A Vidéki prókátor egy dologra még a kegyelmi ügynél is büszkébb
Fülöp Botond, az ügyvéd, akit a nyilvánosság néhány nappal ezelőtt még a Vidéki Prókátor néven ismert, egy Facebook-posztban írt egy számára kiemelten fontos ügyről. Bejegyzését azzal indította, hogy „Hadd áruljak el még egy dolgot magamról, mert erre talán még büszkébb vagyok, mint a kegyelmi ügyre”.
Az ügyvéd kifejtette, hogy „A sztori lényege az volt, hogy Orbánék megváltoztatták a minősítés kritériumrendszerét és elrendelték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők komplex felülvizsgálatát.”
Állítása szerint a szigorítások miatt sok érintett juttatását csökkentették vagy vonták meg teljesen. Ezt a folyamatot a saját szavaival így jellemezte: „jogalkotással jogi alapú »virtuális« állapotjavulást értek el, anélkül, hogy az ellátásban részesülők egészségi állapota ténylegesen javult volna, és ezen virtuális állapotjavulásra hivatkozva csökkentették, vagy szüntették meg a rokkantak ellátását.”
Fülöp Botond leírta a saját ügyének menetét is. Miután az elsőfokú bíróság és a Kúria is elutasította a beadványukat, ő az Alkotmánybírósághoz fordult: „ügyfelem képviseletében alkotmányjogi panaszt terjesztettem be az Alkotmánybírósághoz, aki panaszunkat »csont nélkül« befogadta.”
A Vidéki prókátor alias mögött álló ügyvéd szerint az ő panaszának befogadása után a Kúria is lépett egy másik ügyben. Ezzel kapcsolatban a saját feltételezésének is hangot adott.
Az ügyvéd szerint az Alkotmánybíróság végül mindkét panaszt alaposnak találta, de a Kúria beadványát tárgyalta előbb. A két panasz közötti különbségről is írt, megjegyezve, hogy emlékei szerint „míg én alapvetően a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelmére, addig a Kúria a nemzetközi szerződés(ek)be ütközésre alapította az érvelését.”
