Hodász András atyát gyerekkorában molesztálta egy pap
Hodász András neve korábban leginkább a közéleti kérdéseket is érintő, katolikus paphoz képest meglehetősen laza stílusú Papifrankó YouTube-csatorna miatt volt híres. A népszerű atya oldalát felettesei megszüntették, majd ugyan rövid időre visszatért, de aztán végleg felhagyott a videók készítésével – majd saját kérésére a papi szolgálat alól is felmentették.
Hodász most a Szemlélek blogon
Az egykori atya annak kapcsán ragadott klaviatúrát, hogy nemrégiben zaklatásért elítélték Pető Attilát. Ő volt az első személy Magyarországon, aki azzal állt a nyilvánosság elé, hogy gyerekkorában molesztálta egy egyházi személy. Pető – mivel nem nem kapott információt arról, hol tart az eljárás az ügyében, és az ügyiratokba sem tekinthetett be – számos alkalommal telefonon kereste az egyházi vezetőket, egyszer pedig dühében a plébánia ajtaját rúgta meg. Erre utal Hodász András cikkének címe.
Hodász azt írja, néhány hónappal ezelőtt részt vett egy baráti sörözésen, ahol a beszélgetés témája valahogy a szexuális abúzus irányába terelődött, és főként arról volt szó, hogy milyen lépéseket tehetünk a gyermekek védelmében. Egy ismerőse konokul ragaszkodott ahhoz, hogy megoldást jelenthet, ha a gyereket „jó keresztény iskolába adjuk”. Mivel álláspontjából nem lehetett kizökkenteni, Hodász nagyon ingerülten reagált, majd sírni kezdett. Ekkor árulta el, hogy őt is zaklatták fiatalkorában.
– írta a blogon.
Szerinte a harag természetes érzés, ahogy az is, hogy az ember ezt kitölti valamin vagy valakin. A molesztálások esetében azonban pont ez marad el. A legtöbb áldozat nem tud és nem mer beszélni az esetről, később pedig a környezetére, sok esetben magára is haragszik, amiért ez történt vele.
Ezután ismét ír Pető Attila esetéről, sőt üzen is a nemrég megbüntetett áldozatnak:
Hozzáteszi: „Nem akarom passzivitással vádolni a katolikus egyházat, hiszen tényleg rengeteget tettünk az elmúlt években [...] De egy valami még hiányzik – nem az Egyházból, hanem a teljes magyar társadalomból: hogy megértsük, mi zajlik az áldozatok lelkében”.
Szerinte az, hogy Pető Attila ült a vádlottak padján, akkor is áldozathibáztatásnak minősül, ha követett is el elítélhető dolgot. Írását úgy fejezi be:
