HÍREK
A Rovatból

Drasztikus: szobánként 150 ezer forintra emeli a kormány a magánszálláshelyekre kivetett adót Budapesten

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza: nem tiltják az otthonmegosztást. A céljuk mindössze annyi, hogy gátat próbáljanak szabni a brutálisan elszálló lakásáraknak.


Az Airbnb nyílt levélben fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, a levél több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A helyzet tisztázása érdekében az NGM több dologra hívta fel a figyelmet. „Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a rövidtávú lakáskiadást a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti” - írták a közleményben.

Kifejtették, Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Hozzátették: ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövidtávú lakáskiadás (legfőképp az Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.

A rövidtávú kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van – jelezték. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

A tárca hozzátette, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról.

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – írta közleményében a tárca.

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását – olvasható a közleményben.

Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.

Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából a fővárosban – tudatták.

Hangsúlyozták, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást – szögezték le, hozzátéve: a szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megtelt a Kossuth tér: fotókon a tömeg, akik a jobb egészségügyi ellátásért tüntettek
Sokan gyűltek össze szombat délután a demonstráción, hogy kiálljanak az egészségügyi dolgozók mellett, és követeljék a minőségi betegellátást.


Megtelt a Kossuth tér a jobb egészségügyért tüntetőkkel szombat délután.

Képgaléria: Ilyen sokan gyűltek össze

A szervezők a demonstráció meghirdetésekor azt írták: „Itt az idő, hogy közösen kiálljunk egy jobb egészségügyért! Minden magyar ember érdeke, hogy megfelelő ellátást kapjon, ha beteg lesz. Hogy ne kelljen hónapokat vagy éveket várni egy életmentő műtétre. Hogy a szakdolgozók és az orvosok ne hagyják el tömegesen az országot. Mert az egészség nem lehet kiváltság – az alapvető emberi jog!”

Képeken, ahogy gyülekezett a tömeg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Visszatérhet a Kata, és az uniós pénzek is megérkeznek – Orbán Viktor és miniszterei nagy bejelentéseket tettek a gazdasági évnyitón
Az MKIK elnöke felvetette, hogy a katások újra számlázhassanak cégeknek, de az adót a vállalatok fizetnék. A kormány az élelmiszerárak csökkentéséről is tárgyal. A miniszterelnök közölte: az uniós pénzek meg fognak érkezni Magyarországra.


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitót tartott szombaton a Puskás Arénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke is felszólalt. Az eseményen szó esett a gazdaság helyzetéről, az infláció alakulásáról, a bérek növekedéséről és az adózás lehetséges változásairól.

Nagy Elek beszédében kiemelte, hogy a kamarát egy tudásalapú szervezetté szeretné fejleszteni, amely segíti a vállalkozásokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásai között eligazodni. Szerinte az MI fontos szerepet játszhat a kis- és középvállalkozások működésében, ezért elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megtanulják annak használatát.

A kataadózás kérdése is szóba került, Nagy Elek felvetette, hogy elképzelhető egy olyan változtatás, amely lehetővé tenné a katások számára, hogy újra számlázhassanak cégeknek, de az adót ebben az esetben a megrendelő fizetné meg.

Nagy Márton szerint 2024 a gazdasági fordulat éve lehet, ugyanakkor az amerikai gazdasági intézkedések hatással vannak a világgazdaságra. Megjegyezte, hogy a vámintézkedések nem az import drágítását célozzák, hanem arra ösztönzik a vállalatokat, hogy az Egyesült Államokba települjenek.

A magyar gazdaság helyzetéről szólva elmondta, hogy a vendéglátás és a repülőtéri forgalom rekordokat döntött januárban, a lakáspiac és az autópiac is élénk. Hangsúlyozta, hogy az inflációs hatások és a béremelések kiegyenlítették egymást, így három év alatt a reálbérek 8,7 százalékkal nőttek.

A kormány egyeztetéseket folytat a nagyobb élelmiszerláncokkal az árak csökkentéséről.

Nagy Márton elmondta, hogy a hat legnagyobb lánc közül ketten már tettek ígéretet az árak mérséklésére, négy azonban még nem.

Varga Mihály szerint a világ több nagy gazdasági térsége is kihívásokkal néz szembe, és az európai gazdaság az elmúlt hatvan év egyik leggyengébb eredményét mutatja. Az inflációval kapcsolatban kiemelte, hogy „a világpiaci ár drágulásakor a kereskedők gyorsan árat emelnek, visszafelé ez már nem igaz”. Példaként említette, hogy bár a cukor világpiaci ára jelentősen csökkent, ez a hazai árakban nem tükröződik.

A GDP-adatok alapján úgy látja, hogy a magyar gazdaság növekedésnek indult, és jó esély van arra, hogy visszatérjen az élénkebb gazdasági pályára.

Orbán Viktor beszédében a munkahelyteremtést nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Elmondta, hogy

jelenleg körülbelül 300 ezer magyar állampolgár van, aki munkába állítható, és ehhez képzésekre is szükség lesz.

A miniszterelnök Brüsszelben folytatott tárgyalásairól is beszélt. Kiemelte, hogy „jó oka volt” az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntés megvétózására, mivel az szerinte arról szól, hogy „még több fegyvert és pénzt kell küldeni az országba”.

Megjegyezte, hogy a háború három éve alatt a magyar gazdaság 20 milliárd eurót vesztett, és Magyarország érdekelt abban, hogy a konfliktus minél előbb véget érjen.

Orbán Viktor szerint

Magyarország stratégiai szövetséget épít ki az Egyesült Államokkal, és egy gazdasági együttműködési csomag is készül, amely segítheti a magyar gazdaságot. Hozzátette, hogy szerinte a vámháború elkerülhetetlen.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió célja Ukrajna gazdasági támogatása és gyorsított csatlakoztatása, de úgy látja, hogy ez jelentős kockázatokat hordozhat az uniós gazdaságra nézve.

Végezetül buzdította az iparkamara tagjait a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre, és kijelentette, hogy „minden uniós pénz meg fog érkezni Magyarországra”.

VIDEÓ: Orbán Viktor beszéde

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ilyen volt a tüntetés az egészségügyért: best of fotók a Kossuth téri tömegről és felszólalókról
Rengetegen vettek részt a megmozduláson, ahol megszólalt a szakszervezet mellett Tapasztó Orsolya, Hábetler András és Gryllus Dorka, de üzent Gálvölgyi János is.


Szombat délután a Kossuth térre hívták a szervezők mindazokat, akik kiállnak a magyar egészségügyben dolgozók mellett és hallatni akarják hangjukat a jobb hazai egézségügyi ellátásért.

A demonstrációra sokan érkeztek, a tér a kezdésre megtelt. A helyszínen készült fotókból válogattunk - ilyen volt a tömeg és a hangulat a tüntetésen:

Képgaléria: A legjobb pillanatok


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gálvölgyi János levélben üzent az orvostüntetésen: Azt kívánja, hogy végre olyan ellátást kapjunk a pénzünkért, amit megérdemelnénk
A Magyar Orvosi Kamara tüntetésén Svéd Tamás főtitkár és Gálvölgyi János színész is kiállt a jobb ellátás mellett.


Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára a szombati tüntetésen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az egészség óriási érték, és ezt sokan csak akkor ismerik fel, amikor már elvesztették – írja a Telex. Szerinte az egészségügyet ennek megfelelően kell kezelni, és azt szeretné, ha a társadalom és a döntéshozók is így tekintenének rá. Hozzátette, hogy a reformok akár 15-20 évig is eltarthatnak, és fontos lenne, hogy ezeket politikai viták nélkül vigyék végig.

Az eseményen felolvasták Gálvölgyi János levelét is. A színész kemény szavakkal kritizálta az egészségügyi rendszert, ugyanakkor elismerően szólt az orvosok és az ápolók munkájáról.

Azt kívánja, hogy végre olyan ellátást kapjunk a pénzünkért, amit megérdemelnénk

– írta a színész. Szerinte a kórházak és a mentőszolgálat állapota nem megfelelő, és támogatását fejezte ki a Magyar Orvosi Kamara munkája iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: