Orbán Old Spice-illatára reagált Márki-Zay: szerinte átüt rajta a csődközeli Magyarország izzadtságszaga

„Ők azok, akik keresnek a vérontáson. Ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – mondta szombati évértékelő beszédében Orbán Viktor. Szerinte a Shell és az Erste Bank Brüsszellel együtt háborús szövetséget alkotnak. A vádakra a Shell egyetlen mondattal reagált.

A Várkert Bazárban tartott beszédében a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a háború fő nyertese a Shell, a cég célja pedig az, hogy leválassza Magyarországot az olcsó gázról, és nem érdekli, hogy ebbe a magyar háztartások belerokkannak.

– válaszolta a Telex kérdésére a cég sajtóosztálya.

Az Erste Bank szintén reagált a miniszterelnök szavaira: „Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot. Az Erste Bank Hungary Zrt. semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban, a bank a rá vonatkozó jogszabályokat maradéktalan betartja.”

Orbán Viktor szerint a Shell és az Erste Bank a Tisza Párt mögött áll. A beszédben ugyan nem hangzott el a neve, de a Shell korábbi globális alelnöke, Kapitány István januárban csatlakozott a Tisza Párthoz gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőként.

A magyar kormány korábban egészen más hangnemben beszélt a Shellről. 2025 szeptemberében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá a vállalattal. A miniszter akkor megbízható partnernek nevezte a céget, amely száz éve van jelen Magyarországon.

A Shell 2022-ben rekordnyereséget, közel 40 milliárd dolláros profitot ért el, majd 2023-ban is 28 milliárd dollár feletti eredményt produkált. A profitugrásban szerepet játszott az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiapiaci sokk.

„Totális szellemi leépülés” – így reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelő beszédére, amelyben a kormányfő a Tisza Pártot a Shell és az Erste Bank szövetségesének nevezte.

A politikus szerint:

"Amit ma a Várkert Bazárból hallottunk, az nem egy felelős államférfi helyzetértékelése volt hazánk jelenéről, hanem egy, a realitásérzékét végleg elveszítő, orvosi felügyeletért és ápolásért kiáltó ember végső, zavaros ámokfutása. Utoljára talán Rákosi Mátyásnak voltak ilyen tébolyult kényszerképzetei a minden bokorban ott lapuló imperialista ügynökökről, mint amilyeneket ön ma a beszédében előadott".

Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott 27. évértékelőjén arról beszélt, hogy a Tisza Párt „a németek” és a „brüsszeli birodalom” projektje, amely mögé „a globális nagytőke” is beállt. A miniszterelnök a Shellt és az Erste Bankot „a háború kutyáinak” és „a halál vámszedőinek” nevezte, amely cégeket a Tisza Párttal hozott összefüggésbe. A beszéd egyértelműen a 2026-os választási kampány része volt, amelyben a kormány a szuverenitásvédelmi politika folytatását ígérte.

Fekete-Győr azzal folytatta: „Hallja még ön egyáltalán, hogy miket beszél? A Tisza, mint a németek, a Shell és az Erste Bank titkos összeesküvése Magyarország ellen? Ez most komoly?” – tette fel a kérdést a Momentum volt elnöke.

Majd hozzátette:

"Amikor egy 16 éve teljhatalommal kormányzó vezető kínjában már azt sem tudja, mit hazudjon, és végső kétségbeesésében olyan bődületes, zavaros konteókba menekül, mint hogy a benzinkutak és a bankfiókok ellen kell szabadságharcot hirdetni az ország megmentése érdekében, ott valami végérvényesen eltörött. Ez már propagandának is sok, miniszterelnök „úr”. Ez maga a végstádium" - vélekedett.

A politikus egy ponton értett egyet a miniszterelnökkel, és idézte is a fiatalokról mondott szavait: „A fiatalok többsége nem éri be lázadással, és azzal, hogy a bulikban mocskos Fideszt kiabáljon.” Fekete-Győr szerint a magyar fiatalok valóban többre vágynak, és „kizárólag azzal fogják beérni, ha végleg eltakarodnak a közéletből, kifelé menet pedig magukkal viszik ezt az egész morális fertőt a pedofil botrányaikkal, a korrupt közpénzszivattyúikkal, és a gyűlöletkeltő propagandájukkal egyetemben.”

Fekete-Győr a bejegyzését azzal zárta: „Magyarország nem lesz többé egyetlen ember paranoid lázálmának a foglya. A magyarok ennél sokkal többet érdemelnek. Közeleg a felszabadulás napja!”

Magyar Péter a müncheni tárgyalásai közben szakított időt arra is, hogy találkozzon a kint élő magyarokkal. Egy videón is megosztott az eseményről, melyhez azt írta:

"Az osztrák kancellár és a finn elnök között kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök".

A TISZA Párt vezetője elmondta, hogy egy müncheni sörözőben húsz főre foglaltak helyett, de ennél többen jelentek meg a rendezvényen, ezért "most jön a rendőrség, mert kicsit többen vagyunk. De hát ez előfordul" - mondta, miközben sokan vették körül és a háttérben sramlizene szólt.

Majd a politikus beszélt is az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy nyilván különböző okokból élnek kint a magyarok, családi, oktatási, munkavállalási, vagy épp egészségügyi megfontolásból. De a TISZA Párt célja az, hogy minden eszközzel, adóval, adminisztratív módon, támogatással segítse, hogy "minél többen hazagyertek. Hazahozzátok a tapasztalatotokat, a nyelvtudásotokat, a cégeiteket, a vállalkozásaitokat, hogy ti is hozzá tudjatok járulni egy működő és emberséges Magyarország felépítéséhez".

VIDEÓ: A találkozóról

Négyszemközt tárgyalt a német kancellárral Magyar Péter a bajor fővárosban. A Tisza Párt elnöke a megbeszélésen arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén legfontosabb feladatuknak az uniós források hazahozatalát tartanák, miközben nem támogatnák Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és elutasítanák a migrációs paktumot is.

A megbeszélésről Magyar Péter a saját közösségi oldalán számolt be.

Posztja szerint a tárgyalás középpontjában a Magyarországnak járó, de nagyrészt befagyasztott uniós források sorsa állt.

– idézte fel a politikus. Hozzátette, ehhez

A külpolitikai kérdések is napirendre kerültek. Magyar Péter egyértelművé tette a német kancellár számára a Tisza Párt álláspontját Ukrajnáról és a migrációról is.

A megbeszélésen az orosz–ukrán háború is szóba került, ezzel kapcsolatban Magyar Péter úgy fogalmazott: „Hangsúlyoztam, hogy minden lehetséges eszközzel támogatni kell a mielőbbi orosz-ukrán békekötést.”

A február 13. és 15. között zajló Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián Európa vezető politikusai vitatják meg a kontinens biztonsági kihívásait. Magyar Péter vállalásai egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a Magyarországnak szánt kohéziós és helyreállítási pénzek jelentős részét továbbra is jogállamisági és korrupcióellenes feltételekhez köti az Európai Unió, az Európai Parlament pedig bíróságon támadta meg a források egy részének korábbi felszabadítását. Az EU új migrációs és menekültügyi csomagjának végrehajtási terve júniusra készülhet el, ám a jelenlegi magyar kormány már jelezte, hogy nem hajtja végre a paktumot. A Tisza Párt korábban bemutatott programjában szintén a korrupcióellenes fellépés, az igazságszolgáltatás függetlensége és a zéró tolerancia az illegális migrációval szemben szerepel.