod a közösségi oldalakon.

5. A legtöbben talán arra kíváncsiak, hogy nekünk mennyire fontos, hogy gazdag legyen a párunk. Valószínűleg ez egyéni kérdés, nekem például sem a pártállása, a vallása és az anyagi helyzete nem fontos, legyen csak annyi pénze, hogy eljöjjön hozzám, sem az autóját, sem a ruháin címkét nem fogom megnézni. Sőt, jobban tetszik, ha nem pojácáskodik a márkajelekkel. Másoknak talán fontosabb, nem tudom.

A lényeg viszont az, hogy marketingesként gondolkodj : egy gazdag nőnek általában nem a pénz hiányzik az életéből, vagy a karrier. Tőlem az én párom traktoros, rendőr, vagy jegyszedő is lehet, ha lelkes benne. Minket olyasmivel nem tudnak megfogni, amiből otthon is van. Ha az üzleti életet veszem alapul, ott is sokszor azt figyeljük, hogy mire van szüksége a célközönségnek.

Ha ebben az esetben mi, gazdag nők vagyunk a célközönség, olyasmit kell adnod nekünk, amivel nem rendelkezünk.

Pénzünk pont van, a szeretet, a tartalmas időtöltés, a közös élmények, a nevetés - valószínűleg ezek hiányoznak a legjobban az életünkből. Az intimitás, a csapat, az, hogy gondoskodjunk valakiről és ő is rólunk, és az, hogy valaki mellettünk köteleződjön el a lehető legegyértelműbben.

6. Hogy mennyire fogunk mi költeni rád?

Erre kicsi az esély. Valószínűleg nem pénzzel fogok segíteni, hanem munkalehetőségekkel a kapcsolataimnak köszönhetően, vagy ötletekkel, információval. Számodra is megalázó lenne, ha a nyaralást én fizetném.

Ha pedig egy mondatban kéne az egészet összefoglalni, akkor annyit érdemes tudnod, hogy számunkra óriási érték az idő, hiszen valószínűleg sokat dolgozunk. A legnagyobb ajándék amit adhatsz az az időd, és ezt már azt hiszem, nem csak a gazdag nők nevében mondhatom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk