HÍREK
A Rovatból

Történelmi rekord: átlépte az 1 milliót a fővárosi új lakások átlagos négyzetméterára

Budapesten már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől.


A budapesti új lakások piacát kiugró lakásépítési kedv, fokozódó kínálat és erős kereslet jellemzi, ami más városokra is átragadt. A budapesti új lakások átlagos négyzetméterárai pedig januárban áttörték az 1 millió forintos lélektani határt, amire korábban nem volt példa – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, saját és hivatalos adatokon alapuló elemzéséből.

A több mint 15 ezer hirdetés alapján készült összeállítás ismerteti az új lakások piacán kialakult helyzetet és a fővárosi, valamint a megyeszékhelyekre érvényes januári kínálati árakat.

“Már tavaly megugrott a lakásépítési kedv, amely az idén és a következő évben sok újlakás-átadást vetít előre. A múlt év első tizenegy hónapjában több mint 27 ezer lakásépítési engedélyt adta ki a hatóságok, ami 20 százalékkal több mint amennyi 2020 teljes egészében született”

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: A növekedés elsősorban a 2021-ben újból bevezetett kedvezményes lakásépítési áfának köszönhető, amit tovább erősíthet a tavaly ősszel elindított jegybanki zöld otthon program.”

A szakember ugyanakkor jelezte: “A lakásépítési engedélyek esetében figyelembe kell venni, hogy nem mindegyik engedélyből lesz valóban új lakás, de a pontos arányt egyelőre nehezen lehet megmondani. Az idei év végéig megszerzett engedélyek értékét növeli, hogy 2022 után már csak ezek birtokában lehet kedvezményes áfakulccsal új lakást eladni.”

Történelmi rekordszintet törtek át az árak

A lakásépítések tehát biztosítják az egyre terebélyesedő kínálatot, miközben a kereslet is egyre erősebb, ami az árak emelkedésében is látható. Januárban rekordot döntött az új lakóingatlanok budapesti piaca: az átlagos négyzetméterár éves szinten 17 százalékos emelkedés eredményeként 1,03 millió forintot tett ki a kínálatban, vagyis átlépte az 1 milliós határt, amire korábban nem volt példa. Budapesten már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől.

A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár az átlagár, ami az egy évvel korábbi szintet 14-42 százalékkal múlja felül. “A három legnagyobb legjelentősebb kínálattal rendelkező kerület a III., a XI. és a XIII., ezekben egyenként több mint 500 új lakást kínálnak értékesítésre 1,1-1,2 milliós négyzetméteráron, ami 20-32 százalékos drágulásnak felel meg” - tette hozzá az ingatlan.com szakértője. Budapesten a XIX., a XX. és a XXI. kerület a legolcsóbb 612-788 ezer forintos négyzetméterárakkal.

A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ebben a két városban 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak az árak, így az éves drágulás 32 és 34 százalékot tett ki.

Viszonylag szűk kínálat jellemzi a legalacsonyabb négyzetméterárú megyeszékhelyeket: Kaposváron és Békéscsabán 446 ezer és 500 ezer forintos átlagösszeg szerepelt a kínálatban, mit több mint 10 százalékos csökkenést jelent. Nyíregyháza is az olcsóbb városok közé sorolható, igaz, a 490 ezer forintos ár több mint 20 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.

Komoly különbségek a megyék közt

Balogh László a KSH lakosságarányos adatait idézve rámutatott arra is, hogy az újlakás-átadásokban is jókora különbségek vannak az országon belül. “Országosan tízezer lakosra a múlt év első kilenc hónapjában 13 új építésű lakás jutott. Ehhez képest Budapest 29 lakással messze kimagaslik a mezőnyből. Emellett még Győr-Moson-Sopron és Pest megye 20 és 19 lakással ért el az átlag feletti teljesítményt. Előbbi megyében évek óta stabilan magas a lakásépítési kedv, Pest megyében pedig az agglomerációs települések iránti kereslet adott lendületet a piacnak” - tette hozzá a szakértő.

A megyék többségében viszont az átlag alatti a lakosságarányos mutató, a leggyengébb eredmény Tolna, Nógrád és Heves megye nevéhez fűződik, ahol alig több mint egy új lakás jutott 10 ezer lakosra.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Érdekes dolgot szúrtak ki a kommentelők Orbán Viktor képe alatt – meggondolta magát a miniszterelnök?
A kormányfő a reggeli Kossuth rádiós szereplése előtt hívta fel Lázár Jánost, a körülmények pedig sokak fantáziáját megmozgatták.


Megejtette szokásos Kossuth rádiós látogatását Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a magyar gazdaság romló adatairól, amiről azonban szerinte az Európai Unió Ukrajna-politikája a felelős. És szidta kicsit a Tisza-pártot is.

Oldalának kommentelői azonban felfigyeltek egy másik dologra is. A kormányfő nem sokkal az adás előtt kitett egy fotót, amin – állítólag – Lázár Jánossal beszélt. Ezt:

Ami az internet népének elsőre feltűnt, hogy Orbán kezében okostelefon van, holott közismert, hogy nem szereti azokat. A Telex 2022-ben arról írt, hogy egy – akkor – 15 éves Nokián intézi a hívásait. Ezzel többször le is fotózták:

Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images

Sőt, 2024-ben még videó is megörökítette a miniszterelnök jó öreg távbeszélőjét:

@viktor_a_tiktokon Telefontéma #orbanviktor #miniszterelnok #follow #fyp #SzentkirályiAlexandra #KubatovGábor #DeutschTamás #SzijjártóPéter ♬ Happy Summer - Vin Music

A pénteki telefon azonban láthatóan nem a muzeális értékű Nokia – be is indult a találgatás, hogy vajon kölcsöntelefonon kereste miniszterét, vagy megadta magát a technikai haladásnak, és beszerzett egy okostelefont.

Volt aki a kommentek között azt kérdezte: „Hol a dealer teló?”

De más is megjegyezte: „Állítólag a nyomógombos telefon a Dunában van...” Míg más arra gyanakszik, hogy nem is új a telefon, hanem: „Kilapult a kis Nokia?? Ráült?”

Nem ez volt azonban az egyetlen rejtély a reggeli hívás kapcsán. Az is kérdés, hogy miről egyeztethetett a kormányfő Lázár Jánossal, miközben az interjúban egyetlen téma sem került szóba, ami az építésügyi és közlekedési miniszter hatásköre lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: