Hamarosan nyugdíjba vonul Joe Biden, aki nemrég lemondott a demokrata elnökjelöltségről.
A National Taxpayer Union Foundation új elemzése szerint Biden két forrásból is nyugdíjat fog kapni: az elnöki nyugdíj 246 ezer dollár, míg a törvényhozási nyugdíj 166 374 dollár lesz.
Ez összesen 413 ezer dollárt jelent évente, ami közel 150 millió forintnak felel meg.
Az exelnökök nyugdíjrendszerét 1958-ban hozták létre, és az évek során ez az összeg korrigálható, elméletileg akár lefelé is. Az volt vezetők nyugdíja és minden kiegészítő juttatás teljesen független az illető vagyoni helyzetétől.
A cikk szerint morálisan megkérdőjelezhető, hogy a leköszönt elnökök ilyen magas nyugdíjat kapjanak, de az amerikai elnökök juttatásai még nem is állnak meg itt, ugyanis távozásuk után is
jelentős bevételekre tehetnek szert könyveik és emlékirataik jogdíjaiból, valamint nyilvános szerepléseikből.
A jelenleg élő volt elnökök közül Jimmy Carternek 10 millió, Bill Clintonnak 120 millió, George W. Bushnak 50 millió, Barack Obamának 70 millió, Donald Trumpnak pedig 2 milliárd dolláros vagyona van. Biden jelenlegi vagyonát 9 millió dollárra becsülik.
Hamarosan nyugdíjba vonul Joe Biden, aki nemrég lemondott a demokrata elnökjelöltségről.
A National Taxpayer Union Foundation új elemzése szerint Biden két forrásból is nyugdíjat fog kapni: az elnöki nyugdíj 246 ezer dollár, míg a törvényhozási nyugdíj 166 374 dollár lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.
A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.
A piac gyorsan reagált.
Az euró délutánra már a 393-as szint fölé emelkedett, a dollár pedig 337 forint felett járt.
A Portfolio kérdésére Nagy Márton azt is kijelentette, hogy bár az MNB független intézmény, a magyar reálkamat túl magas. Úgy fogalmazott: „Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad.”
A konferencián Surányi György volt jegybankelnök is felszólalt. Azt mondta: „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró.” Szerinte a jelenlegi alacsony infláció részben mesterséges, mert az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.
Surányi hangsúlyozta: a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de szerinte politikai üzenetekkel nem lehet, és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is mondta, hogy a miniszter kijelentései rontják az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a monetáris lazítást kezdik beárazni, hanem azt is, hogy a jegybank függetlensége csorbulhat.
A forint később kissé erősödött, és hétfő délután 389,7 körül mozgott az árfolyam. Ilyen szintre több mint egy éve nem volt példa.
Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.
A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Azerbajdzsánban vett részt a Türk Államok Szervezetének 12. csúcstalálkozóján, ahol ismét bírálta az Európai Uniót, miközben a Türk Tanács működését méltatta.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Mi magyarok az Európai Unió koppenhágai üléséről érkeztünk ide a Türk Tanács ülésére. Különös élmény.
Ami ugyanis mifelénk rossz, az itt nincs. Itt nincs tömeges illegális migráció, itt nincsen háború, itt nem tombol családellenes genderideológia, nincs zöld klímaőrület, nincs kioktatás”
Orbán szerint a Türk Tanácsban számos olyan pozitív dolog van, ami szerinte hiányzik az Európai Unióból.
Mint mondta: „van kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés, van gazdasági növekedés, energiabiztonság, vannak erős vezetők, és van terv a jövőre”.
A beszédében kitért arra is, hogy meglátása szerint az Európai Unió lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, miközben Oroszországtól elvágja magát az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt.
Orbán Viktor beszélt a visegrádi országok közötti együttműködésről is. Szerinte Andrej Babiš győzelme a cseh választáson fordulatot hozhat ebben a kapcsolatban. A miniszterelnök azt javasolta, hogy tartsanak egy csúcstalálkozót a Türk Tanács és a V4 országai között.
Orbán Viktor Azerbajdzsánban vett részt a Türk Államok Szervezetének 12. csúcstalálkozóján, ahol ismét bírálta az Európai Uniót, miközben a Türk Tanács működését méltatta.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Mi magyarok az Európai Unió koppenhágai üléséről érkeztünk ide a Türk Tanács ülésére. Különös élmény.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.
Surányi György szerint azonban a jelenlegi alacsony infláció részben elfojtott, mivel az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.
Úgy fogalmazott, hogy a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de politikai üzenetekkel nem szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is hozzátette, hogy
a nemzetgazdasági miniszter ezzel a nyilatkozattal rontja az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a lazítási igényt, hanem a jegybanki függetlenség korlátozását is beárazzák.
„Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta.
Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy a jelenlegi „4,3 százalékos infláció, plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem lehet árstabilitásról beszélni, és érdemi gazdasági növekedés sincs. A miniszter nyilatkozatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben.”
A Portfolio szerint
a piac gyorsan reagált Nagy Márton szavaira: a forint az euróval szemben 3,5 egységet gyengült, és az árfolyam 392,3-ig emelkedett.
A lap emlékeztetett, hogy a magyar deviza másfél hete nem volt ilyen gyenge az euróhoz képest.
Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump Chicago alá vezényelte a texasi nemzeti gárdát – a polgármester szerint valakinek meg kellene fékeznie a kormányzatot
A chicagói városvezetés és a Fehér Ház éles ellentétbe került Trump beavatkozása miatt. A nemzeti gárda mozgósítása mellett perek és tiltó rendeletek is születtek.
A texasi nemzeti gárda katonái megérkeztek Chicagóba, ezzel új szakaszába lépett Donald Trump város elleni fellépése – írja a The Guardian.
Az elmúlt hetekben Chicago már megtapasztalta a bevándorlás-ellenőrzés szigorítását, a Broadview nevű külvárosban is egyre feszültebbé vált a helyzet. Ott több esetben is könnygázt és paprikasprét vetettek be a rendőrök a tüntetőkkel szemben.
A legújabb fejlemények egy bírósági döntés után történtek. April Perry szövetségi bíró nem adott ki azonnali tiltást a csapatok bevonulása ellen, miközben Illinois állam és Chicago városa pert indított a Trump-kormányzat ellen.
Kwame Raoul, Illinois államügyésze hétfőn adta be a keresetet, amelyben azt kérte, hogy Trump „azonnal és véglegesen” ne vonhassa be az állam nemzeti gárdáját, és ne küldhessen csapatokat más államokból, például Texasból.
A bíró döntése után hétfőn mozgósították a csapatokat. A Chicago Tribune és a New York Times is megerősítette, hogy kedden is a város térségében maradtak.
Brandon Johnson, Chicago polgármestere újabb rendeletet írt alá. Ezzel megtiltotta, hogy az ICE (bevándorlási és vámügyi hivatal) ügynökei önkormányzati tulajdonú épületekben dolgozzanak. Ez már a harmadik ilyen intézkedés, mióta Trump bejelentette a katonai jelenlétet.
A polgármester úgy fogalmazott: „A városi ingatlanok és az együttműködni nem akaró magánvállalkozások többé nem szolgálnak ezeknek a razziáknak felvonulási területeként. A tény az, hogy nem engedhetjük meg, hogy ellenőrzés és ellensúlyok nélkül végigportyázzanak a városunkon.
Senki sem áll a törvény felett… ha a Kongresszus nem fékezi meg ezt a kormányzatot, akkor Chicago meg fogja tenni.”
A Fehér Ház keményen reagált. A Newsweek szerint így fogalmaztak: „bűnöző illegális bevándorló gyilkosokat, erőszaktevőket, embercsempészeket és bandatagokat segít és bátorít” a polgármester.
Illinois vezetői már korábban is hangot adtak tiltakozásuknak a szövetségi beavatkozás tervei miatt. J.B. Pritzker kormányzó szeptemberben a CBS News-nak adott interjújában így nyilatkozott: „Amerikai városainak utcáin semmiféle csapatnak nincs helye, hacsak nincs felkelés, hacsak nincs valódi vészhelyzet.” Hozzátette: „Mindet meg fogok tenni, hogy megakadályozzam, hogy elvegye az emberek jogait, és hogy a hadsereget államok megszállására használja.”
Donald Trump korábban jelezte, hogy szövetségi beavatkozást tervez Chicagóban, miközben több demokrata vezetésű városban is fokozni akarja a bevándorlási szabályok érvényesítését. Portlandbe is többször próbált csapatokat küldeni, de egy szövetségi bíró vasárnap megakadályozta az utolsó kísérletet. Oregon kormányzója, Tina Kotek ezt mondta: „a demokráciánk elleni fenyegetés” és „ébresztő” más állami vezetőknek – az NPR-nek adott nyilatkozatában.
Júniusban a Trump-kormányzat nemzeti gárdistákat küldött Los Angelesbe, ahol az ICE nagyszabású razziákat tartott. Augusztusban Washington DC-be is több ezer nemzeti gárdista és szövetségi ügynök érkezett.
A texasi nemzeti gárda katonái megérkeztek Chicagóba, ezzel új szakaszába lépett Donald Trump város elleni fellépése – írja a The Guardian.
Az elmúlt hetekben Chicago már megtapasztalta a bevándorlás-ellenőrzés szigorítását, a Broadview nevű külvárosban is egyre feszültebbé vált a helyzet. Ott több esetben is könnygázt és paprikasprét vetettek be a rendőrök a tüntetőkkel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
