Vadászpilóta szeretett volna lenni, saját zenekara van, mindenből viccet tud csinálni – Kapu Tibor az űrutazás előtt sem unatkozott
Farkas Bertalan 1980-as küldetése, illetve az űrturistaként kétszer is utazó Charles Simonyi 2007-es és 2009-es űrrepülése után kedden egy harmadik magyar is átlépheti az űr határát jelképező – szintén magyar tudósról elnevezett – Kármán-vonalat, hogy utána a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére dolgozzon. Kapu Tibor életútja szülővárosából, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vásárosnaményból vezetett a Hungarian to Orbit (HUNOR) Magyar Űrhajós Programig. Két éven át tartó kiválasztási folyamat végén 240 jelentkezőből őt és tartalékosát, Cserényi Gyulát találták alkalmasnak rá, hogy az űrbe utazzon.
A kéthetesre tervezett Axiom-4 küldetés becslések szerint 30-40 milliárdjába kerül a magyar államnak. Az űrrepülés során az amerikai Peggy Whitson, a NASA nyugalmazott asztronautája lesz a kapitány, az indiai Shubhanshu Shukla pedig a pilóta. Kapu Tibor mellett még egy kutatóűrhajós tartózkodik majd a SpaceX Dragon űrhajó fedélzetén, a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski.
A Krúdyból az űrbe
Kapu Tiborról már a gimnáziumban kiderült, hogy kiváló érzéke van a természettudományokhoz. A vidéki gimnáziumok országos rangsorában rendre előkelő helyen szereplő, nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium hatosztályos tagozatára járt. Mivel az intézményben erős a matematika képzés, így a matematika-fizika fakultációt választotta, ami nagyban hozzájárult a sikeres egyetemi felvételijéhez és a végül megszerzett gépészmérnöki diplomájához.
„Szívesen és önzetlenül dolgozott a Krúdyért: 11.-ben egy jó barátjával közösen vezette a diákönkormányzatot. Megtanultak csapatban dolgozni, ha kellett háttérben maradtak, de ha szükség volt rá, vezetőként előre léptek. Nagyon tiszteltem őket ezért” – fogalmazott a pedagógus. „Természetesen ünnepi műsorokban is részt vettek. Tibi utólag elmondta: a sok szereplésnek köszönheti, hogy nem okoz számára nehézséget a nagyobb közönség előtti fellépés sem.”
Páll Csilla úgy emlékszik, az űrhajós egykori osztályában egy kivételesen jó csapat kovácsolódott össze, amihez hozzájárultak az iskolán kívüli találkozások, kirándulások, élmények. „Nagyon sokszor visszajöttek már az egyetemi éveik alatt, aztán 2020-ban megjelentek az iskola alapítványi bálján, ami nagyon felemelő érzés volt, hiszen ezt egyetlen osztály sem tette meg korábban” – idézte fel.
A pedagógus mindig jól érezte magát a körükben, ezért külön-külön beszélgetett szinte mindenkivel, köztük az akkor még űrhajós program közelében sem járó Kapu Tiborral is. Elárulta neki: régóta bántja, hogy sohasem adott osztályfőnöki dicséretet a közösségi munkájáért, amire azt a szívmelengető választ kapta, hogy „megrovást sem adtál, amikor megérdemeltem volna”.

Aztán 2023 márciusában kiderült, hogy Kapu a négy legjobb közé került a HUNOR programban. Meghívták az iskolába, és „nagyon jó hangulatú előadást tartott a diákoknak az intézmény zsúfolásig telt ebédlőjében”. Páll Csilla szerint annak ellenére is óriási volt az érdeklődés, hogy ekkor még senki sem tudhatta biztosan, vajon ő kapja-e meg az életre szóló lehetőséget, viszont az első magyar űrhajóst, a gyulaházi születésű Farkas Bertalant is Szabolcs-Szatmár-Bereg adta az országnak, így a környéken mindenki felkapta a fejét az újabb potenciális jelölt hírére.
A gimnázium 2024 júniusában már kiválasztott űrhajósként fogadta újra Kapu Tibort, akit álló ovációval köszöntöttek a tornateremben. Ekkor mintegy 300 diáknak tartott előadást és – emlékeztetve őt az iskolában lejátszott parázs mérkőzésekre – kapott egy kosárlabdát is, a „Krúdy űrhajósa” felirattal.

Az asztronauta persze a kedves ajándék nélkül sem felejti, honnan jött: Páll Csilla elmondása szerint megállapodtak, hogy egy, a tanár által az iskoláról készített tűzzománc képet magával visz az ISS-re, majd hazahozza és szeptemberben személyesen adja át a gimnáziumnak. A terv az, hogy a világűrt megjárt alkotás külön vitrint kap, amelyben más, a Krúdy űrhajósával kapcsolatos emlékeket is kiállítanak majd. Az osztályfőnöktől megtudtunk, hogy az Axiom-4 küldetést kiemelt figyelemmel kísérik az iskolában. A felszállás napján a tanárok és diákok együtt nézik a kilövés élő közvetítését, éppen „abban a tanteremben, ahol Tibi a hat évének nagy részét töltötte”.
Szégyelld magad, Kata – Kapu Tibor és az ukulele
A sokoldalú űrhajós egyik legkedvesebb projektje az egyetemi barátjával, a gitáros Dobi Dániellel, és a szövegíró-énekes Erky-Nagy Katalinnal alapított Szégyelld magad, Kata zenekar, amiben Tibor - bár alaphangszere a basszusgitár - ukulelén játszik. Ezzel akkor kezdett el komolyabban foglalkozni, amikor zenésztársával elment egy dalszerző táborba. Itt ismerkedtek meg Katával, aki a csapat frontembere lett, és több kislemezt, illetve egy nagylemezt is összehoztak együtt. Az „ukulele - akusztikus gitár alapú, szövegnehéz alterzenét” játszó csapattól megtudtuk, hogy vannak még dalok, amelyek kiadásra várnak – például egy, ami a dalszerző táborban született, de egyelőre nem vették fel –, ezért nagyon várják, hogy Tibor hazatérjen és folytatni tudják a zenélést.

Dobi Dániel még a BME gépészmérnöki karáról ismeri az űrhajóst, akit az egyik legjobb barátjának tart. Azt mondja, Kapu Tibor mindig szeretett a társaság középpontjában lenni, viszont sohasem törekedett rá tudatosan, csak van egy olyan adottsága, hogy mindenkivel megtalálja a közös hangot.
Ami az űrhajózást illeti, a HUNOR program előtt soha nem került szóba közöttük, hogy Tibornak lennének ilyen ambíciói. Gyerekkorában viszont vadászpilóta szeretett volna lenni, és mindig is imádta a repülést. Dobi Dániel szerint innen ered, hogy mindig sportos volt (lefutott például számos félmaratont) és túl van több ejtőernyős ugráson, illetve kedveli az olyan adrenalindús, extrém kalandokat is, mint a bungee jumping, vagyis kötélugrás.
„A közös érdeklődési körünkben azelőtt legfeljebb hobbi szinten merült fel az űrkutatás, de ez az ő esetében nyilván teljesen új irányt vett” – meséli Dobi Dániel, megjegyezve, hogy ő tényleg végig mélyen hitte, hogy a HUNOR program végén Tibor lesz az, akit kiválasztanak a küldetésre. Ő bezzeg nem volt ennyire biztos saját magában.
Barátja és zenésztársa elárulta: néhány napja beszélt vele, és megtudta, hogy remekül érzi magát, de már némi szomorúság is vegyül a mindennapjaiba, hiszen az űrrepüléssel lezárul egy korszak, a kiképzés két éve, amit nagyon élvezett.
Komoly mérnöki munka és kutatások egész sora vár rá
Kapu Tibor nem az Axiom-4 küldetés kapcsán került először kapcsolatba a világűrrel, hiszen amellett, hogy mérnökként a gyógyszeriparban és hibrid autók akkumulátorain dolgozott, a pályafutása során űrhajók sugárzásvédelmi műszereinek fejlesztésében is részt vett. Ezt a budapesti Remred Space Technologies ipari mérnöki vállalatnák végezte a kiképzést megelőző két évben. Korábban pedig a Boschnál állt alkalmazásban – akárcsak tartalékosa, Cserényi Gyula, aki a német cég hatvani telephelyén csoportvezetőként felelt az elektromos hálózat biztonságáért és üzemeltetéséért.
Tesztelni fog például egy új, magyar fejlesztésű sugárzásmérő eszközt (kvázi a Farkas Bertalan által először űrbe vitt Pille dózismérő utódját), ami folyamatosan figyeli az űrhajósokat érő sugárzást és a környezeti paramétereket (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, szén-dioxid szint stb.). Ezenkívül végrehajt egy „mikrogravitációban végzett atmoszférikus dinamika szimulációt” is, amelynek során forgó vízgömb segítségével vizsgálják a Szaturnusz formájának kialakulását.
További fontos tudományos munka lesz még a növényi csírázás és levélfejlődés, illetve a mikrozöldtermesztés mikrogravitációs, erőforrásokban szegény környezetben történő vizsgálata, amelyről úgy tartják, hogy nagy hatást gyakorolhat a klímaváltozás miatt szenvedő Föld mezőgazdasági gyakorlataira.