TUDOMÁNY
A Rovatból

5 meghatározó női tudós, akik méltatlanul kevés elismerésben részesültek

Inspiráló és úttörő nők, akik a tudománynak szentelték életüket - nevük mégsem kellően elterjedt a köztudatban.

Link másolása

A tudomány világában sajnos gyakran előfordult, hogy a női tudósok felfedezéseik dacára háttérbe szorultak.

Íme 5 zseniális hölgy, akik megérdemlik a reflektorfényt és a mai napig fantasztikus példaképek.

#1 Jean Purdy

In 1980, officials in Oldham, England, installed a plaque honoring Robert Edwards and Patrick Steptoe, two doctors who had pioneered in vitro fertilization at a lab in the town. Not mentioned on the plaque: Jean Purdy, a nurse and embryologist who made vital contributions to the research. ?? * The omission came despite the fact that Edwards repeatedly lobbied for recognition for Purdy within the scientific community, newly released archival documents reveal. * As The New York Times reports, the University of Cambridge is making Edwards' private papers accessible to the public. Among the doctor's archives is a letter he wrote to Oldham Health Authority before the plaque was unveiled, stressing that Purdy "traveled to Oldham with me for 10 years and contributed as much as I did to the project. Indeed, I regard her as an equal contributor to Patrick Steptoe and myself." * The health authority, however, opted to leave Purdy's name off the plaque, which celebrated the 1978 birth of Louise Brown-the first baby born via IVF, which involves combining sperm and egg in a lab and implanting the embryo back into the mother's body. * Indeed, while Edwards and Steptoe are well known for revolutionizing the field of fertility treatment - Edwards, who died in 2013, won a Nobel Prize in 2010 - Purdy remains obscure. She began working closely with Edwards in 1968, and in 1969, she traveled to California to conduct vital research in follicular fluid. She participated in IVF trials and helped establish the world's first IVF clinic in Cambridgeshire in 1980. The BBC reports that it was Purdy who first spotted the fertilized egg that would become Louise Brown dividing to make new cells. * In light of the revelations contained in Edwards' letters, Zahid Chauhan, an Oldham council official, is talking to hospital chiefs and fellow council officials about an appropriate way to honor Purdy's legacy. * Photo: Central Press/Hulton Archive/Getty Images

858 Likes, 8 Comments - Women in the World (@womenintheworld) on Instagram: "In 1980, officials in Oldham, England, installed a plaque honoring Robert Edwards and Patrick..."

A héten olyan korabeli levelekre bukkantak, amikből kiderül, hogy Jean Purdy embriológus és nővér, aki

kulcsszerepet játszott az első lombikbébi 1978-as világrajövetelében, lemaradt az érintett Oldham kórház plakettjéről.

A felfedezésért akkoriban elismert két férfi, Sir Robert Edwards és Patrick Steptoe közül az előbbi kísérletet tett rá, hogy a hölgy nevét is felírják, ám a helyi egészségügyi hatóságok visszautasították kérelmét.

Robert Edwards munkáját 2010-ben Nobel-díjjal ismerték el. Jean Purdy-t manapság már az "elfeledett lombikbébi-úttörőként" emlegetik, az azóta felcseperedett első kisbaba, Louise Joy Brown is felemelte már a hangját, hogy ismerjék el Purdy szerepét a technológia kifejlesztésében.

#2 Jocelyn Bell Burnell

Can't believe I got to meet and shake the hand of this amazing lady. This legend won a £2.3 million Breakthrough Prize for the discovery of pulsars, and what did she do? She donated it to my organisation to fund PhD students in underrepresented groups. #jocelynbellburnell #lovemyjob

26 Likes, 3 Comments - Melissa Brobby (@missyvondoll) on Instagram: "Can't believe I got to meet and shake the hand of this amazing lady. This legend won a £2.3 million..."

Északír asztrofizikus, aki 1967-ben,

posztgraduális hallgatóként elsőként fedezte fel a gyorsan forgó neutroncsillagokat, vagyis rádiós pulzárokat, amiért "A 20. század egyik legjelentősebb tudományos eredményével" ismerték el.

A felfedezést jóváhagyták és 1974-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták, de annak ellenére, hogy Bell volt az, aki legelőször megfigyelte a pulzárokat, ő maga nem részesült a díjazásban.

A felfedezésről beszámoló tudományos cikk öt szerzőt számlált. A hölgy konzulense, Antony Hewish volt az első és Bell a második. Ennek ellenére csak Hewish-nek és a csillagász Martin Ryle-nak adták a Nobel-díjat.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Bizarr, óriáspókokra hajazó jelenséget fotóztak a Marson
Csak akkor kell aggódni, ha mozognak, de egyébként van logikus tudományos magyarázat a fura képződményekre.
VB / Fotó: Aynur Zakirov/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a bolygón – írja az IFLScience.

A hatalmas ízeltlábúakra hasonlító képződmények persze nem élőlények, hanem

olyan alakzatok, amelyek a marsi tél és tavasz fordulóján alakulnak ki a jégben.

Ilyenkor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott rétegeket, ahol a szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette levő jégtáblákat, a gáz kiszabadul és sötét port, homokot lövell ki szökőkútszerűen, ami aztán visszahullik és 45-1000 méter átmérőjű sötét foltokat alakít ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk