„Ez a Rubicon, amit nem kéne átlépni” – Orbán Balázs is Majkát támadja
Majka a Campus Fesztiválon fejlövést imitált a színpadon a Csurran, cseppen című dal végén, ami hatalmas felháborodást váltott ki a kormánypárti sajtóban. Orbán Balázs szerint az előadás túlment a politikai véleménynyilvánítás határán.
Orbán Balázs is reagált arra, hogy Majka a Campus Fesztiválon a Bindzsisztán miniszterelnökéről szóló dalának előadása végén egy mikrofonnal eljátszotta, hogy fejbe lövik. Orbán Viktor politikai igazgatója úgy véli, az ilyen performanszok túlmutatnak a politikai véleménynyilvánítás határain. A kormányfő megölésének imitálása „az a Rubicon, amit nem kellene átlépni” – fogalmazott Facebook-posztjában a politikus. Orbán Balázs pontokba szedve fejezte ki a véleményét az előadás kapcsán:
„Vajon jó ötlet-e egy a liberálisok és a celebjeik által nem szeretett miniszterelnök megölését imitálni egy olyan dal előadása közben, amelyet hónapok óta kormánykritikus himnuszként éltet a liberális sajtó?
Vajon jó ötlet-e mindezt úgy megtenni, hogy mindenki pontosan tudja, hogy az elmúlt években kétszer is rálőtt egy-egy őrült a liberálisok és a celebjeik által gyűlölt politikusokra külföldön?”
Orbán a második ponttal olyan közelmúltban történt eseteket húzott bele az ügybe, mint a Donald Trump ellen 2024 júliusában elkövetett merénylet (amikor ellőtték az elnök bal fülét), illetve Robert Fico tavaly májusi megtámadása, amelybe a szlovák elnök kis híján belehalt.
Majkára a fejlövést imitáló előadása óta teljesen rászállt a kormánypárti média. A HírTV például A miniszterelnök kivégzésére buzdított Majka címmel közölt tudósítást az ügyről, míg Bayer Zsolt fideszes véleményvezér a kormánykritikus előadókat „ócskának, pitiánernek és becstelennek” nevezte, a fesztiválok rendre mocskos Fideszt skandáló közönségét pedig „csupa kígyóvállú kis sz…rjancsinak” hívta.
Közben Majka szintén nem hagyta szó nélkül a véget nem érő támadássorozatot. Tegnapi dühös posztja után („nem lehet ennyire hülyének nézni az embereket”) ma már csak annyit írt ki a Facebook-oldalára, hogy „Vihar a biliben!!”.
Orbán Balázs is reagált arra, hogy Majka a Campus Fesztiválon a Bindzsisztán miniszterelnökéről szóló dalának előadása végén egy mikrofonnal eljátszotta, hogy fejbe lövik. Orbán Viktor politikai igazgatója úgy véli, az ilyen performanszok túlmutatnak a politikai véleménynyilvánítás határain. A kormányfő megölésének imitálása „az a Rubicon, amit nem kellene átlépni” – fogalmazott Facebook-posztjában a politikus. Orbán Balázs pontokba szedve fejezte ki a véleményét az előadás kapcsán:
„Vajon jó ötlet-e egy a liberálisok és a celebjeik által nem szeretett miniszterelnök megölését imitálni egy olyan dal előadása közben, amelyet hónapok óta kormánykritikus himnuszként éltet a liberális sajtó?
Vajon jó ötlet-e mindezt úgy megtenni, hogy mindenki pontosan tudja, hogy az elmúlt években kétszer is rálőtt egy-egy őrült a liberálisok és a celebjeik által gyűlölt politikusokra külföldön?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Budapesten zárja a kampányt, egy órával Magyar Péter után mond beszédet
A miniszterelnök közzétette a kampányhajrá programját, eszerint szombaton 19 órakor a budapesti Szentháromság téren tart beszédet. Magyar Péter Debrecenben zárja a a kampányt, szombaton 18 órakor kezdi beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
szombat este 19 órakor pedig a budapesti Szentháromság téren tartja meg a kampányzáró beszédét.
Magyar Péter eközben napi öt-hét településre látogat el, szombaton még Hajdúsámsonban, Újfehértón, Balmazújvárosban és Püspökladányban áll ki az emberek elé. A Tisza Párt elnök végül Debrecenben zárja a kampányt, ahol egy órával Orbán előtt, 18 órakor kezdi a beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyarok többsége nem hisz a Tisza-ellenes háborús riogatásnak egy felmérés szerint
A 21 Kutatóközpont kutatásából az derül ki, hogy a magyarok 54 százaléka nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborút okozna. Ezzel szemben a válaszadók mindössze 25 százaléka tartja reális veszélynek a fenyegetést.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
A kutatás demográfiai adatai szerint minél idősebb, minél kisebb településen él és minél alacsonyabb iskolai végzettségű valaki, annál valószínűbb, hogy elhiszi a háborús fenyegetést.
A nyolc általánost végzettek körében a fideszes narratíva elfogadottsága a legmagasabb (38 százalékuk tart a háborútól, 37 százalékuk nem), míg az érettségizettek és a diplomások elsöprő többsége elutasítja azt. A falvakban élők 31 százaléka gondolja, hogy a Tisza Párt háborút hozna az országra, a budapestieknek viszont csak a 19 százaléka.
A legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztályról szinte teljesen lepereg a háborús riogatás: 77 százalékuk nem tartja valóságosnak a fenyegetést, és csupán 9 százalékuk fél ettől. Ezzel szemben a 65 év felettiek a leginkább fogékonyak az üzenetre: körükben 36 százalék tart egy kormányváltás háborús következményeitől, bár még itt is többségben vannak a szkeptikusok 38 százalékkal.
A felmérés rákérdezett Ukrajna támogatásának kérdésére is, amelyben szintén megosztott a magyar társadalom. A válaszadók 44 százaléka pénzügyi és humanitárius eszközökkel segítene, de majdnem ugyanekkora arányban, 42 százaléknyian semmilyen módon nem támogatnák az ukránokat. Fegyvereket 16, katonákat pedig mindössze 3 százalék küldene.
A kormánypárt híveinek 70 százaléka minden segítséget megtagadna Ukrajnától. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 78 százaléka támogatná pénzügyi és humanitárius eszközökkel a védekező országot,
34 százalékuk fegyvereket is adna, és csupán 12 százalékuk zárkózik el teljesen a segítségnyújtástól. A katonák küldésének ötlete minden társadalmi csoportban rendkívül alacsony támogatottsággal bír.
Az Ukrajnával szembeni attitűdöt is befolyásolja az iskolai végzettség, az életkor és a lakóhely. A fiatal, fővárosi, diplomás szavazók a leginkább szolidárisak, míg az alacsonyabb végzettségű, idősebb, kisebb településen élők körében a legmagasabb az elutasítottság.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Esküszegéssel vádolja vezető közgazdászát a Gazdasági Versenyhivatal
A hatóság visszautasította Berezvai Zombor politikai befolyásolásról szóló állításait. A hivatal kabinetfőnöke szerint a közgazdász nyilatkozata a köztisztviselői eskü megszegésének minősül.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Berezvai „saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít”.
A közlemény hangsúlyozza, a „GVH független a pártpolitikától és nem vesz részt a választási kampányban”. Horváth szerint Berezvai Zombor a hivatalban napi szinten előforduló szakmai vitákat vitt ki a nyilvánosság elé, és az általa említett konkrét ügyekben semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt. Arra a felvetésre, hogy a kommunikációs vezető szakmai jelentéseket írt át, Horváth Bálint közölte: feladatkörébe tartozik az egyes jelentések vezetői összefoglalójának véleményezése.
A közlemény kitér az interjúban említett ügyekre is.
A budapesti repülőtér földi kiszolgálásának fúziós ügyében a hivatal szerint nem voltak káros hatások, a döntést a versenytárs sem támadta meg. A Lidl-, a Nitrogénművek- és a Homlok-ügyben pedig a bíróságok vagy megerősítették a feltárt jogsértéseket, vagy jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban.
A közleményből kiderült az is, hogy Berezvai Zombor az elmúlt időben többször tett a hivatal szakmai álláspontjával ellentétes nyilatkozatokat, ezért már kapott írásbeli figyelmeztetéseket a GVH újra kinevezett elnökétől, Rigó Csaba Balázstól. Horváth Bálint külön kiemelte, hogy a folyamatban lévő ügyekben tett meggondolatlan nyilatkozatok további jogi lépéseket vonhatnak maguk után.
Szerinte az interjú konkrétan veszélyeztette a Lidl-ügyben folyamatban lévő bírósági eljárást.
A GVH kommunikációs vezetője azzal zárta a közleményt, hogy a Versenytanács által kiszabott bírságok bírósági felülvizsgálat alá esnek, és az Európai Unió is vétójogot gyakorol a döntések felett, ezért a politikai nyomásgyakorlás vádja csupán választási hangulatkeltés.
Ahogy megírtuk, Berezvai Zombor hétfőn a Partizánnak adott interjúban beszélt arról, miként befolyásolta a politika a versenyhivatal működését.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Medián: a magyarok közel fele attól tart, hogy a Fidesz elcsalja a választást
A Medián kutatása szerint a Tisza Párt és a Fidesz szavazótáborában is többségben vannak azok, akik szerint a szembenálló párt csalni fog. Az is kiderült, hogy a választók messze Oroszországot tartják a legvalószínűbb külső beavatkozónak.
A magyarok közel fele valószínűnek tartja, hogy a Fidesz választási csalást követhet el, miközben a kormánypárt szavazóinak több mint fele éppen a Tisza Párttól tart visszaéléstől – derül ki a Political Capital megbízásából készült Medián-kutatásból, melynek eredményeit a Telex közölte. A felmérés szerint
a választók messze Oroszországot tartják a legvalószínűbb külső beavatkozónak, a kampányban terjedő, mesterséges intelligenciával manipulált videók pedig egyre több zavart okoznak.
A kutatás szerint többségben vannak azok, akik a Tisza Párt győzelmére számítanak. A válaszadók 48 százaléka a Tisza sima vagy kétharmados győzelmét várja, míg a Fidesz többségét 35 százalékuk. A pártpreferencia erősen befolyásolja a várakozásokat: a Tisza-szavazók több mint négyötöde saját oldaluk győzelmét tartja valószínűnek, míg a Fidesz-táborban gyakorlatilag senki sem számít Tisza-többségre. A bizonytalanok megosztottak a kérdésben.
A választók jelentős része ugyanakkor nincs tisztában azzal, hogy a legtöbb listás szavazatot szerző párt nem feltétlenül szerez parlamenti többséget a manipulált választókerületi térkép, a levélszavazatok és a nemzetiségi mandátumok rendszere miatt. A megkérdezetteknek csupán 39 százaléka tudja, hogy a magyar választási rendszer képes a többségi akarat elbillentésére. A magyarok nagyobb felét tehát felkészületlenül érné, ha a legnépszerűbb párt kisebbségbe szorulna a parlamentben.
A külhoni magyar állampolgárok választójogának megítélése árnyalt képet mutat. A megkérdezettek 35 százaléka elvenné a választójogot, 28 százalék jelenlegi formájában tartaná meg, egy szintén 35 százalékos csoport pedig bizonyos szabályok módosításával tartaná meg azt. A határon túlról érkező voksok hatását a válaszadók 48 százaléka legfeljebb 1-2 mandátum sorsára tartja befolyásosnak, bár 2022-ben 2 mandátumot fordítottak át a levélszavazatok a Fidesz javára. A kutatás szerint 2026-ban legfeljebb 1-2 mandátumra lehetnek majd hatással.
A választási csalástól való félelem mélyen áthatja a társadalmat. A válaszadók közel fele valószínűnek tartja, hogy a Fidesz csalást követhet el. A Tisza-szavazók 76 százaléka számít erre, míg a Fidesz-szavazóknak csak 2 százaléka. Ezzel párhuzamosan a teljes minta egyötöde tart attól, hogy a Tisza Párt követne el választási csalást, a Fidesz-szavazók körében ez az arány 54 százalék.
Mindkét nagy párt szavazótáborában többségben vannak tehát azok, akik szerint a szembenálló párt csalni fog, ami előrevetíti, hogy a győztestől függetlenül az ellenoldal táborának nagy része nehezen fogadja majd el az eredményt.
A külföldi beavatkozás veszélyét a legtöbben Oroszország irányából érzékelik. A válaszadók csaknem fele, 48 százaléka gondolja úgy, hogy Moszkva befolyásolni készül a választásokat. Ukrajna, az Egyesült Államok vagy az Európai Unió intézményei irányából a válaszadóknak csak nagyjából negyede számít beavatkozásra. A pártpreferencia itt is élesen kirajzolódik:
a Tisza-szavazók elsősorban Oroszország, míg a Fidesz-szavazók inkább Ukrajna és az EU felől számítanak befolyásolási kísérletre.
A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, mesterséges intelligenciával előállított videókkal a megkérdezettek 73 százaléka találkozott már. Az ilyen tartalmakkal szembesülők 52 százaléka számolt be arról, hogy előfordult már, hogy nem volt biztos benne, valódi felvételt lát-e.
A válaszadók 37 százaléka pedig elismerte, hogy hitt már valódinak olyan videót, amelyről később kiderült, hogy manipulálták.
A legtöbben úgy vélekednek, hogy míg mások bedőlnek az ilyen tartalmaknak, ők maguk képesek felismerni a hamisítványokat. A deepfake videók politikai felhasználását a magyarok elsöprő többsége, 90 százaléka elutasítja.
A kutatás több, a közbeszédben keringő, de tényekkel nem igazolható állítás elfogadottságát is mérte. A kormányoldali narratívák jellemzően a saját táboron belül népszerűek, de a társadalom többsége elutasítja őket. A Fidesz-szavazók négyötöde például igaznak gondolja azt az állítást, mely szerint „a magyar politikai ellenzéket külföldi kormányok és nemzetközi szervezetek irányítják”, míg a teljes mintában ezt csupán 25 százalék hiszi el. Ezzel szemben az ellenzéki közbeszédben megjelenő összeesküvéses állítással, miszerint a kormány szándékosan rombolja az oktatási rendszert, mert az alacsonyan képzettek szavazataira hajt, a válaszadók fele egyetértett.
A kutatás március 23. és 26. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült.
A magyarok közel fele valószínűnek tartja, hogy a Fidesz választási csalást követhet el, miközben a kormánypárt szavazóinak több mint fele éppen a Tisza Párttól tart visszaéléstől – derül ki a Political Capital megbízásából készült Medián-kutatásból, melynek eredményeit a Telex közölte. A felmérés szerint
a választók messze Oroszországot tartják a legvalószínűbb külső beavatkozónak, a kampányban terjedő, mesterséges intelligenciával manipulált videók pedig egyre több zavart okoznak.
A kutatás szerint többségben vannak azok, akik a Tisza Párt győzelmére számítanak. A válaszadók 48 százaléka a Tisza sima vagy kétharmados győzelmét várja, míg a Fidesz többségét 35 százalékuk. A pártpreferencia erősen befolyásolja a várakozásokat: a Tisza-szavazók több mint négyötöde saját oldaluk győzelmét tartja valószínűnek, míg a Fidesz-táborban gyakorlatilag senki sem számít Tisza-többségre. A bizonytalanok megosztottak a kérdésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
