KULT
A Rovatból

De mi kerül ezen a cégen 300 millió forintba? - folytatódik a Cápák között

Moldován András erősen kritizálta cápatársait, Orbók Ilonát meg is bántotta kicsit, amikor alpárinak nevezte az ajánlatát, de végül ő maga is befektetéssel zárta az adást.


Ahogy egy hete utaltam rá, idén vetésforgóban szerepeltetik a befektetőket. Így a második adásban Lakatos István és Orbók Ilona ült be a már unalomig ismert alap hármas, Balogh Levente, Balogh Péter és Moldován András mellé.

Na de térjünk is rá a lényegre, hiszen a műsor egyik nagy erénye, hogy időhúzó szócséplés helyett a cápák bemutatása után már jön is az első delikvens. A budapesti Varga László közgazdász egy gasztronómiával kapcsolatos vállalkozással érkezett a műsorba. Ars poetikája, hogy mindenki érezze jól magát.

A gasztronómiához való viszonyát úgy határozza meg, hogy szeret enni. Ahogy Lilu éles szemmel rámutatott az elgondolás gyengeségére: attól, hogy az ember szeret enni, még nem feltétlenül ért a gasztronómiához, de delikvensünket ez nem rettentette el.

Varga László a Húsleves és társai vállalkozás megálmodója. Elvitelre készítenek olyan ételeket, amelyeknek az íze – ígéretük szerint – olyan, mint otthon.

Ez persze vékony jég, azért 47 év alatt ettem én már olyan házi kosztot, amit soha nem szeretnék újrakóstolni.

Ahogy sejthető a névből, húslevessel kezdték, de mára lehet kapni bablevest, csirkepörköltet vagy palacsintákat is. A cápáknak nagyon ízlett a marhahúsleves, viszont amikor László 8% üzletrészért 40 milliót kért egy akkora konyha létrehozására, ami el tudja látni a fővárost, kicsit elkomorodtak.

László gyengesége, hogy miközben a számok és az excel szerelmesének aposztrofálja magát – tanított is néhány évig a Corvinuson –, nagyon nehezen tudták kihúzni belőle a számokat, és a számítás sem volt mindig meggyőző.

A cápák arra jutottak, hogy nem éri meg saját kiszállítást szervezni, és egymás után kiszálltak. Kivéve Lakatos Istvánt, aki 4 millió forintot kínált a 8% üzletrészért, és egy 36 milliós hitelkeretet, viszont megrendelésenként 250Ft royaltyt is kért. László hitelt nem szeretett volna felvenni, ezért nem fogadta el az ajánlatot. Balogh Levente azzal bocsátotta útjára a közgazdászt, hogy csinálja meg, amit megálmodott, és jöjjön vissza egy év múlva.

A szimpatikus fiatal pár, Molli és Dávid személyre szabott, egyedi tervezésű képeket készítenek bármilyen alkalomra. 2022 nyarán jelentek meg a visszahallgatható, személyes üzeneteket rejtő hangos képekkel. Alkalmazás letöltése nélkül csak hozzá kell érinteni az okostelefont a képhez, hogy meghallgathassuk az üzeneteket.

7 millió forintot kértek 10%-os részesedésért cserébe. A cápák azonban hamar rámutattak, hogy a cég valójában mínuszos. Hiába lett 1,5 millió forintos profitjuk, ebben nincs benne a munkabérük, hiszen elárulták, hogy egyébként IT-sként dolgoznak, nem a képekből élnek.

Ráadásul az ötletben nincs semmi olyan, amihez ők személy szerint kellenének.

A befektetőket ugyanakkor nagyon megragadta Molli és Dávid személyisége, lelkesedése. Moldován Andrásnak annyira szimpatikusak voltak, hogy közölte, ha valamelyik kollégája társul vele, ketten odaadják a 7 milliót. Meg is győzte Orbók Ilonát: 20-20%-ot kértek a befektetésért. A fiatalok némi bizonytalankodás után nem fogadták el az ajánlatot. Moldován András megállapította, hogy egy vállalkozó életében néha csak fél pillanat van dönteni, de „ez a vonat elment”.

Miközben néztem az adást, arra gondoltam, hogy Varga László ajánlat nélkül is jól járt, hiszen ha más nem, ingyen reklámozta a Húsleves és társait az RTL-en. Molliék is ingyen promotálták a vállalkozásukat, viszont azt, amit ők csinálnak, akár holnap meg tudja csinálni nélkülük egy olyan vállalkozó, aki jobb helyzetben van náluk, mert van például saját nyomdája.

A harmadik jelentkező Gecse Márton volt. Édesapjával közös cégük disztribútorként forgalmaz ázsiai gyártmányú robotokat Magyarországon, Dubaiban és Németországban.

A konkrét ajánlat, amivel jött, egy olyan rendszer kifejlesztése, amely abból a felismerésből született, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válik. Kidolgoztak egy olyan kontrollt, amelyben az automatizált rendszer érzékeli, ha egy akkumulátor a raktárban ütést kap, instabillá válik, gyorsan kezd melegedni, és tűzveszélyesé válik.

A robot azonnal izolálja a gyanús akkumulátort, ezáltal megelőzve egy esetleges raktértűz kialakulását. Márton 300 millió forintot kért 10% tulajdonrészért az egész cégből, tehát a befektető a már meglévő tevékenységekből is profitálhat.

Miután kiderült, hogy Gecse Márton édesapjának egy 6 cégből álló cégcsaládja van, amiből a robotos biznisz csak egy, Lakatos István bejelentkezett 50%-ra az egész cégből.

Balogh Levente hajlandó volt megadni a 300 milliót 20%-ért, ami minden idők legnagyobb ajánlata a Cápák közöttben. Orbók Ilona 15%-ot kért a teljes cégből, osztalékelsőbbséggel.

Ezen a ponton a cápák kicsit összevesztek, mert Moldován András úgy gondolta, Balogh Leventéé az ajánlat, a többi fikció.

Lakatos és Orbók persze rossz néven vette, hogy befektetőtársuk – aki maga nem kívánt beszállni a licitálásba – komolytalannak, sőt, alpárinak minősítette az ajánlatukat.

Márton végül felhívta apukáját és azzal tért vissza, hogy a teljes cégből részesedés vásárlás nem lehetetlen, de az egy hosszabb, négyszemközti beszélgetés tárgya lesz. Levente ajánlatát viszont el tudják fogadni, így megköttetett az üzlet.

Sebestyén Ádám és Birizdó Ádám egy munkaközvetítő applikációval érkeztek. Az elgondolás lényege az, hogy az applikáción keresztül a vállalkozások könnyen találhatnak alkalmi munkaerőt. A főbb lefedett területek a logisztika, a vendéglátás és a kiskereskedelem. Ádám és Ádám két színész segítségével a gyakorlatban is szemléltette a működést.

Nemzetközi operációt szeretnének kiépíteni, amihez nagyobb befektetői kört vonnának be. A cápáktól 65 millió forintot kértek 4%-ért. Sok számolgatás és filózás után Moldován András 5%-ért kínált 32,5 milliót, amit Balogh Petya is tartott azzal, hogy most nem belőlük kell alkudni, hanem a már meglévő befektetőkből. Az Ádámok végül is elfogadták az ajánlatot.

A Cápák közöttről mindig Kállai István híres jelenete jut eszembe, amiben Márkus László azzal kínozza Almási Évát, hogy „mi került ezen a fotelon 7200 forintba”?

A befektetők is valahogy így cincálják darabokra a jelentkezők cégét, sőt, néha épp olyan eszelősen viselkednek, mint Márkus. Ennek ellenére – vagy épp ezért? – még mindig ez az egyik legszórakoztatóbb és legszínvonalasabb reality a hazai kínálatban.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Roxette alapítója elmondta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz engedély nélkül használta a Listen to Your Heartot
Per Gessle arról is beszélt, miért Lena Philipsson lett a zenekar énekesnője Marie Fredriksson halála után.


November 4-én Budapesten koncertezik a Roxette, ennek apropóján beszélgetett a HVG a zenekaralapító Per Gessle-vel. Elmondta, hogy miután 2019-ben Marie Fredriksson rákban meghalt, miért Lena Philipssont választották énekesnőnek. Mint kiderült, az ismeretségük a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a svéd énekesnő befutott, ugyanis Gessle írta az első slágerének a szövegét.

„Tavaly készítettem egy svéd nyelvű duettalbumot, sok-sok énekessel. Lena is köztük volt. A stúdióban voltunk, és ahogy énekelni kezdett, a fejemhez kaptam, hogy te jó ég, Lenában megvan, minden, ami alkalmassá teszi, hogy a Roxette-dalokat énekelje. Meg se fordult a fejemben, hogy találhatok valakit, aki úgy tud énekelni mint Marie.

Persze Lena egészen más személyiség, mint Marie, a stílusuk sem ugyanaz, de a hangjában, az előadói attitűdjében van valami, ami passzol a Roxette-dalokhoz. És ezek nem könnyen énekelhető dalok. Ott van a Queen of Rain, az It Must Have Been Love vagy a Listen to Your Heart – ezeket nehéz rendesen előadni” – mondta a Roxette alapítója.

Azt is hozzáfűzte, hogy a koncertjükön tartanak egy kis megemlékezést Marie Fredriksson emlékére. Mint mondta: „Nem kevés kiadatlan anyagunk van, amit Marie és én együtt készítettünk, ezek majd biztosan fel fognak bukkanni alkalomadtán”.

Ha már szóba került egyik, ha nem a leghíresebb számuk, azt is elárulta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a zenekar engedélye nélkül kampánydalnak használta a Listen to Your Heartot.

„Ha valaki az engedélyünk nélkül használja valamelyik dalunkat, nem vagyunk urai a helyzetnek, nem tudjuk, mi történik a számmal. Ezt én nem szeretem. És senki más sem szereti. Igen, hallottam az esetről. Ezek mindig komplikált ügyek.”

Hozzátette, hogy ez egyedi eset volt, nem tud más hasonlóról. „Ha valami jogilag nincs rendben, akkor azt leállítjuk. De ez nagyon ritka” – mondta Gessle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nemes Jeles László: Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét
Az Oscar-díjas rendezővel beszélgettünk arról, mennyire lehet szabad egy filmkészítő állami támogatásból, miben más gyerekszínésszel dolgozni, és megkérdeztem tőle, hogy került Iványi Gábor a filmjébe.


Néhány napja debütált a magyar mozikban Nemes Jeles László legújabb nagyjátékfilmje, az Árva. A sajtóbemutató után beszélgettem a rendezővel.

– A három nagyjátékfilmje, a Saul fia, a Napszállta és az Árva nekem kicsit olyan, mint Kieslowski Három szín-filmjei. Többször elhangzott már a bemutató óta, hogy az Ön filmjei esetében is trilógiáról beszélhetünk. De ha trilógiának is tekinthetjük őket, csakis valami elvont, intellektuális, kulturális kapcsolat mentén.

– Ez megtisztelő. Az mindenképp fontos különbség, hogy esetemben utólag merült fel a trilógia gondolata, nem volt tudatos. De valóban van létjogosultsága az összehasonlításnak. "Az én XX. századom".

– Ami még eszembe jutott filmes előzményként az Tóth Barnától az Akik maradtak, ami a túlélők sorsán keresztül reflektál a holokausztra. De ön emelte a tétet, hiszen az Árva egyszerre posztholokauszt és poszt 56'.

– Igen, ebben van valami melankolikus, hogy már megtörténtek az események, a senki földjén maradtunk, és kezdenünk kell magunkkal valamit. Ez fontos elem ebben a filmben. Főleg, hogy egy gyerek próbálja feldolgozni a saját sorsában megjelenő történelmi traumát.

– Többször nyilatkozta, hogy az Árva a saját családja története. Mi volt a fontosabb, a történet vagy a kor bemutatása?

– Ez alapvetően családi történet, de írás közben egyre evidensebbé vált, hogy a kort is hordozza magában. A gyerek forradalma ebben a történetben valamennyire az ország forradalma is.

Ez a gyerek nem is létezett volna a nagy totalitárius rendszerek nélkül. Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét.

Ez a film kicsit leképezi azt a paradoxont, hogy a pusztítás is tud életeket generálni.

– Mit jelent a film Önnek, mint a családi történet hatása alatt élő magánembernek, és mit jelent a családjának? Hoz valamiféle megnyugvást?

– Nagyon remélem. Éreztem, hogy ennek a történetnek nagyon nagy a súlya. Tudtam, hogy tizenkét éves korában apám nevét megváltoztatták, ez egy súlyos beavatkozás, ezért egy idő után számomra nem volt kérdés, hogy ez túlmutat a családi történeten, érdemes vele foglalkozni.

Ez egy emberi alaptörténet, amit érdemes megmutatni az embereknek, mert talán saját magukat is meglátják benne.

– Beszélgettek az édesapjával arról, hogy ő mit hogyan képzelt el filmes szempontból?

– Igen, sokat. De nem csináltuk volna ugyanazt. Neki ötven éve volt filmre vinni, de nem tette.

Pedig szerintem ezzel kellett volna kezdenie a karrierjét, hiszen egy több generáción átívelő, nem helyhez kötött emberi történet.

Apám mégis eltartotta magától, és úgy éreztem, rám hárult ez a feladat. Sokat konzultáltam vele, segített több dialógus, jelenet megírásában.

– Volt a filmben olyan rész, ahol próbálta hommage-szerűen megidézni kicsit az ő filmes világát?

– Tudatosan biztos, hogy nem. Egyébként jó kérdés. Most hogy mondja, lehet, hogy kellett volna. De egészen más a filmes stílusunk. Ami nem baj.

– Mennyire kellett másképp dolgozni a filmen amiatt, mert a főszereplő gyerek?

– Először is kevesebb munkaóránk volt egy napban. Arról nem is beszélve, hogy meg kellett tanítani neki az egész szakmát. Koreografált jelenetek vannak, nemcsak annyi a dolga, hogy gyere be, állj meg, mondd el a szövegedet, hanem sok-sok pontot kell érintenie egy-egy jelenetben, a kamerát elfelejteni, szóval elég összetett volt a feladat. Szerencsére Barabás Bojtorján született tehetség.

– A magyar filmipart mindig is átpolitizálták, de az elmúlt években szintet lépett. Sok ember ma már pártszimpátia alapján viszonyul filmekhez. Ha egy film állami támogatást kap, már gyanús, ha pedig közpénz nélkül is összejön és sikeres lesz, azt forradalmi tettnek tekintik.

– Mi kaptunk állami támogatást. Szerencsém van, mert szabad kezet kapok. Külön büszkeség számomra, hogy négy ország koprodukciójaként valósulhatott meg a film.

Nekem az a legfontosabb, hogy megmutassam, lehet így is filmet csinálni. Remélem, ez segít abban, hogy a filmekről filmekként lehessen beszélni és ne más kontextusban. Ez annál inkább is fontos, mert sajnos külföldön is egyre inkább politikai üzenőfalként tekintenek a filmekre. A fesztiválokon és a stúdió rendszerekben egyre kisebb a szabadság.

Paradox módon sokkal nagyobb szabadságom volt itt Magyarországon ebben a filmben, mint amekkorát mondjuk Amerikában kaptam volna.

– Azért abban, hogy a filmben szerepel Iványi Gábor, érzek egy kis bajuszhúzogatást a rendszer irányába. Hiszen ő most nagyon célkeresztben van.

Iványi Gábort gyerekkorom óta ismerem. Nem tudom másként látni, mint egy szent embert. Kevés olyan emberrel találkoztam, akinek olyan kisugárzása, fantasztikus tudása van, mint neki. Ráadásul jó volt a filmben, van hozzá tehetsége. Nekem egyedül az volt a fontos, hogy egy különleges embert találjak a nagypapa figurájára, és nem találtam jobbat, mint Iványi Gábor.

– Rengeteg interjút kell adnia, nyilván én is kérdezek olyat, amit már többször meg kellett válaszolnia. Van valami olyan az Árvával kapcsolatban, amit nagyon szeretne elmondani, de soha senki nem kérdezi meg?

– Hogy a VIII. kerületi önkormányzat miért tett meg mindent azért, hogy ez a film ne készülhessen el.

– Akkor megkérdezem: miért?

– Fogalmam sincs, de jó lenne megtudni tőlük, miért gáncsoltak. Ahelyett, hogy örülnének, amiért idehozunk egy filmet. Még sehol nem láttam ilyet.

– Több tervéről is lehetett olvasni. Ezek közül számomra a legizgalmasabb az Utas és holdvilág megfilmesítése. Ez mikor kerülhet filmvászonra?

– Szeretném akár másfél éven belül leforgatni, de jelen pillanatban még egy francia filmet forgatok az ellenállásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Gerendai Károly: Néhány hetünk maradt a Sziget megmentésére
A Sziget alapítója szerint két fő feladatuk van, az első és legfontosabb a biztos finanszírozást előteremteni.


Hétfőn érkezett a hír, hogy veszélyben lehet a Sziget Fesztivál jövője: Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy

kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás, pontosabban a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben. Éppen ezért a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését.

Gerendai Károly nyolc év után térhet vissza a fesztivál élére. Az Indexnek elmondta, hogy most nagyon új neki ez a helyzet, hiszen nyolc évig kimaradt a fesztiválszervező világból. Amikor kiszállt, úgy érezte, nem ért már eléggé ehhez, nem ismeri eléggé a mai fiatalok gondolkodását, ízlését. Erre viszont nincs sok ideje, hiszen gyorsan kell cselekedni, hogy megmentsék a jövő évi fesztivált. Mint mondta, sok embert megkeresett már a környezetében, sokan pedig őt találták meg a hírek hatására, hogy felajánlják segítségüket.

Első lépésként a nemzetközi trendeket és a hazai piac állapotát nézi át. Felméri, voltak-e stratégiailag hibás döntések az elmúlt években, és ha kell, korrigálna. Azt is vizsgálja, mennyire lehet a régi Sziget hagyományaira építeni, mi maradt értékes, és mit kell újragondolni. Kérdés számára az is, mire van igénye a mai fiataloknak, érdemes-e kizárólag rájuk építeni, vagy vissza kell-e hozni a korábbi közönséget is.

„Még csak keresem az ezzel kapcsolatos válaszokat, de nagyon rövid időn belül döntéseket kell hozni, hiszen az, hogy még mindig nincsenek árusítva a jegyek, nincsenek lekötve fellépők, nem zajlanak azok a folyamatok, amelyeknek ilyenkor már rég zajlania kéne, olyan probléma, amit nem lehet sokáig fenntartani. Mert ha még sokáig gondolkodunk, akkor hiába az a szándékom, hogy folytassuk, egyszerűen kicsúszunk az időből. Erre most néhány hetünk van maximum”

– mondta a Sziget alapítója.

Azt is elmondta, melyek most a legfőbb feladatai: „Az egyik, összerakni azt a finanszírozást, ami biztosítja azt, hogy folytatható legyen a Sziget a következő időszakban, hiszen sajnos komoly veszteségek képződtek az elmúlt években, és ahhoz, hogy ezt egyáltalán legyen esély megvalósítani, kell egy kockázatvállaló befektetői háttér. Másrészt pedig kell egy olyan vízió, amiről azt gondoljuk, hogy jobb lesz, hiszen az a cél, hogy ne legyenek a későbbiekben már ilyen veszteségek.

Tehát ez a két fő feladat van, egyrészt a jelenlegi biztos finanszírozást előteremteni, a másik pedig megtalálni a megoldást arra, hogy hosszú távon ne kelljen finanszírozni.”

Gerendai úgy látja, a hosszabb kihagyás miatt frissebb szemmel néz a folyamatokra. „Akik benne vannak egy adott szakmában, azok sokszor már nem látják a fától az erdőt, kevésbé érzékelik a nagy képet vagy a tágabb összefüggéseket” – mondta. Az elmúlt napokban szakmai anyagokat olvasott és sokakkal egyeztetett.

„Tegnap is szinte egész nap kint voltam a Sziget-irodában, és a volt kollégáimmal azt próbáltuk elemezgetni, hogy miket látunk hibának az elmúlt időszakban, és miket látunk jó iránynak. Miben kéne erősíteni, mit kéne megváltoztatni, miben kellene visszatérni inkább az alapokhoz, miben kellene kifejezetten megújulni.

Most egyszerre kell megteremtenünk egy stabil hátteret, miközben ez esély arra, hogy jó irányba mozduljanak el a dolgok, mert ez a számok alapján egyértelműen szükségesnek látszik”

– fogalmazott.

Az ötletelés mellett már tárgyal a lehetséges befektetőkkel is. Alapvetően magyar partnerekről beszélt, részleteket azonban nem árult el. Azt is mondta, úgy érzi,

a fesztivál az édes gyermeke, és mindent meg kell tennie azért, hogy megmentse.

Gerendai szerint ez a főváros és az ország érdeke is, ezért arra számít, hogy ebben pozitív lesz mindenkinek a hozzáállása. „Ez egy komoly szakmai kihívás, ami engem még inspirál is, hogy meg tudjuk-e találni a választ” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Mi lesz a Szigettel? Nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését egy bizottság a fővárosban
Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül. Karácsony Gergely új ülést kezdeményez.


:

Felborult a Sziget-mentőterv Budapesten: a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága első körben nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését a Sziget Zrt.-vel. A Fidesz nemmel voksolt, a Tisza Párt tartózkodott.

A fesztivál 2026-os megrendezése így kérdésessé vált, miközben a Sziget vezérigazgatója maga kezdeményezte a szerződés felmondását, mert a külföldi tulajdonos a jelenlegi struktúrában nem vállal több kockázatot.

A mostani fővárosi megállapodás szerint jövőre akkor is fizetnie kellene a cégnek, ha végül nem lenne fesztivál, ezért inkább felmondanák az egyezséget, és új konstrukcióban folytatnák.

„A dolog viszonylag egyszerű: új hatósági szerződést nem lehet kötni addig, sőt, kérelmet sem lehet jogszerűen benyújtani addig, amíg a régi hatósági szerződés hatályban van.

Tudjuk, hogy a régi hatósági szerződés alapján a Szigetet a sokmilliárdos veszteséget felhalmozott külföldi tulajdonos jövőre már nem szervezi meg. Ha tehát akarunk jövőre új, magyar tulajdonosokkal Sziget Fesztivált, akkor a régi szerződést meg kell szüntetni, majd utána újat kell kötni.” — írta Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében.

Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül.

Karácsony új ülést kezdeményez, és azt kéri, vegyék ismét napirendre az ügyet.

„Hívjanak szakértőket, kérjenek segítséget, tegyenek bármit, csak ne kövessék el azt a hibát, hogy megfosztanak sok ezer embert a szabadság élményétől, Budapestet pedig egy kulturális értéktől.” — üzente a főpolgármester.

A Sziget–főváros megállapodás felmondását azért indítványozták, hogy elkerüljék a fizetési kötelezettséget akkor is, ha 2026-ban mégsem lenne rendezvény.

A fesztivál alapítója, Gerendai Károly jelezte: akár vissza is venné a Szigetet, hogy megmaradjon. Reméli, októberben sikerül megállapodni az új tulajdonosi struktúráról; az elmúlt években milliárdos mínuszok gyűltek fel.

Via: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk