SZEMPONT
A Rovatból

Ciprusi hétköznapok – egy 28 éve kint élő magyar feleség szemszögéből

Ildikó belecsöppent egy görög családba, ahol az élet kicsit olyan volt, mint a Bazi nagy görög lagzi egyes jelenetei. Mára már tudja azt is, mi az a mezes.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. július 18.



A kőszegi lány Szegedre ment tanulni, ott futott össze egy ciprusi orvostanhallgatóval. Egy nyaralást szerveztek, de házasság lett belőle. Előző írásunkban elmesélte, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie az elején.

Most arról mesél nekünk, hogy milyenek a hétköznapok Cipruson, mit szeretnek enni, milyen az egészségügy és az oktatás, hogy éli meg a kétlakiságot ő, és hogyan boldogulnak a gyerekei, akik egy vegyes családban nőttek fel.

Jól hangzott a mezes, de komoly tanulság lett belőle

Mi sokáig egy – jó – keresetből éltünk, és mivel az árak megfizethetőek voltak, így spórolósan, de mindenre jutott. A többi ciprusi-magyar vegyes családokkal összejártunk grillezni, néha egy vendéglő is belefért.

1981-ben még csak látogatóban voltunk Paphosban, amikor egy rokonunk meghívott minket egy tengerparti vendéglőbe, ahol én – mivel nem ismertem az ételeket – rábíztam a rendelést. Azt gondoltam, hogy majd valami finom halat kapunk. Aztán jött a pincér és egy tálon kihozott 8 különféle színű szószt és hozzá kenyeret. Gondoltam, hogy jól megszívtam… csak ez lesz a vacsora???

Így bevágtam nyolc szelet kenyeret a finom szószokkal… És utána jött még 15 fogás.

Polip, kalamári, halak… Mint kiderült, a mezes a vendéglő kínálata, azaz minden ételből, ami csak van az étlapon, egy kis kóstolót hoznak. Azóta már tudom, hogy az elején felszolgált salátát, ikrasalátát, joghurtos uborkát (tzatziki) és a többit csak módjával szabad fogyasztani.

A mediterrán konyha sok zöldségből, halból, tenger gyümölcseiből áll, óriási szerepe van az olívaolajnak, az olajbogyónak, a babnak, lencsének, lóbabnak. De megterem itt a banán, a citrom – amit még a levesbe is belefacsarnak - és a narancs is.

Jeles ünnepek alkalmával összejön a nagy család, a barátok, gyakran 25-30-an is, és ilyenkor a férfiak „főznek”. A nyárson bárány, kecske, vagy souvlaki (kisebb-nagyobb húsok nyárson) forog – amit persze már áram forgat. Nálunk van néha-néha gulyás is, aminek az illatára és a látványára a szomszédok is átjönnek.

A gyógyszert jutányos áron adják, az oktatás ingyenes

A hivatalos ügyeket (is) eleinte a férjem intézte a nyelvi nehézségeim miatt. Aztán megegyeztünk, hogy Magyarországon én, Cipruson pedig ő intézkedik.

Az angol gyarmati időkből jó pár jó dolog megmaradt,

így például a földhivatal is, amik jól működnek ma is. Persze újabban az EU-hoz igazodik Ciprus is.

Férjem orvos, egy állami kórházban dolgozott, így az egészségügyről – ahol ezáltal protekcióm volt – jó tapasztalataim vannak.

A gyógyszereket szinte ingyen kaptuk,

de most is igen jutányos áron jutunk hozzá (pl. egy gyógyszer két hónapra 50 cent). Egy vizit jelenleg 3 euró, de a krízis óta itt is hónapokig kell várni egy vizsgálatra, ezért sokan inkább a magánklinikára mennek. Körzeti orvosi rendszer nincs, épp most akarják megreformálni az egészségügyet.

Az oktatás ingyenes, hozzá a tankönyvért sem kell fizetni.

A gyerekek görög egyetemre jelentkezhetnek, ahol szintén ingyen tanulhatnak. Cipruson 28 éve indult be az oktatás Vasiliou elnöksége alatt (ő is Magyarországon végzett). Így már egyre többféle szak van most, mellette pedig öt fizetős magánegyetem is működik. Sokan járnak Angliában egyetemre. Mi sajnos hiába próbáltuk a lányunkat hazaküldeni, akkor ez még megoldhatatlan volt. Ma már barátnőm három gyereke is otthon tanul. Fiam Angliába került, mivel addigra már EU-s ország lett Anglia, és az árak is jelentősen csökkentek.

Manapság is sok ciprusi tanul Magyarországon, sajnos angol nyelven, így kevésbé ismerik meg a hazánkat. A mi generációnk még párt vagy állami ösztöndíjjal, magyarul végezhetett, és kivétel nélkül mindenki szeretettel beszél róla.

Békében élnek a különféle nemzetek

A környékünkön kilenc féle náció él: amerikai, portugál, pondiosz (grúz-görög), angol, kínai, magyar, görög, orosz, ukrán, no meg ciprusi görög, de van vietnámi és thaiföldi háztartási alkalmazott is.

Békében élünk, nagyon jó szomszédi viszonyban. És ezt - azt hiszem - egész Ciprusra el lehet mondani.

A hazai növények nem bírták

Kedvenc hobbim a kertészkedés, ami sok örömet szerez. Eleinte otthonról hoztam növényeket, de hamarosan be kellett látnom, hogy ők is nehezen bírják az itteni klímát. Végül agglegény pálmát, orchideát és szukkulenseket (pozsgás, szárazságtűrő) növényeket ültettünk. Nagy meglepetés volt eleinte számomra, hogy az otthoni satnya szobanövények itt milyen hatalmasra nőnek. De furcsa volt az is, hogy a gyerekek az utcán naranccsal fociztak.

A hajóorvos családja ingyen utazhatott

Szeretünk utazni, és mikor kijöttünk Ciprusra, a hajókon még nem volt állandó hajóorvos. Ezért

az orvosok a szabadságuk alatt vállaltak egy-egy utat. Cserébe az orvos a családjával együtt utazhatott,

ingyen a csodaszép kirándulóhajókon. Mi is kaptunk az alkalmon, és bejártuk a gyerekekkel a görög szigeteket, Egyiptomot, Izraelt.

Orvosi kongresszusok révén eljutottunk Libanonba, Lengyelországba, Görögországba. És persze saját pénzen is utaztunk, hazajártunk minden évben, de beutaztuk Nyugat-Európát IS tavaly pedig Kubában és Mexikóban voltunk.

Kapcsolat a családdal

Korábban a szüleimmel hetente egyszer beszéltünk telefonon, és mentek a levelek oda-vissza. A technika fejlődése lehetővé tette, hogy a baráti szálak se szakadjanak el. Az internet világa közelebb hozza őket.

Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen barátaink vannak, akik jóban, rosszban velünk voltak, tartották helyettünk a frontot otthon, és lelkileg, sokszor fizikailag is segítettek bennünket.

Nélkülük minden sokkal, de sokkal nehezebb lett volna. Nagy öröm, hogy ugyan már 28 éve, hogy elköltöztünk, de még most is vannak, akik hazavárnak. Nekem a reggelem a mai napig a magyar hírekkel indul.

A gyerekekkel évente hazamentünk, hogy ne szakítsuk el őket a nagyszülőktől, és hogy megismerhessék a hazájukat. Bejártuk velük egész Magyarországot.

Büszkék vagyunk rájuk, hogy a nehézségek ellenére is megőrizték az anyanyelvüket.

A lányom tolmácsol, fordít magyar nyelven is. Emellett remekül elsajátították az „apanyelvüket” is. Otthon mi magyarul beszéltünk, de ez nem befolyásolta az iskolai eredményeiket. Mindkét gyerek remekül megállta a helyét mindenhol. A gyerekeim emellett ragyogóan beszélnek angolul és németül is.

A soknyelvűség javukra vált. Jót tesz a gondolkodásmódnak,

de ahogy mostanában olvastam, még a gyerekek agyi fejlődését is befolyásolja, és segíti a különböző kultúrák, népek megbecsülését, az irántuk érzett toleranciát is.

Kedves dolog, és gyakran megesik, hogy a társaságunkban a ciprusi férjek egymás között is magyarul beszélnek, és sokszor kezdeményezik, hogy magyar nótákat énekeljünk egy bulin.

Most, hogy nyugdíjasok lettünk, gyakrabban és hosszabb időre megyünk haza. De már kettesben. Nyáron a Balatonon jön össze a család, most is oda várjuk az unokákat.

Otthon-itthon

Magyarország már teljesen más ország, mint volt 28 éve. Sok minden megváltozott. De hiányoznak a barátok, a táj, a városom, a kultúra.

Közben Ciprus is EU tag lett, több dologban európaiasodott. Eleinte furcsa volt, hogy a kávéházakba csak a férfiak jártak, az utcán nem foghattad meg a férjed kezét, mert a kortársai kifütyülték, és még az Após is leszidta őt az illetlen viselkedés miatt.

Volt, hogy egy búcsúcsók miatt esernyővel akartak megverni minket. De ma már egyre jobban hasonlít az élet az európaihoz.

Az egyik barátnőm fogalmazta meg jól: „A legjobb a repülőn.” Minden utazásnál egy kicsit meghalok. Valahonnan mindig búcsúzni kell. Ahová érkezünk, ott boldogok vagyunk, hogy ott lehetünk. Otthon és itt is megteremtettük az otthonunkat, így itthonról hazamegyünk, otthonról hazajövünk. Örök vándorlás…

Nehéz lett volna hazatérni

A férjem Cipruson a belgyógyász, kardiológus végzettségével a sürgősségi osztályon kapott állami, biztos munkát. Később kinevezték osztályvezetőnek, jó fizetéssel (itt nem szokás a hálapénz).

Az idő múlásával, az otthoni változásokkal már látszott, hogy az otthoni iskolai munkát nem tudom majd folytatni. Én is kezdtem bedolgozni magam a német nyelvoktatásba. A Goethe Intézet nyelvvizsgáira készítettem fel gyerekeket, felnőtteket. Mivel itt a gyarmati idők miatt az angol az elsőszámú idegen nyelv, így érthető volt, hogy a németre kisebb volt a kereslet. Jelentkeztem ugyan tanárnak, de évente 1-2-t vettek fel és én az 50. voltam a listán. Ezért magánórákat adtam.

Egy szerelem története

És hogy hogyan kezdődött mindez? 1978-ban én épp lediplomáztam Szegeden és egy búcsú bulit szerveztünk, ahová én is és Marios is egyedül, partner nélkül érkeztünk.

A barátnőm meg épp nagyon szeretett volna egy görög körútra menni velem. Így megbeszéltük, hogy Marios segít nekünk megszervezni az utat… Hát ez lett belőle…

Az esküvőnk is érdekes volt. Ötszáz vendég volt, ami nekem már nagy tömeg. Apukám, aki nagy mókamester, a gratulációk fogadásakor ahelyett, hogy azt mondta volna: Ευχαριστώ (ejtsd evhárisztó: köszönöm), mindannyiszor közölte: ez fárasztó, ez fárasztó… Később megtudtam, hogy

a mi esküvőnk igen szerény volt, mert gyakran 2-3 ezer fős esküvőket rendeznek. Ehhez képest Kőszegen az esküvőn 13 voltunk.

Nemrégiben ünnepeltük a 38. házassági évfordulónkat. Ilyenkor az ember egy kicsit visszatekint. És ez a beszélgetés most nagyon jó lehetőség volt erre. Évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy leírom a családom történetét. Talán egyszer majd csak elolvassák a gyerekeim is.

Már címet is adtam neki:

Átok, vagy áldás?... Hiszen ez egy „vándor família”.

A vándorlás sok nehézségével és szépségével. Épp nemrégiben láttam egy filmet arról, hogy milyen hihetetlen módon keveredtek már a DNS-ek. A mi családunk is ilyen. Régebben beregisztráltam a My Heritage nevű oldalra, ahol leírtam a családról, amit tudtam. Az anyai ágon olasz eredetűek, az anyukám Aradon élt… Aztán évek teltek el, és felhívott egy ismeretlen rokonom Aradról, hogy kiegészítené a családfát. Azóta már személyesen is találkoztunk. Így tettem szert egy új rokonra, és bővülhetett a családfánk.

Aztán írtam Pieve DiCadóréba - ahonnan dédnagyapám származik - az önkormányzatnak, akik email-fordultával megküldték a városháza bejegyzéseit a családomról, az 1860-as évekig visszamenőleg. Pár éve elmentünk és megnéztük a helyet, ahol a dédapám született, tavaly pedig bejártuk Erdélyt.

Fél Európa keveredik bennünk. És akkor még a férjem családjáról nem is beszéltünk.

Három gyerekünk született. Az első babánk sajnos meghalt. Ákos fiam Cipruson maradt, könyvelő a ciprusi nemzeti banknál. De Melina folytatta a vándorlást, ő Németországban él, Lipcsében tanított az egyetemen és ott is doktorált, most egy középiskolában tanít angolt.

Három unokám van, kettő messze, egy kicsit közelebb.

Édesanyám az utolsó éveit velünk töltötte. Itt is lett eltemetve. Halála előtt egy évvel Alaszkából talált rá egy tanítványa a Facebookon keresztül. Egy igen megható levéllel köszöntötte őt. Ezt a szeretetet én is megkaptam sok egykori, otthoni tanítványomtól, és mindez hihetetlen erőt tud adni egy pedagógusnak.

A férjem édesapjának jól menő „borgyára” volt, ám egyszer tönkrement. A mínuszból indulva próbálta fenntartani a családot. Apósom polgármester volt, és Stroumpiban a földrengés után az ő irányításával építették újjá a falut.

Amikor apósom meghallotta, hogy fia szerelme egy külföldi, fél évig nem írt neki. Majd mikor megismert, megszeretett, és sok mindennel kedveskedett (néha titokban).

Az anyósom nem dolgozott (akkoriban a nők nem dolgoztak), viszont társadalmi munkát vállalt, a szegélynek, elesettek megsegítésére. Olvasott, művelt asszony, aki az angol kormányzót is vendégül látta. A férjem édesanyja 91 éves, és remek az egészségi állapota.

És végül két történet

Egyik évben elmentünk egy néptánc bemutatóra, ahol rengetegen voltak. A ciprusi csoport a szokásos bő bugyogóban lépett fel. Mondtam is a férjemnek viccesen – magyarul, és hangosan, mert hát úgysem ért itt minket más -, hogy azért hordanak ezek bő gatyát, mert rejtegetik a szerszámukat? Bezzeg a székelyek a harisnyában büszkén mutogatják magukat… Erre hátrafordult az előttünk ülő fiú, nagy vigyorogva… Ti is magyarok vagytok? Nos, azért hordanak bő nadrágot, mert a harisnya szétrepedne rajtuk - mondta. Abban az időben sokan jártak magyar egyetemre, és megtanulták a nyelvünket.

Sok magyarral is összehozott minket a sors. Egy érdekes házaspárral például, akik ’56 után hagyták el az országot és nagy karriert futottak be Szaud-Arábiában. Egy boltban ismerkedtünk meg velük, és örök barátság lett belőle. Szinte második szüleink lettek, sajnos már nem élnek. Hatalmas tudású, intelligens emberek voltak. De megismertünk egy operatőr házaspárt is, akik a BBC-nek, a NatGeo-nak és más híres csatornáknak forgattak, bejárták a világot és végül Cipruson kötöttek ki. De találkoztunk Koós Jánossal is, akivel együtt énekeltem a színpadon egy ciprusi magyar baráti összejövetelen.

A kérdés nyitott maradt: Átok vagy áldás?

Azt hiszem is-is.

Hiszen a szeretteink – szüleim, barátaink - messze voltak, vannak. A lányunk és az unokáink is… Sok nehézségben, de élményben és szépségben is volt-van részünk.

A mai fiatalok könnyebben szakadnak el az otthontól, a hazától, hiszen könnyebb már a kapcsolattartás is a repülőnek, az internetnek köszönhetően. A média pedig talán még gerjeszti is a kalandvágyat.

Paphos

Az ókorban a sziget fővárosa volt, fantasztikus ókori villákkal, emlékekkel. A város az UNESCO-világörökség része. Tavaly Európa kulturális fővárosa volt. Most egy hihetetlen tempóban fejlődő, egyre inkább élhetővé váló, de még mindig Ciprus legelmaradottabb városa.

A családi fotókat Ildikó beleegyezésével közöljük. Paphosi képek forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk