Radnai Márk: Míg Orbán az Old Spice-kormányt méltatta, addig Magyar Péter a 8000 milliárdos uniós pénzről tárgyalt Münchenben

Magyar Péter a müncheni tárgyalásai közben szakított időt arra is, hogy találkozzon a kint élő magyarokkal. Egy videón is megosztott az eseményről, melyhez azt írta:

"Az osztrák kancellár és a finn elnök között kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök".

A TISZA Párt vezetője elmondta, hogy egy müncheni sörözőben húsz főre foglaltak helyett, de ennél többen jelentek meg a rendezvényen, ezért "most jön a rendőrség, mert kicsit többen vagyunk. De hát ez előfordul" - mondta, miközben sokan vették körül és a háttérben sramlizene szólt.

Majd a politikus beszélt is az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy nyilván különböző okokból élnek kint a magyarok, családi, oktatási, munkavállalási, vagy épp egészségügyi megfontolásból. De a TISZA Párt célja az, hogy minden eszközzel, adóval, adminisztratív módon, támogatással segítse, hogy "minél többen hazagyertek. Hazahozzátok a tapasztalatotokat, a nyelvtudásotokat, a cégeiteket, a vállalkozásaitokat, hogy ti is hozzá tudjatok járulni egy működő és emberséges Magyarország felépítéséhez".

VIDEÓ: A találkozóról

– ezzel a megjegyzéssel utalt Orbán Viktorra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 14-én, szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Az ukrán elnök Európa legnagyobb biztonsági konferenciáján arról beszélt, hogy az ukrán védekezés egész Európát, így Magyarországot is védi Putyintól – írta a 444.hu.

Zelenszkij szerint ezért lehet elfoglalva a magyar miniszterelnök más dolgokkal.

– mondta, hozzátéve, hogy ennek óriási az ára. „Nem Ukrajna választotta ezt a háborút. Egyikünk sem választotta azt, hogy ilyen hős legyen. Az ukránok emberek, emberek, nem pedig terminátorok.”

Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az ukrán hadsereg a legerősebb Európában, ezért a kontinensnek is szüksége van Ukrajnára. „Szerintem egyszerűen nem okos dolog ezt a hadsereget a NATO-n kívül tartani” – mondta, majd az európai vezetőknek címezve hozzátette: „de legalább ez a te döntésed legyen, és ne Putyiné”.

A beszéd előzménye, hogy Orbán Viktor a megelőző héten Magyarország ellenségének titulálta Ukrajnát, és azt követelte, hogy Európa állítsa le a támogatásokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy rövid posztban reagált. Azt írta:

"Zelenszkij elnök totális félreértésben van: Ukrajna magát védi, nem minket. Oroszország őket támadta meg, nem minket. Ez nem a mi háborúnk! Hiába tesz önmagát minősítő, bunkó megjegyzéseket Orbán Viktorra, hiába szövetkezik Brüsszellel, hiába támogatja a Tisza Pártot, mi nem adjuk a magyar emberek pénzét, nem engedjük, hogy belerángassanak minket a háborújukba, nem fogjuk engedni, hogy a magyar fiatalokat elvigyék az ukrán frontra."

A témában reagált Orbán Viktor is. Az X-en azt írta, hogy ezzel a megjegyzésével nagy segítséget nyújt a magyaroknak ahhoz, hogy tisztábban lássák a helyzetet. „Van azonban valami, amit félreértesz. Ez a vita nem rólam vagy rólad szól, hanem Magyarország, Ukrajna és Európa jövőjéről. És éppen ezért nem lehettek tagjai az Európai Uniónak” – vélte Orbán Viktor.

A béketárgyalások esélyeiről Zelenszkij szkeptikusan nyilatkozott. Megismételte, hogy csak akkor tartanak választásokat, ha az Egyesült Államok két-három hónapos tűzszünetet tud garantálni. A jövő héten Genfben folytatódó tárgyalásokkal kapcsolatban is lehűtötte a kedélyeket, amiért Európa nincs jelen a tárgyalóasztalnál. „Ez nagy hiba” – jelentette ki. Kijelentette, hogy Ukrajna kész számos kérdés megvitatására, de saját területeiről nem mondhat le. „Nem hallunk kompromisszumokat az orosz oldalról. Hallani akarunk tőlük valamit” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnökről úgy fogalmazott, már semmi más nem érdekli, csak a háború. Szerinte az orosz elnök „cárnak képzeli magát, de valójában a háború rabszolgája”.

Orbán Viktor egy Old Spice-reklámhoz hasonlította a kormányát szombat délelőtti évértékelőjén, délutánra azonban Márki-Zay Péter már arról írt a közösségi oldalán, hogy a dezodorillaton átüt az „izzadtságszag”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint 57 nap múlva a választás tétje nem más, mint „diktatúra, vagy demokrácia!”

Márki-Zay úgy látja, Orbánnak tizenhat év kormányzás után nem hazudnia és uszítania kellett volna, hanem a jövőről beszélnie.

"Orbán Old Spice-illatán ma átütött az izzadtságszag, a felsőbbrendűség és a pökhendiség. Semmi alázat, csak gyalázat."

A miniszterelnök kommunikációját a régi propagandahíradókhoz hasonlította, ahol

Úgy fogalmazott: „Orbánnak a felé megmutatkozó lojalitás fontosabb volt a teljesítménynél, a szolgalelkűség értékesebb a szakértelemnél.” Amennyiben a miniszterelnök bizalmat kapna, hátat fordítana Európának, és „Moszkva, a kínai kommunisták és Erdoğan Balkánja felé venné az irányt”.

Végül úgy vélte:

"Egy valódi államférfi nem szétveri a saját társadalmát, hanem építi. Építi a közösségeket, az utánpótlást, a jövő társadalmát, és még a generációk között is hidakat létesít, nem falakat.

És kár, hogy azt sem sikerült megértenie Orbánnak, hogy ha belőle és a rendszeréből hiányzik a tisztaság, a szeretet, az alázat és a mértéktartás, akkor bármilyen erős Old Spice-szal is próbálná elfedni a valóságot, a bűz akkor is áthat rajta."

Ezzel szemben Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott beszédében úgy fogalmazott:

A kormány eredményei között említette az infláció letörését, a 3 százalékos otthonhitelt, a minimálbér-emelést és a 13-14. havi nyugdíjat.

Az évértékelőre a TISZA Párt elnöke is reagált. Magyar Péter szintén a 57 napos visszaszámlálást hangsúlyozta, és Orbán „halál vámszedőiről” szóló kijelentésére utalva azt írta: „Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.” Az országgyűlési választást április 12-én tartják.

Az önkormányzatok pénzügyeit egy 2025 októberében bevezetett szabály módosította: eszerint a települések a megelőző második évi kiadásaik 5 százalékát meghaladó összeget kötelesek kincstári számlán tartani. A kormány emelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét is, ami egyedül Budapestnek 97,7 milliárd forintos terhet jelent. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2025-ben 5738,7 milliárd forint volt, miközben az uniós források kifizetése továbbra is bizonytalan. A kínai hitelek ügyében ismert, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszát nagyrészt, mintegy 85 százalékban a kínai Eximbank finanszírozza, a szerződés több részletét pedig a kormány korábban államtitokká minősítette.

„Viktor, Viktor..” – ezzel a megszólítással üzent Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök a február 14-i évértékelőjében „a halál vámszedőinek” nevezte a Tisza Pártot. A kormányfő a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt a „háború kutyáinak” minősítette, a Tisza Pártot pedig a „globális tőke” projektjeként jellemezte a Telex tudósítása szerint. Molnár Áron szerint a miniszterelnök „alternatív valóságban él”.

A színész-aktivista posztjában egy sor korábbi, vitatott kormányzati döntést kért számon a miniszterelnökön.

– írta Molnár, majd hozzátette:

Orbán Viktor az évértékelőn a Tisza Párt és az európai partnerek összefonódásáról azt mondta: „nincs többé álarc… itt áll előttünk a pőre és nyílt, nemzetközi pénzügyi hatalom”.

Molnár Áron posztjában több, nagy nyilvánosságot kapott ügyre utalt. Az „orosz bankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank 2019-ben Budapestre költöztette a székhelyét, de miután az Egyesült Államok szankciókat vetett ki rá, Magyarország 2023-ban bejelentette kilépését a pénzintézetből. A gödi Samsung-gyár esetében a hatóságok többször is bírságot szabtak ki környezetvédelmi és munkavédelmi szabálytalanságok miatt, mert a gyár többek között veszélyes oldószert bocsátott ki és nikkellel szennyezte a talajvizet. Az „azeri baltás gyilkosként” elhíresült Ramil Safarovot 2012-ben adta ki Magyarország Azerbajdzsánnak, ahol hazatérése után azonnal elnöki kegyelmet kapott, és hősként ünnepelték. A 2013 és 2017 között működő letelepedésikötvény-programról oknyomozó cikkek tárták fel, hogy több, kockázatos hátterű személy is magyar, és ezzel uniós tartózkodási engedélyhez juthatott. A Covid-járvány alatt a kormány több mint 300 milliárd forintért vásárolt nagyjából 17 ezer lélegeztetőgépet, amelyeknek csak a töredékére volt szükség. A kormány a beszerzéseket a világpiaci hiánnyal és az emberéletek mentésével indokolta, a kritikusok szerint azonban a beszerzések jelentősen túlárazottak voltak.