HÍREK
A Rovatból

Hadházy: „Nem lehet hiteles az az ellenzék, amely a hatalom és a rendszer része”

A politikus szerint nyilvánvaló kudarc, hogy egyedül ő nem ment el az alakuló ülésre az ellenzékiek közül, a pártokat pedig kollaboráns pártoknak nevezte, akik együttműködnek a Fidesszel.


Azután, hogy Hadházy Ákos kihagyta az Országgyűlés hétfői alakuló ülését, és ehelyett egy kis baranyai faluban, Kisvaszaron tett alternatív esküt, hétfő késő délután a Parlament előtt tartott fogadóórát. Az eseményt ezzel a szöveggel hirdette meg a Facebookon:

"Tudom, hogy sokan mélységesen csalódottak, azt fontolgatják, hogy hagyni kellene az egész politikát. 2018-ban hatalmas tüntetésen tiltakoztunk az elcsalt választások miatt. A mostani pofon után a pártok már némán mennek be a Házba. Az élet viszont nem áll meg, és vagyunk néhányan, akik úgy érzik, nem szabad belenyugodni ebbe a helyzetbe, mert feladataink vannak. (..) Várom azokat, akik tenni szeretnének azért, hogy a következő már ne ilyen körülmények mellett történjen!"

Délután 5 órára már kisebb tömeg gyűlt össze a Kossuth téren. A független képviselő köztéri fogadóóráját a Facebook-oldalán közvetítették élőben.

Hadházy azzal kezdte beszédét, hogy amikor 4 éve "hasonlóan elcsalt, tisztességtelen és nem demokratikus" váalsztás után a kormány nyert és az ellenzék veszített, egy nagyon komoly tüntetés volt, sokaknak pedig csalódás, hogy ez a mostani választás után nem történt meg. A politikus szerint nyilvánvalóan nem az emberekben kell a hibát keresni. Úgy véli, az ellenzék hibák sorozatát követte el, ami ahhoz vezetett, hogy vezetett, hogy egy ilyen választás után az ő fogadóórája legyen az egyetlen lehetőség, hogy kimondják, ez a választás "elcsalt, nem volt tisztességes és nem volt demokratikus."

Hadházy ezután arról beszélt, hogy hiába voltak tüntetések, tiltakozások, megmozdulások, ezek nem voltak elegendőek a változáshoz.

"Minden részprobléma elleni tiltakozás tulajdonképpen csak egy tünet elleni tiltakozás volt. Semmilyen ilyen harcot nem fogunk tudni megnyerni addig, amíg a fő bástyát, azt a géppuska fészket, a propagandagépezetet le nem győzzük"

- fogalmazott.

Szerinte akkor, amikor az MTVA székházánál összellenzéki tüntetést tartottak, a pártok között létrejött az összefogás, de onnantól kezdve vége lett az ellenállásnak. A 2019-es önkormányzati választáson ugyan már hozott eredményeket az együttműködés, de már akkor lehetett látni, hogy az akkor hatalmas ellenzéki győzelemként értékelt számok összeadásával, azzal a szavazatmennyiséggel elveszítettek volna egy országgyűlési választást.

A politikus úgy véli, hiába jött létre az összefogás, hatalmas tévedés, hatalmas hazugság volt az, hogy pusztán az összefogással el lehet zavarni ezt a hatalmat, ehhez ugyanis szerinte az ellenállás és a megújulás is kell. Azonban mit mondta, nem tudja, hogy lehet megújulásról beszélni, ha az ellenzéki pártok kettő (Momentum, Kétfarkú Kutya Párt) kivételével mind "egy gengszert" támogattak Tóth Csaba személyében az előválasztáson a zuglói választókerületben.

"Az ellenzék sajnos sokszor beszélt megújulásról, de nem így viselkedett. Még többször beszéltünk ellenállásról, de nem történt meg a valódi ellenállás"

- jelentette ki Hadházy.

Elmondása szerint a pártokban azt mondták, a propagandával nem lehet mit csinálni, ő pedig feltette a kérdést, hogy "miért, mit tettünk ellene?". Úgy gondolja, nyomást minden hatalomra lehet gyakorolni, mindig lesznek olyanok, akik felvállalják a véleményüket és hajlandóak a legsúlyosabb helyzetekben is arcukat felvállalva felemelni a szavukat. Szerinte a nyomásgyakorlás sikere attól függ, hogy hány ember erősíti ezt a tábort. Hadházy úgy látja, most nem lehet megdönteni ezt a rendszert, "de jöhetnek szikrák", és biztos benne, hogy sokkal többen is lesznek azok, akik hajlandóak tiltakozni, ellenállni. Abban is biztos, hogy le lehet győzni a propagandát.

Az Országgyűlés alakuló ülése kapcsán azt mondta, nyilvánvaló kudarc, hogy egyedül ő volt az, aki nem ment be a Parlamentbe, de szerinte az már előrelépés, hogy egyáltalán vita volt arról, hogy bemenjenek-e az ellenzéki képviselők az ülésre. Azt Hadházy is elismerte, hogy önmagában a kivonulással nem lehet semmit elérni, ez csak egy eszköz, méghozzá az új ellenzéki politikának az egyik alapvetése kell, hogy legyen. Úgy gondolja, nem lehet hiteles az az ellenzéki képviselő, aki egy ilyen választás után szó nélkül bemegy a Parlamentbe és úgy csinál, mintha mi sem történt volna.

"Nem lehet az az ellenzék hiteles, és nem érhet el semmit a hatalommal szemben, amely a hatalom és a rendszer része. Ebből kell kijönnünk"

- hangsúlyozta.

Azt is mondta, hogy fáj neki, amiért egyik ellenzéki politikustársa sem említette meg, hogy ez egy "elcsalt" választás volt. Pedig szerinte igenis foglalkozni kell azzal, hogy ez egy "elcsalt" választás volt, mert ha ezt nem most teszik meg, akkor a következő és az az utána lévő választás is az lesz.

Hadházy "a nép horgászának" nevezte Áder Jánost, aki szerinte végignézte a demokrácia leépítését köztársasági elnökként. Szerinte a leköszönő államfő nem véletlenül adta azt az intelmet a parlamenti képviselőknek, hogy legyenek csendesek, kimértek, decensek.

"A hatalom tényleg szeretné, ha nagyon csendesek lennék és semmi mást nem csinálnánk, csak azt, hogy a parlamentben morgunk"

- jegyezte meg.

Ezután arról beszélt, hogy annak, hogy ma nem tette le a képviselői esküt, nem az eskü le nem tétele volt a lényege. Azt ugyanis le akarja tenni a későbbiekben, de ezt elmondása szerint "állítólag Kövér László fogja eldönteni". Szerinte ez nonszensz, mivel egy parlamenti képviselő megteheti, hogy éljen a jogaival, de a házelnök nem mondhatja meg neki, hogy mikor éljen a jogaival. Sajnálja, hogy sok ellenzéki képviselőtársa ettől megijedt, vagy a kormánypárti "fenyegetések" hatására úgy döntött, hogy mégis elmegy az alakuló ülésre. Pedig szerinte az ellenálláshoz kockázatokat kell vállalni, és ez is egy ilyen dolog volt.

Az alakuló ülésen részt vevő ellenzéki pártokra azt mondta, hogy kollaboráns pártok, "akkor is ha ezt nem gondolják át, akkor is ha tévedtek, akkor is, ha teljes meggyőződésből mentek be", mivel "együttműködnek a Fidesszel, és azt csinálják, ami a Fidesznek a jó".

Hadházy arra kérte a jelenlévőket, hogy győzzenek meg másokat arról, hogy segítsenek az ellenállásban, merjék felvállalni a véleményüket. Úgy véli, a tüntetések, a sztrájkok, az aláírásgyűjtések és a polgári engedetlenségek is működhetnek, ha sokan csatlakoznak ehhez a táborboz. Mint mondta, ő is azon lesz, hogy megkeresse azt a 100-200 ezer embert, aki hajlandó foglalkozni a politikával, és erre biztat másokat is. Arra is kitért, hogy sokaktól hallotta azt a választás után, hogy mostantól már nem fognak híreket olvasni és nem is foglalkoznak a politikával. Szerinte nem ez a jó irány, mert ha így tesznek, akkor négy év múlva is ugyanez lesz a választások eredménye.

"Harcoljuk ki a valódi választás feltételeit"

- zárta beszédét a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
New York Times: Orbán Viktor „propagandaállama” kezd repedéseket mutatni
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjét is idézték, aki szerint eddig nem működtek a Magyar Péter elleni lejáratókampányok. Mráz Ágoston Sámuel azonnal reagált a cikkre.


Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.

A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:

„Ezek a kampányok eddig nem bizonyultak sikeresnek, az világos.”

Miközben több közvélemény-kutató intézet a TISZA Párt előretörését méri, a Nézőpont Intézet továbbra is a Fideszt tartja a legnépszerűbb pártnak. Augusztusban például azt közölték, hogy a digitális honfoglalás eredményes volt a kormánypárt számára, és 8 százalékos előnnyel vezetnek a TISZA előtt. Ugyanekkor a Publicus Intézet éppen fordított eredményt publikált: náluk a TISZA Párt vezetett 8 százalékkal.

A cikk megjelenése után Mráz Ágoston Sámuel a közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Fake News!”. Azt is hozzátette, hogy több mint négy hónapja találkozott a New York Times újságírójával, és akkor arról beszélt, hogy 2024 júniusa és 2025 júniusa között a TISZA erősödött, de ez a többi ellenzéki párt rovására történt. Bejegyzésében így fogalmazott:

„Ehhez képest októberben a számba adni egy soha el nem hangzott mondatot még propagandának is rossz. Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg. Jelzem: vezet a Fidesz!”.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
SZTE-kancellár: nem olyan rossz a magyar egészségügy, csak az emberek ezt tapasztalják pár dolog miatt
Fendler Judit a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján beszélt arról, hogy hiába javulnak a számok, ha az emberek nem érzik jobbnak az ellátást. Az ápolóhiány és az elmaradó szűrések sokat rontanak a helyzeten.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 13.



A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.

A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.

Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.

„Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza” - fogalmazott.

A kancellár elmondta: az uniós átlaghoz képest az Eurostat és a KSH szerint sem vagyunk lemaradásban az orvosok és a nővérek számában, viszont az gondozó–ápoló személyzet létszámhiánya „ijesztő”.

„Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – sorolta.

Fendler azt állítja, hogy az orvosi konzultációk száma az OECD-átlag felett van, ami részben az orvosok feladatkörei miatt lehet, és szerinte az is sokat számít, hogy a lakosság eljut orvoshoz, ha akar.

A kancellár az Eurostatra hivatkozva azt mondta, bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag.

„Várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a CT- és MR-vizsgálatok számával sincs gond, igaz, kevés az ilyen eszköz.

A Telex szerint a konferencia másik előadásából kiderült, hogy a Stada Hungary Kft. 22 nemzetre kiterjedő felmérése szerint Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll abban, hogy a lakosság mennyire elégedett a közegészségügyi rendszerrel.

Az itthoni, ezerfős minta 23 százaléka elégedett, miközben a listát vezető Belgiumban ugyanez az adat 81 százalék. Súlyos betegség esetén a magyarok 28 százaléka bízik az ellátórendszerben, ezzel Szerbiával és Kazahsztánnal együtt a sor végén kullogunk.

Ugyanígy utolsók vagyunk abban is, hányan gondolják, hogy mindenki egyenlően hozzáfér az egészségügyhöz.

Fendler Judit érveit támasztotta alá az az adat is, hogy a hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, miközben a szakmai felmérések szerint az ápolók 70 százaléka kiégett, felük pedig egyenesen depressziós. Ebben az utóbbi évek béremelései sem hoztak áttörést, a pálya a fiataloknak nem vonzó, így az ápolói átlagéletkor magas.

A kancellár azt gondolja, hogy az ellátórendszer az egészségi állapotunkhoz csak 20 százalékban járul hozzá. A forrásokat másra kellene fókuszálni, és „nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket.

Nem arra kellene fordítani az egyébként is nagyon alacsony szintű forrásaink 90-95 százalékát, ami tulajdonképpen az egészségünkhöz 10-15 százalékban járul hozzá.”

Fendler méltatta a hazai szűrési rendszereket, de megjegyezte, hogy csak kevesen mennek el ilyen vizsgálatokra. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amit viszont emelni kellene, hogy több pénz jusson a gondozókra.

Hozzátette azt is, hogy fejleszteni kellene a lakossági kommunikációt, és szükség van ösztönzésre is. Példaként megemlítette azt a lehetőséget, hogy ha valaki évekig nem megy el szűrővizsgálatra, akkor emeljék meg a befizetendő járulékait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Buda Péter: Aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, sürgősen gyógyuljon ki, ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott
A nemzetbiztonsági szakértő szerint Putyin nem elfoglalni akarja Európát, hanem darabokra szedni. Szerinte a nacionalista erők megerősödése Oroszország érdekeit szolgálja.


Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.

Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.

Buda Péter úgy látja, hogy

az orosz nagystratégia egyik operatív eszköze az ideológiai befolyásolás, a másik pedig a társadalmak megosztása, főként a nacionalista tendenciák erősítésével.

Ezt a célt szolgálhatta szerinte az is, amikor Vlagyimir Putyin nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. A szakértő szerint az orosz elnök kijelentette, hogy a nacionalista erők megerősödésével Európa újjászületik.

Buda Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Remélem, senki nem veszi komolyan, hogy Putyin elnök azt szeretné, hogyha egy újjászületett Európa egységes Európa nőne itt ki tőle nyugatra a szomszédban. Oroszország mindig is pontosan az ellenkezőjét akarta.” Az elemző szerint

amikor Putyin azt mondja, örül a nacionalista erők térnyerésének, valójában annak örül, hogy az európai egység megbomlik. Úgy véli, ebben Orbán Viktor már régóta vezető szerepet játszik.

Az elemző arról is beszélt, hogy Oroszország a szövetségeseit nem valódi partnerként kezeli, hanem eszközként használja őket. Szerinte

„aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, ebből sürgősen gyógyuljon ki. Olvasson többet hidegháborús szakirodalmat, és azonnal rá fog jönni, hogy ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott.”

Buda Péter szerint ha egy ország már nem hasznos Oroszország számára, egyszerűen nem foglalkoznak vele tovább. Úgy véli, az ilyen helyzetekből „mi fogunk nagyon-nagyon rosszul kijönni”. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar történelem a 20. században már több példát szolgáltatott hasonló helyzetekre - írja a 444.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Négy óra sorban állás után kaptunk időpontot ultrahangra” – a váci kórházban így zajlik az időpontkérés
A váci kórházban havonta egyetlen napon lehet személyesen időpontot kérni ultrahangra. A telefonos rendszer gyakorlatilag elérhetetlen – állítja egy Facebook-bejegyzés.


„Megalázó és bosszantó az UH időpontkérés a váci kórházban. Egy hónapban egy napon lehet személyesen!” – írta egy Facebook-felhasználó, aki szerint telefonon gyakorlatilag lehetetlen időpontot szerezni. Erika elmeséli, „több mint két órán keresztül próbálkoztunk, de természetesen nem sikerült”.

A poszt szerint nem egyedi esetről van szó, mások is hasonló élményekről számoltak be: „Sokan mesélték, hogy ők is így jártak. Igen, volt idő a beszélgetésre! Sajnos! Négy órát álltunk a földszinttől az első emeleti Röntgenig!”

A bejegyzés írója szerint „álltunk és egymást támogattuk, bíztattuk, hogy kibírjuk, már felértünk a lépcsőfordulóig 1 óra alatt!” A sorban nyolcvan év felettiek, friss protézis-műtöttek, daganatos betegek és aggódó szülők is várakoztak. „Azt mondták, maguk miatt már rég feladták volna. Sorsok, fájdalmak, aggódások, remények, elkeseredések” – írta Erika.

A poszt szerint volt, aki feladta, de sokan kitartottak: „Sokan káromkodtak és kiálltak a sorból! De ez nem megoldás! Szükségleteinket visszatartva araszoltunk tovább.”

Az első emeletig vezető út „2,5 óra alatt” telt el, és utána jött a felismerés: „Akkor láttuk meg, mi vár ránk a folyosón! Tömött sorok, rengeteg ember! Járványos időszakban oxigén nélküli folyosóra beszorítva! Ez embertelen!”

A panaszos szerint a kórház munkatársa is rossz körülmények között dolgozott: „Az egészségügyi dolgozó egy tákolt bódéban, ajtónyílásban, jó nagy huzatban, papírhegyek között állta a sarat! A fiatalembernek gratulálok a türelméért.”

A bejegyzés végén az illető azt írja: „Négy óra (4 óra!!!) sorban állás után sikerült időpontot kapni az ultrahangra!” Tanácsot is ad azoknak, akik sorba állnának: „Vigyen magával széket, asztalt, kártyát, szendvicset, vizet vagy bort, egy levél nyugtatót!”

A szerző végül így zárja a bejegyzést: „Ennek így kell lennie? Miért???”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk