Budapest díszpolgára lett Bródy János, Pogány Judit és Tompos Kátya is

Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:

A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.

Végül azt üzent: „Rendszerváltás lépésről lépésre. A történelmet közösen írjuk.”

A kormány múlt hétfőn fogadtatta el a parlamenttel a 16. Alaptörvény-módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a KEKVA-alapítványok vagyonának visszavételéhez. Szerdán a miniszterelnök már a konkrét jogszabályok jövő heti benyújtását ígérte, a kormány pedig rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett hétfőre és keddre.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabálycsomag célja egy olyan új hivatal felállítása, amely a tervek szerint már a nyáron megkezdené a munkát.

Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.

Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.

Ha már ott járt, el is sétált odáig a stábjával. Útközben átsétáltak egy parkon, ahol ismét megállították egy közös fotóért, de egy kis nézelődésre is volt idő. Végül elértek a miniszterelnök egykori lakhelyéhez.

– árulta el a videóban.

Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.

Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.

Az elnök egyúttal eljárásjogi szempontból is tisztázta a helyzetet: az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen, végzéssel vagy határozattal foglalnak állást. Hangsúlyozta, hogy a személyes érintettség miatti kizárás bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.

Polt Péter zárásul a bírói függetlenség elvére hivatkozva kijelentette, hogy

Mint arról beszámoltunk, a hét közepén az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatképtelenné vált Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának ügyében. Az államfő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy értelmezést kérjen az Alaptörvény alkotmányos funkciójáról, elfogadásáról és módosításáról.

A kialakult helyzetet Magyar Péter úgy kommentálta, hogy az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen.

Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.

A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.

– jelentette ki. Hozzátette, az ilyen formátumok lehetőséget teremtenek arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz azokat, akiknek hasonló nézeteik vannak.

Arra a felvetésre, hogy a V4 márkaneve nem égett-e le Viktor Orbán dominanciája miatt, Beate Meinl-Reisinger úgy reagált, hogy ezek a nemzetközi formátumok nem politikai kampányok eszközei. „Éppen egy új fejezetet nyitunk a kétoldalú kapcsolatokban, mégpedig egy nagyon fontosat, mert nagyon sok közös érdekünk van” – mondta az osztrák miniszter. Szerinte az együttműködés már most is működik más formátumokban, például az energiaügyek terén. Úgy véli, az embereknek és a vállalatoknak megbízható energiaellátásra és ésszerű árakra van szükségük.

Az orosz fosszilis energiahordozóktól való magyar függőség kapcsán Orbán Anita elmondta, hogy rengeteg terhet örököltek a korábbi kormánytól. „A paksi atomerőművünk orosz technológián és orosz fűtőelem-szállításokon alapul, és az olaj és a gáz is túlnyomórészt Oroszországból érkezik hozzánk” – részletezte. Kijelentette, hogy a kormány még csak a munka legelején tart, és most elemzik ezeket a függőségeket. „Ugyanakkor be kell tartanunk a választási ígéretünket, hogy biztonságos és megfizethető energiát biztosítunk” – tette hozzá.

Meinl-Reisinger szerint mindenki megtanulta a leckét, hogy nem jó egyetlen forrásra támaszkodni, mert az zsarolhatóvá tesz. Egy friss felmérésre hivatkozva állította, az európaiak többsége már nem akar visszatérni a régi függőségekbe. „Inkább a saját energiaforrásokba kellene befektetni. Ez Ausztriára is igaz, bár az FPÖ az Oroszország elleni szankciók ellen hangol, és az orosz gázhoz való visszatérés mellett kampányol” – fogalmazott.

A migráció témájában, amely miatt a korábbi magyar kormány folyamatosan konfrontálódott Brüsszellel, Orbán Anita szerint az új vezetés is ellenzi az illegális migrációt, és tovább fogják erősíteni a határvédelmet.

Meinl-Reisinger szerint a migráció közös európai kihívás, ezért van szükség a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre. Az Ausztria által a magyar határon ismét meghosszabbított határellenőrzésekkel kapcsolatban úgy vélte, a közös európai szabadságjogok élvezetéhez a migrációt rendezett és ellenőrzött keretek közé kell szorítani.

A jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatban Orbán Anita közölte, hogy egy egész reformcsomagról van szó, és a határidő augusztus 31., ami nagyon szoros. „Ez a határidő nagyon kemény, de meg kell csinálnunk. Már útnak indítottunk egy törvénycsomagot, amely a szükséges reformok többségét tartalmazza” – mondta. Példaként említette a civil társadalom ellen is irányuló Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, új korrupcióellenes intézkedések bevezetését és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hivatalos kérelmezését. Osztrák kollégája szerint mindez „elképesztő tempóban” történik.

Az ukrán-magyar kapcsolatokról szólva a magyar külügyminiszter elmondta, hogy elsőként a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdését akarják rendezni. „Kormányunk hivatalba lépése után azonnal tárgyalásokat kezdeményeztünk, ahol a kisebbségi jogok, például az oktatás vagy a közigazgatás terén megállapodás született, amelyet most az ukrán parlament elé kell terjeszteni” – közölte. Hozzátette, hogy a másfél éve tartó magyar vétót az ukrán uniós csatlakozási tárgyalásokkal szemben feloldották.

A dezinformációval kapcsolatos vádakra, amelyek Viktor Orbán kampányát érték, Orbán Anita a Tisza Párt kampányát hozta fel ellenpéldaként. Elmonta, hogy Magyar Péter 700 településen járt, hogy személyesen beszéljen az emberekkel, mert gyakran ez volt az egyetlen módja, hogy szembeszálljon a róla terjesztett hazugságokkal.

Beate Meinl-Reisinger szerint a dezinformáció elleni küzdelem központi kérdés, mert instabilitást és megosztottságot hoz a társadalmakba. „Ez ellen fel kell lépnünk, és Európában egyesítenünk kell az erőinket. A magyarok tapasztalatai itt jelentős mértékben hozzájárulhatnak” – mondta.