Duda Ernő: 2,5 millió beoltott ember kevés a biztonságos nyitáshoz, legalább 3,5 millió kellene
Még akkor is csak felére csökkenne a megfertőzhető emberek száma, nem nullára. Az idősek oltásával a halálozási számokat lehet visszaszorítani, de a betegség terjedését ez nem gátolja meg – mondta a professzor.
Mint azt mi is megírtuk, Gulyás Gergely a nyitással kapcsolatban azt közölte: ha eléri a 2,5 milliót az oltottak száma, akkor egy héten belül kinyithatnak az iskolák, középiskolák, óvodák. Ha minden jól alakul, legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatunk.
Duda Ernő virológus azonban úgy véli, hogy
a brit mutáns gyors terjedése miatt nem fog nagyon visszaesni a fertőzöttek száma még a 2,5 milliós beoltottak esetében sem, de a halálos áldozatok száma valóban kevesebb lehet
a megbetegedettek számát akkor lehetne a felére leszorítani, ha egymillióval több, azaz 3,5 millió beoltott esetén nyitnák meg újra az iskolákat.
Még akkor is csak felére csökkenne a megfertőzhető emberek száma, nem nullára. Az idősek oltásával a halálozási számokat lehet visszaszorítani, de a betegség terjedését ez nem gátolja meg.
"A koronavírus-betegségnek az a tulajdonsága, hogy az 55 év alattiaknál a halálozási ráta 0.1-1 százalék körül van, 80 éves korban és fölötte ez már 15-20 százalékra kúszik, ami nagyon sok. Tehát a halálozást drasztikusan le lehet csökkenteni azzal, hogyha az összes 55 év feletti embert beoltják. A gond azonban az, hogy az új variánsok gyorsabban szaporodnak. Egyszerűen azért, mert erősebben tudnak kötődni a receptorfehérjéhez"
- mondta.
Ez azt jelenti, hogy aki elkapja a koronavírusok újabb változatait, azt könnyebben leteríti a lábáról, mert gyorsabban betegíti meg a szervezetet.
Mint azt mi is megírtuk, Gulyás Gergely a nyitással kapcsolatban azt közölte: ha eléri a 2,5 milliót az oltottak száma, akkor egy héten belül kinyithatnak az iskolák, középiskolák, óvodák. Ha minden jól alakul, legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatunk.
Duda Ernő virológus azonban úgy véli, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert
A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”. A TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben.
Magyar Péter a közösségi oldalán tette közzé pártja álláspontját az Országgyűlés alelnökének személyével kapcsolatban.
„Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert.”
A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”.
A bejelentés előzménye, hogy a TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben. A mostani posztban megfogalmazott személyi vétó új elem, mivel korábban nem neveztek meg olyan politikust, akit kizárnának a tisztségből.
A „magyar érdekeket eláruló” minősítés a sajtóban korábban megjelent, kiszivárgott telefonfelvételekre utal, amelyek szerint a külügyminiszter uniós egyeztetésekről tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.
Az Országgyűlés alelnökeinek személyéről a parlamenti pártok az alakuló ülés körüli egyeztetéseken döntenek. Magyar Péter és a TISZA Párt már hónapok óta élesen bírálja Szijjártó Péter külpolitikáját és Oroszország felé való nyitását.
A választást követően, április 17-én Magyar Péter még arról beszélt, hogy az ellenzéknek, így a Fidesznek is lesz alelnöke a Házban. A mostani, Szijjártó Péter személyére vonatkozó bejelentés ezt az általános megállapodási szándékot korlátozza.
A magyar hatóságok kérték Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését
Megindult az eljárás az Európai Parlamentben a fideszes képviselő mentelmi jogána felfüggesztéséről. Ilyen esetekben a testület nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, hanem arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.
Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
Az Európai Parlament ilyenkor nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, csupán arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.
A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.
Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint
„a Tisza Párt javára – egyébként példátlan módon – még egy sajtóterméket is betiltó bírónő, Mikus Zsuzsanna a Tisza Párt híve, ugyanis a Tisza Párt, tehát egy politikai párt applikációjához aktivistaként csatlakozott”.
Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.
Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.
„Deutsch Tamást természetesen nem azért jelentettem fel, amit a posztjában írt, (…) hanem azért, mert azt állította rólam, hogy nem véletlen, hogy Magyar Péter a bíró édesanyján keresztül elérte azt az ítéletet, azt a bírósági döntést, hogy betiltották annak az újságnak a különszámát” – írta, hozzátéve, hogy Deutsch ezzel őt és az eljáró bírót is bűncselekmény elkövetésével vádolta.
Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.
Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.
Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.
A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.
A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.
A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.
Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kilencvennyolc éves korában elhunyt Edith Eva Eger magyar származású klinikai pszichológus, író és holokauszt-túlélő, A döntés című világhírű könyv szerzője. Az Egyesült Államokban élő pszichológus halálhírét magyar kiadója, az Open Books közölte – írta a Transtelex.
Családja egy bejegyzésben tudatta, hogy Eger méltósággal távozott.
„Ugyanolyan méltósággal távozott, ahogyan élt. Mintha egy angyal térne haza. Családja és odaadó ápolói gyengéd gondoskodása mellett halt meg” – írták.
Edith Eva Eger 1927-ben született, gyermekkorát Kassán töltötte, ahol tehetséges balerinaként és tornászként az olimpiai keret tagja volt, amíg a zsidótörvények miatt el nem távolították a csapatból.
Tizenhat éves korában, 1944 tavaszán családjával együtt a kassai gettóba, majd májusban Auschwitzba deportálták. Szüleit megérkezésük napján Josef Mengele a gázkamrába küldte. Edithet a táborban a túlélésért arra kényszerítették, hogy táncoljon Mengelének. Nővérével, Magdával több koncentrációs tábort is megjárt, végül 1945 tavaszán amerikai katonák szabadították fel őket a gunskircheni táborból, a teljes kimerültség határán.
A háború után ismerkedett meg férjével, a szintén túlélő Éger Bélával. A kommunista hatalomátvétel elől 1949-ben az Egyesült Államokba emigráltak. Edith Eva Eger évtizedeken át küzdött saját traumáinak feldolgozásával, és már felnőttként iratkozott be az egyetemre. Diplomáját, majd 1978-ban, 51 évesen a klinikai pszichológiai doktori fokozatát is a Texasi Egyetemen szerezte meg. Szakmai útját nagyban befolyásolta barátsága és mentori kapcsolata a szintén holokauszttúlélő pszichiáterrel, Viktor E. Frankllal. Évtizedekig praktizált Kaliforniában és oktatott a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen.
Bár szakmájában elismert terapeuta volt, a széles körű nemzetközi ismertséget viszonylag későn megírt könyvei hozták el számára, melyekre Philip Zimbardo pszichológus bátorította. Műveiben saját élettörténetét és terápiás eseteit ötvözve mutatta be a poszttraumás növekedés és a megbocsátás lehetőségeit.
Legismertebb, 2017-ben megjelent önéletrajzi ihletésű műve A döntés, amelyben a koncentrációs táborok borzalmait és a belső szabadsághoz vezető lelki utat írja le. Ezt követte Az ajándék – 12 életmentő lecke (2020) és A balerina (2024).
Magyar gyökereiről egy 2021-es interjúban beszélt. „Fiatalosan gondolkodom, fiatalabbnak érzem magam most, 93 évesen, mint 53 évesen. Közben épp egy szakácskönyvet írunk közösen a lányommal, amikben magyar ételek lesznek: székelygulyás, csirkepaprikás vagy a szlovák sztrapacska, ami a lányom kedvence.”
„A lelkem magyar, még ha Amerikában vagyok is.”
Kilencvennyolc éves korában elhunyt Edith Eva Eger magyar származású klinikai pszichológus, író és holokauszt-túlélő, A döntés című világhírű könyv szerzője. Az Egyesült Államokban élő pszichológus halálhírét magyar kiadója, az Open Books közölte – írta a Transtelex.
Családja egy bejegyzésben tudatta, hogy Eger méltósággal távozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
