Feljelentést tett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) csütörtökön a sajtóhírekben szereplő, útszélre dobott levélszavazatokkal kapcsolatban.
Az NVI az MTI-hez küldött közleményében azt írta:
ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, miután a sajtóban csütörtökön megjelent, hogy Marosvásárhely mellett több, már kitöltött szavazólapot dobtak ki az útszélre. További tájékoztatás várhatóan az eljárás későbbi szakaszában adható.
Az NVI felhívta a levélben szavazásra jogosultak figyelmét, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint a szavazási levélcsomagot a személyes kézbesítés mellett egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítéssel is le lehet adni.
„Ezért a levélcsomag átadásakor a választónak kiemelt figyelmet kell fordítania a bizalmas küldeményre, hogy az iratok biztonságban vissza is érkezzenek a későbbiekben az NVI-hez” – írták.
Jelezték: a levélben szavazók a szavazási levélcsomagjukat a személyes leadás mellett postai úton is célba juttathatják, ez szintén garantálja, hogy a feladott küldemény sértetlenül megérkezzen. A levélszavazatot és a szavazási iratot tartalmazó borítéknak a választások lezárásáig, tehát vasárnap 19 óráig meg kell érkeznie az NVI-hez.
Korábban mi is írtunk róla, hogy a kidobott, részben elégetett szavazólapok ügyében az ellenzék a Fidesz egyértelmű választási csalásáról beszél, Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szavazatok megsemmisítését is kérte. A nagyobbik kormánypárt szerint ugyanakkor a baloldal gyújtotta fel a szavazólapokat, „ahogy 2006-ban a tévészékházat is”. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint egyértelműen szervezett provokáció történt az ügyben.
Feljelentést tett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) csütörtökön a sajtóhírekben szereplő, útszélre dobott levélszavazatokkal kapcsolatban.
Az NVI az MTI-hez küldött közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter azonnali hatállyal menesztette Czunyiné Bertalan Juditot
A miniszterelnök felmentette Czunyiné dr. Bertalan Juditot a TOP és TOP Plusz monitoringbizottságok elnöki tisztségéből. Már ki is nevezték az utódját.
Magyar Péter miniszterelnök felmentette Czunyiné dr. Bertalan Juditot, a Fidesz Védvonal nevű hálózatának vezetőjét a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a TOP Plusz programok uniós forrásainak felhasználását felügyelő bizottságok éléről. A szerdán megjelent kormányhatározattal egy időben a kabinet több mint 530 milliárd forintnyi uniós forrást szabadított fel két sürgős energetikai programra.
A Magyar Közlönyből derült ki, hogy
a kormányfő döntése értelmében csütörtöktől a két testület irányítását Szabó Mátyás, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium vidék- és területfejlesztési államtitkára vette át
Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány az előző kabinet Gazdaság-újraindítási akciótervére hivatkozva bővítette a helyreállítási és ellenálló-képességi tervhez kapcsolódó listát.
Uniós pénzekből támogatják az okos villamosenergia-fogyasztásmérők telepítését 53 milliárdos keretösszeggel, valamint a megújuló energiaforrások hálózati integrációját egy 480 milliárd forintos programmal.
A szoros határidő miatt Magyar Péter azzal bízta meg Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy azonnal gondoskodjon a két program végrehajtásának megkezdéséről.
A kormányhatározat nevesíti is a lehetséges kedvezményezetteket. Az okosmérőkre kiírt pályázatokon kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott elosztó hálózati engedéllyel rendelkező társaságok indulhatnak.
Ezek az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az ELMŰ Hálózati Kft., az MVM ÉMÁSZ és DÉMÁSZ Áramhálózati Kft., valamint az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. Utóbbi cég Mészáros Lőrinc tőzsdei vállalatcsoportjához tartozik.
Magyar Péter miniszterelnök felmentette Czunyiné dr. Bertalan Juditot, a Fidesz Védvonal nevű hálózatának vezetőjét a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a TOP Plusz programok uniós forrásainak felhasználását felügyelő bizottságok éléről. A szerdán megjelent kormányhatározattal egy időben a kabinet több mint 530 milliárd forintnyi uniós forrást szabadított fel két sürgős energetikai programra.
A Magyar Közlönyből derült ki, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Koncepciós eljárásnak nevezte a Fidesz a 17 milliárdos NKA-ügy nyomozását
A korábbi kormánypárt szerint a Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozás politikai indíttatású. Azt írták, a rendőrség „nyilvánvalóan politikai utasításra” jár el, éppen ezért a hatóságokat a jogállami szabályokhoz való visszatérésre szólították fel.
A Fidesz szerint politikai koncepciós eljárás zajlik a Nemzeti Kulturális Alap ügyében, miután a hatóságok hat embert őrizetbe vettek a 17 milliárdos támogatási botrányban.
A párt az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy a rendőrség „nyilvánvalóan politikai utasításra” jár el, és a hatóságokat a jogállami szabályokhoz való visszatérésre szólítja fel.
Az ellenzéki párt védelmébe vette a korábbi "nemzeti" kormány kultúrpolitikáját, és hangsúlyozta, hogy az érintettek elismerést érdemelnek. „Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzeti kormány nemcsak a magaskultúrát, hanem a mindennapi kultúrát is támogatta, és nemcsak a nagyvárosokban, hanem minden településen hozzáférhetővé tette. Azok a művészek, kulturális szervezők, a kulturális kormányzat közszolgái, akik ezt munkájukkal lehetővé tették, nem üldöztetést, hanem elismerést érdemelnek” – fogalmaztak. Hozzátették, hogy kiállnak a koncepciós eljárással sújtottak mellett.
A Fidesz politikai bírálata azután érkezett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden bejelentette, jelentős előrelépést értek el a nyomozásban. A hatóság közölte, hogy a 17 milliárd forintot is meghaladó támogatási ügyben hat embert állítottak elő bűncselekmény gyanújával. Azóta kiderült, hogy az őrizetbe vettek között van Bús Balázs, az NKA volt alelnöke, Óbuda korábbi fideszes polgármestere, akit csütörtökön 30 napra letartóztattak.
A NAV szerint a keddi akcióval „jelentős előrelépést” tettek a nyomozók, akik korábban kutatásokat és lefoglalásokat hajtottak végre a Kulturális és Innovációs Minisztériumban, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, valamint magánszemélyeknél.
A botrány akkor terelődött jogi útra, amikor a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egyik vezetője hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, mert a 17 milliárdos keretről szerinte szakmai kontroll nélkül, átláthatatlan eljárásban dönthettek. Az ügyre az elsők között hívta fel a figyelmet Molnár Áron színész-aktivista, akit a NAV később tanúként hallgatott ki. A kirobbanó botrány hatására súlyos bizalmi válság alakult ki az intézményen belül, ami tömeges lemondásokhoz vezetett: a bizottság közel fele, köztük Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is távozott a testületből. Eközben több kedvezményezett elkezdte visszafizetni a kapott milliókat, a visszaáramló összeg már meghaladja a kétmilliárd forintot.
A Fidesz szerint politikai koncepciós eljárás zajlik a Nemzeti Kulturális Alap ügyében, miután a hatóságok hat embert őrizetbe vettek a 17 milliárdos támogatási botrányban.
A párt az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy a rendőrség „nyilvánvalóan politikai utasításra” jár el, és a hatóságokat a jogállami szabályokhoz való visszatérésre szólítja fel.
Az ellenzéki párt védelmébe vette a korábbi "nemzeti" kormány kultúrpolitikáját, és hangsúlyozta, hogy az érintettek elismerést érdemelnek. „Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzeti kormány nemcsak a magaskultúrát, hanem a mindennapi kultúrát is támogatta, és nemcsak a nagyvárosokban, hanem minden településen hozzáférhetővé tette. Azok a művészek, kulturális szervezők, a kulturális kormányzat közszolgái, akik ezt munkájukkal lehetővé tették, nem üldöztetést, hanem elismerést érdemelnek” – fogalmaztak. Hozzátették, hogy kiállnak a koncepciós eljárással sújtottak mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt Bús Balázs a letartóztatása után: Soha semmit nem követtem el
A Nemzeti Kulturális Alap volt alelnöke a tárgyalóterem előtt ismertette az RTL-lel a bíróság döntését. Egyben leszögezte, hogy nem követett el bűncselekményt.
A tárgyalóteremből kilépve tett fel néhány kérdést a frissen letartóztatott Bús Balázsnak az RTL. A Kecskeméti Járásbíróság az NKA-ügyben rendelte el a Nemzeti Kulturális Alap volt alelnökének letartóztatását. Az ügyészség a szökés, a bizonyítékok befolyásolása és a bűnismétlés veszélyére hivatkozott.
A gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó testülete 2024 decemberétől a törvényeket megszegve 1079 támogatásról döntött, összesen több mint 17 milliárd forint értékben.
A csatorna a tárgyalóteremből kilépő Búst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét arról kérdezte, hogy követett-e el bármilyen törvénytelenséget, amire nemmel felelt. Majd a riporterrel ismertette a bírósági döntést, és azzal kapcsolatos véleményét is:
„A bíróság egy politikai döntést, véleményem szerint törvénytelen döntést hozott, ami egyáltalán nem megalapozott. Ennek megfelelően elrendelték 30 napra a további letartóztatásomat. De még egyszer mondom, én vallomást tettem, mindenben együttműködöm a hatóságokkal. Soha semmit nem követtem el, soha semmilyen bűncselekményben nem vettem részt és soha semmilyen olyan döntést nem hoztam, ami törvénytelen lett volna”
– sorolta a politikus, aki ezután már több kérdésre nem válaszolt.
Az RTL még szerette volna megtudni, hogy Hankó Balázstól kapott-e utasításokat a támogatások megítélésére, de nem jártak sikerrel a NAV-osok gyűrűjében távozó politikusnál.
A tárgyalóteremből kilépve tett fel néhány kérdést a frissen letartóztatott Bús Balázsnak az RTL. A Kecskeméti Járásbíróság az NKA-ügyben rendelte el a Nemzeti Kulturális Alap volt alelnökének letartóztatását. Az ügyészség a szökés, a bizonyítékok befolyásolása és a bűnismétlés veszélyére hivatkozott.
A gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó testülete 2024 decemberétől a törvényeket megszegve 1079 támogatásról döntött, összesen több mint 17 milliárd forint értékben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan volt, mint egy horrorfilm” – családtagjaikat keresik a romok alatt a venezuelai kettős földrengés túlélői
A túlélők leírhatatlan rémületről számoltak be, miközben az épületek megrepedtek és rázkódtak körülöttük. A katasztrófában legalább 32-en meghaltak és 700-an megsérültek, a mentés egész éjjel tartott.
Két, 39 másodpercen belül bekövetkező, 7-esnél is erősebb földrengés rázta meg szerda este Venezuelát: a legfrissebb adatok szerint legalább 32 ember meghalt és 700-an megsérültek. A helyi idő szerint hat óra után bekövetkezett katasztrófa miatt épületek omlottak össze a fővárosban és környékén.
A 7,2-es, majd az azt kevesebb mint egy perccel követő 7,5-ös rengés epicentruma az ország karibi partvidékén, Morón közelében volt. Delcy Rodríguez ügyvezető elnök rendkívüli állapotot hirdetett, és a károk miatt lezárták a caracasi nemzetközi repülőteret. Az amerikai Földtani Szolgálat „duplet” eseményként írja le a helyzetet, ami két, egymáshoz közeli időben és helyen kipattanó, nagy erejű főrengést jelent.
A fővárosban, Caracasban, pánik tört ki, az emberek az utcára menekültek az imbolygó épületekből – számolt be róla a The Guardian.
Egy helyi lakos, Roberto Gamas drámai szavakkal írta le a rengést: „nagyon erősen ide-oda mozgott. Hihetetlen. Az ereje egyszerűen elképesztő volt.”
„A lépcsők elváltak, az egész fal megrepedt. Tárgyak hullottak a mennyezetről. Szörnyű volt” – mondta egy 54 éves banki alkalmazott, Odalis Escalona.
María Alejandra úgy írta le a a földrengés utáni jeleneteket, mint „egy horrorfilmet”. A Reutersnek azt mondta:
„Át kellett másznunk a romokon és mindenen.”
Sokan az éjszakát is a szabadban vagy ideiglenes menedékhelyként megnyitott iskolákban töltötték, mert féltek visszatérni otthonaikba az esetleges utórengések miatt.
A mentőcsapatok és önkéntesek egész éjjel a romok alatt rekedt túlélők után kutattak, főként a legsúlyosabban érintett Altamira negyedben. Egy 61 éves férfi, José Morillo motorral sietett a helyszínre, miután megtudta, hogy az egyik összedőlt épületben több családtagja is tartózkodott.
„A bátyám, a fiam és az unokaöcséim mind bent vannak. Van hitem. Nagyon hiszek Istenben. Remélem, mindenki jól van – de a bizonytalanság maga a kínzás” – nyilatkozta.
Később az ő unokahúgát élve húzták ki a törmelék alól.
Az eseményekre reagáltak a világ vezetői is. Donald Trump amerikai elnök „pusztítóan sok halálos áldozatról” beszélt, és segítséget ígért a mentéshez.
Caracas történetének egyik legsúlyosabb földrengése 1967-ben történt, akkor egy 6,6-os erősségű rengés több mint 200 ember halálát okozta.
Két, 39 másodpercen belül bekövetkező, 7-esnél is erősebb földrengés rázta meg szerda este Venezuelát: a legfrissebb adatok szerint legalább 32 ember meghalt és 700-an megsérültek. A helyi idő szerint hat óra után bekövetkezett katasztrófa miatt épületek omlottak össze a fővárosban és környékén.
A 7,2-es, majd az azt kevesebb mint egy perccel követő 7,5-ös rengés epicentruma az ország karibi partvidékén, Morón közelében volt. Delcy Rodríguez ügyvezető elnök rendkívüli állapotot hirdetett, és a károk miatt lezárták a caracasi nemzetközi repülőteret. Az amerikai Földtani Szolgálat „duplet” eseményként írja le a helyzetet, ami két, egymáshoz közeli időben és helyen kipattanó, nagy erejű főrengést jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
