TUDOMÁNY
A Rovatból

Egy mobilapplikáció és egy kis csésze segítségével meg lehet vizsgálni, milyen gyorsan alvad a vérünk

A fejlesztő kutatók szerint ez lehet a világ legegyszerűbb és leghatékonyabb véralvadékonyságot mérő tesztje, amely a szegényebb országokban is több millió ember számára válhat elérhetővé.

Link másolása

Olyan új véralvadékonyságmérő tesztet fejlesztettek a Washingtoni Egyetem kutatói, amelyhez csupán egy csepp vér, egy okostelefon és egy műanyag eszköz szükséges, és olyan pontos, mint a kereskedelemben kapható tesztek. Az eredményeiket a Nature tudományos folyóiratban publikálták.

Az orvosok két szám alapján tudják megállapítani a véralvadékonyságot: a véralvadás kialakulásához szükséges idő (protrombin idő, vagyis PT) és az ebből számított arány, amely segít nekik a különböző tesztek és vizsgálatok eredményeit összehasonlítani (nemzetközi normalizált arány, vagyis INR). Az Egyesült Államokban a legtöbb embernek csak az esetek 64 százalékában van a PT/INR-szint a kívánatos tartományban. Az olyan országokban, ahol ritkábban végeznek erre irányuló vizsgálatokat, pl. Indiában és Ugandában pedig még alacsonyabb ez az szám. Tehát a kutatók szerint meg kell könnyíteni az emberek számára ezeket a vizsgálatokat.

A Washingtoni Egyetem szakemberei éppen ezért olyan vizsgálóeszközt szerettek volna létrehozni, amelyet bárki el tud végezni otthon, olcsón, egyszerűen, mint például a vércukorszint-mérő. Készítettek egy okostelefonhoz rögzíthető műanyag szerkezetet egy kis csészével, amibe bele kell cseppenteni egy csepp vért. A csészében egy kis rézszemcse és egy olyan vegyszer található, amely elindítja a véralvadási folyamatot. A telefonon eközben be kell lépni a teszthez kifejlesztett alkalmazásba, amely működésbe hozza a készülék vibrációs motorját. Ez megrázza a csészét, miközben a kamera figyeli a rézszemcse mozgását, amely lelassul, majd megáll, ahogy a vér megalvad. Az applikáció feljegyzi, hogy mennyi idő telik el a vér csészébe helyezése és a rézszemcse mozgásának leállása között, majd kiszámítja, hogy mennyi a PT, és ehhez mérten az INR.

A kutatók három különböző vércsoportba tartozó mintán tesztelték ezt a módszert. Először 140 páciens vérplazmáját vizsgálták meg így a Washingtoni Egyetem Orvosi Központjában, majd 79 véralvadási problémával küzdő beteg plazmáját is tesztelték.

Az eljárás mindkét esetben a kereskedelemben kapható tesztekhez hasonló eredményt hozott. Ezután 80 páciens vérével próbálták ki a fejlesztést, és ennek során is szintén olyan eredményeket kaptak, amelyek a kereskedelmi tesztek pontossági tartományába esnek.

Az újfajta teszt egyelőre még tesztelés alatt van, de a kutatók már vizsgálják a kereskedelmi forgalmba hozatal lehetőségeit és további vizsgálatokat. Egyelőre még csak laboratóriumban tesztelték, ezért a következő lépés az lesz, hogy megnézzék, hogyan tudják a páciensek otthon alkalmazni. De azt is szeretnék látni, hogy hogyan teljesít a korlátozottabb erőforrásokkal rendelkező országokban, területeken.

Azt mindenesetre kiemelték, hogy

ez lehet a világ legegyszerűbb és leghatékonyabb véralvadékonyságot mérő tesztje, hiszen bárki elvégezheti, akinek van okostelefonja, ehhez csak a kiegészítő rögzítést kell csatolni a csészével.

Így tehát ez egy viszonylag olcsó megoldás, amely több millió olyan ember számára is elérhetővé válhat, akik limitált erőforrásokkal rendelkező helyen élnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Bizarr, óriáspókokra hajazó jelenséget fotóztak a Marson
Csak akkor kell aggódni, ha mozognak, de egyébként van logikus tudományos magyarázat a fura képződményekre.
VB / Fotó: Aynur Zakirov/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a bolygón – írja az IFLScience.

A hatalmas ízeltlábúakra hasonlító képződmények persze nem élőlények, hanem

olyan alakzatok, amelyek a marsi tél és tavasz fordulóján alakulnak ki a jégben.

Ilyenkor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott rétegeket, ahol a szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette levő jégtáblákat, a gáz kiszabadul és sötét port, homokot lövell ki szökőkútszerűen, ami aztán visszahullik és 45-1000 méter átmérőjű sötét foltokat alakít ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET: