HÍREK
A Rovatból

Újabb benzinárstopról tárgyal a kormány – jelentette be a miniszter

Visszanyúlna a kormány a korábban sokat vitatott intézkedéshez, mert Magyarországon az üzemanyagok ára magasabb a régiós átlagnál, és folyamatosan emelkedik.


Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt. A magyarországi átlagár 3,2 százalékkal magasabb a régiós átlagértéknél. A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 654 forint volt, ami 31 forinttal, 5 százalékkal haladta meg a régiós 623 forintos átlagárat – jelentette pénteken első alkalommal kiadott kísérleti üzemanyagár-statisztikájában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A hatósági üzemanyagár 2022. decemberi kivezetése után Magyarországon a régiós átlag fölé emelkedett az üzemanyagok ára. A 95-ös benzin esetében a 2023-as év során jelentős áringadozást tapasztalhattak a fogyasztók a benzinkutakon, a legmagasabb árakat szeptemberben regisztrálta a KSH, ekkor 650 forint körül mozgott a benzin átlagára. A legalacsonyabb árak májusban és decemberben voltak, amikor átlagosan 540 és 570 forint közötti összeget kellett fizetni egy liter 95-ös oktánszámú benzinért. 2024 eleje óta az üzemanyagárak folyamatos növekedése figyelhető meg - olvasható a jelentésben.

A fentiek miatt nincs kizárva, hogy a kormány a jövő héten ismét beavatkozik az üzemanyagárakba

– közölte az Indexszel Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter úgy jellemezte a benzinárstopot, mint egy erős szabályozói eszközt. Ugyanakkor az árnak további összetevői is vannak. „Például az árrés, ahol szintén van lehetőség beavatkozásra – tette hozzá. A kérdésről a kormány szerdán tárgyal.

A régiós adatokkal összehasonlítva a 95-ös benzin magyarországi átlagára két hét kivételével mindig meghaladta a régióst. 2023 első két hónapjában a heti eltérés 10-17 százalék közötti volt, majd ez az év folyamán mérséklődött. 2024-ben újra nyílt az olló, áprilisban már 5 százalékkal haladta meg a hazai benzinár a régiós átlagot. A legfrissebb adatok alapján 2024. április 15-én ez az érték 3,2 százalék volt.

A dízel esetében a benzinnél is jelentősebb volt az átlagárak ingadozása 2023-ban. Januárban a havi átlagár még meghaladta a 700 forintot, májusban pedig a legalacsonyabb átlagárat regisztrálta a KSH, 545-570 forintot. A benzinhez hasonlóan 2024 elejétől a gázolaj esetében is folyamatosan növekedtek az átlagárak.

2023-ban a dízelolaj magyarországi átlagára minden héten meghaladta a régiós átlagárat, az év első hónapjában 8-13 százalékkal múlta felül. Az év további részében a benzin árához hasonló tendenciát tapasztalt a KSH. 2024 első negyedévében havi szinten 5,4 százalékkal haladta meg a magyarországi dízelár a régiós átlagot. A legfrissebb adatok alapján 2024. április 15-én ez az érték 5,0 százalék volt.

A legfrissebb adatok alapján Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Szerbiában és Szlovákiában volt kissé magasabb a benzin átlagára. Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovénia esetében a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 10 százalékkal, míg Bulgáriában több mint 10 százalékkal maradt el a magyar ártól.

A dízelolaj esetében Ausztria és Szerbia heti átlagára meghaladta a magyar értéket, ugyanakkor Bulgáriában az átlagár több mint 10 százalékkal kisebb volt a magyar dízel üzemanyag átlagárához képest – közölte a KSH.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lemond a TISZA Párt fővárosi frakciójának vezetője a közgyűlési mandátumáról
A döntésről a közösségi oldalán számolt be a TISZA Párt. Dr. Ordas Eszter lemondása mögött családi okok állnak.


„A TISZA fővárosi frakciójának vezetője, dr. Ordas Eszter családi okból július 15-ével lemond a közgyűlési mandátumáról. A TISZA elnöksége és a budapesti frakció tudomásul vette frakcióvezető asszony döntését” – írta Facebook-oldalán a párt budapesti szervezete.

A megüresedő képviselői mandátumot Gerzsenyi Gabriella veszi át. „A TISZA fővárosi frakciója jövő héten választ új vezetőt” – emlékeztetett a párt. „A TISZA teljes közössége nevében köszönjük Eszter eddigi munkáját, és további szakmai sikereket és jó egészséget kívánunk neki” – írták a közösségi oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Beszólós” pólóban fogadták Lázár Jánost a múzeumi dolgozók, amikor műtárgyakat válogatott náluk
A dolgozók különféle feliratú pólókkal fejezték ki véleményüket, miközben Lázár János műtárgyakat válogatott a Karmelitába. A miniszter végül meghallgatta panaszaikat is.


Fekete pólóban várták az Iparművészeti Múzeum dolgozói Lázár János építési és közlekedési minisztert a Jászberényi úti átmeneti telephelyen. A miniszter azért ment az intézménybe, hogy személyesen válasszon ki műtárgy bútorokat, amelyekkel a Miniszterelnökség Karmelita épületének reprezentatív helyiségeit akarják berendezni, írta a 24.hu.

Több munkatárs olyan pólót viselt, amelyen a „műtárgy nem használati tárgy” felirat szerepelt.

Mások „El a kezekkel a műtárgyakról” feliratú pólót húztak, voltak, akik a bérhelyzetükre utalva „mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” szöveget viselték a ruhájukon.

A KKDSZ Kulturális Szakszervezet így számolt be az esetről: „Az üzenetek megfogalmazására kivételes alkalmat szolgáltatott, hogy erre épp egy olyan helyzetben kerülhetett sor, amikor közvetlenül a kormányzat tart igényt (horribile dictu: szorul rá) a múzeumi alkalmazottak munkájára.”

A szakszervezet azt írta, hogy

„bár eredeti terveink között ez nem szerepelt, a miniszter úr – némi bizonytalankodást követően – végül vállalkozott rá, hogy rövid látogatása végén személyesen is meghallgassa a jelenlévő múzeumi kollégákat, és megfogalmazott panaszaik jogos voltát maga is kénytelen volt elismerni”.

A KKDSZ szerint ez a történet azt mutatja, hogy „már a kormányzat legfelsőbb szintjein is felfigyelhettek Lázár János műtárgyakhoz fűződő ismereteire, és ezt igénybe is veszik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: A holdudvart etető rendszer válságba jutott, mert az EU nem küld tovább szabadon ellopható pénzeket
A független országgyűlési képviselő szerint a szekszárdi borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.


Hadházy egy fotót is mellékelt a Facebook-bejegyzéshez, amin Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helikoptere látható egy szekszárdi borászat istállójának karámján belül, „mert a külügyminiszternek derogált autópályán leutazni 150 kilométerre egy protokoll gyárlátogatásra és egy ebédre a borászat éttermében”.

„A borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.

Sok tízezer, sőt, százezer ember él ilyen vagy olyan módon abból, hogy jóban van valakivel, neki politikai szolgálatokat tesz, amiért állást, állami megrendelést, uniós pályázati forrást remél. Ha egyszer elkezdenénk komolyan felgöngyölíteni ezeket a dolgokat, nem is lenne elég egy új börtönt építeni, kettőt-hármat simán meg lehetne tölteni csak a fontosabb szereplőkkel” – fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki jó hírekről is beszámolt.

„A jó hír az, hogy ez a holdudvart etető rendszer válságba jutott, mivel a sajtó és néhány ellenzéki szereplő kitartó munkával elérte, hogy az EU ne küldjön tovább szabadon ellopható pénzeket. Külső finanszírozás nélkül pedig az eddigi "gazdasági modell" összezuhant, hiszen nem képes kitermelni annyit, amennyire a csókosok igényt tartanának

(meg ami egy szerény életszínvonal-emelkedéshez kellene). Lent a végeken iszonyú harag gyűlik a nagykutyákkal szemben, akik a maradék forrásokat magukhoz terelik, a falusi polgármestereknek meg csak annyit mondanak: oldjátok meg!” – zárult a bejegyzés.

A Blikk szerint több mint három és fél milliárdos csalással gyanúsítják a szekszárdi borászt, aki a hatóságok szerint fiktív önrészekkel és túlárazott számlákkal csapta be a pályázati rendszert.

A cég 2012 és 2022 között összesen közel 5 milliárd forint vissza nem térítendő állami és uniós támogatást kapott. A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított ezek közül egyes összegekhez jogtalanul jutott hozzá.

Az ügyészség közlése szerint a férfi egyeztetett egy dunaújvárosi cég ügyvezetőjével, aki a piaci árnál jóval magasabb árajánlatokat adott. A számlákon szereplő összegek egy részét visszajuttatták a borász érdekeltségébe tartozó társaságoknak, így formálisan teljesítették a pályázatban előírt 50 százalékos önrészt. A nyomozók szerint ezzel a módszerrel a férfi és társai megtévesztették a pályázatért felelős hatóságot, és összesen mintegy 3,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Az eljárásban jelenleg tíz bűntársa ellen is folyik nyomozás, legtöbbjük szintén szekszárdi borász.

A jogi végzettségű B. I. korábban a Tolna megyei adóhatóság nyomozó osztályának vezetője volt. Korábban maga is hasonló típusú bűncselekmények ügyében nyomozott. A családja által működtetett pincészet több generáció óta jelen van a szekszárdi borvidéken, boraik országosan is ismertek, és nagy élelmiszerláncok polcain is megtalálhatók, írta a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elképesztő felvétel: vörös lidércet kapott lencsevégre Kapu Tibor társa a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről
A különleges elektromos kisülés Mexikó felett villant fel egy vihar során. A jelenség szabad szemmel nem látható, csak speciális kamerával rögzíthető.


A Nemzetközi Űrállomás éppen Mexikó és az Egyesült Államok fölött haladt el, amikor a térségben viharok alakultak ki. A fedélzeten tartózkodó Nichole Ayers asztronautának sikerült megörökítenie egy különleges légköri jelenséget: egy vörös lidércet, azaz red sprite-ot. Az Időkép szerint az ilyen ritka elektromos kisülések megfigyelése Kapu Tibor magyar űrhajós kutatási programjában is szerepel.

A vörös lidércek olyan magaslégköri ködfénykisülések, amelyeket zivatarokban kialakuló intenzív elektromos tevékenység vált ki.

Ezek a jelenségek mindössze a másodperc töredékéig láthatók, így szabad szemmel nem érzékelhetők. A megfelelő elektromos térerősség rövid időre jöhet létre nagyobb villámkisülések után, a viharfelhő és az ionoszféra alsó határrétege között, körülbelül 100 kilométeres magasságban.

Az Időkép kiemelte, hogy

a vörös lidércek 80 kilométer magasan a legfényesebbek, ahol a légnyomás mindössze a tengerszinten mért érték százezred része.

Ezek a jelenségek horizontálisan meghaladhatják az 50 kilométeres kiterjedést, magasságuk pedig elérheti a 60 kilométert.

Nichole Ayers március óta teljesít szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson, és várhatóan fél évig marad. A legénységhez múlt csütörtökön csatlakozott Kapu Tibor is, akinek kutatásai között szerepel az ilyen légköri jelenségek vizsgálata.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET: