Szeptember 1-jétől megváltoznak a közjegyzői díjak, miután augusztus 28-án megjelent a Magyar Közlönyben az erről szóló miniszteri rendelet - szúrta ki a Bank360.hu. A módosítást az indokolta, hogy a közjegyzők üzemeltetési költségei – például a rezsi, a munkabérek és a postai kiadások – jelentősen megemelkedtek.
Az új szabályozás szerint a közjegyzői okirat elkészítésének díja az ügyértékhez igazodik.
Félmillió forintig 20 ezer forint a munkadíj.
Félmillió és 5 millió forint között a 20 ezer forintos alapdíjhoz hozzáadódik a félmillió forint feletti rész 1 százaléka.
5 és 10 millió forint között 65 ezer forint, valamint az 5 millió forint feletti rész 0,5 százaléka a munkadíj.
10 és 200 millió forint között 90 ezer forint, illetve a 10 millió forint feletti rész 0,25 százaléka.
200 és 500 millió forint között 565 ezer forint, valamint a 200 millió forint feletti rész 0,2 százaléka.
500 millió forint felett 1 millió 165 ezer forint, valamint az 500 millió forint feletti rész 0,1 százaléka a díj, legfeljebb 1 milliárd forint ügyértékig.
A Blikk számításai alapján egy 5 millió forintos szerződés után 61 200 forint helyett 65 ezer forintot kell fizetni. Egy 10 millió forintos szerződésnél 86 200 helyett 90 ezer forint, míg egy 100 milliós ügyletnél 108 700 helyett 112 500 forint lesz a közjegyzői díj.
A kamattámogatott kölcsönöknél a közjegyzői munkadíj az általános díj 15 százaléka.
Ez a szeptembertől induló Otthon Start hitelre is vonatkozik, valamint a Vidéki Otthonfelújítási Támogatás és az energetikai Otthonfelújítási Támogatás keretében igényelt hitelekre is.
Az időarányos munkadíj is változik: eddig minden megkezdett óráért 5500 forintot kellett fizetni, mostantól a kirendelt ügyvédi óradíjjal egyezik meg.
Egyes, tételesen meghatározott díjak is jelentősen emelkednek. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésének díja 30 ezer forintról 50 ezer forintra nő. A névaláírás valódiságának tanúsítása 3000 helyett 4000 forintba kerül. Ugyanez az összeg lesz érvényes az aláírásicímpéldány-tervezet elkészítéséért és a képviseleti jog tanúsításáért is.
Szeptember 1-jétől megváltoznak a közjegyzői díjak, miután augusztus 28-án megjelent a Magyar Közlönyben az erről szóló miniszteri rendelet - szúrta ki a Bank360.hu. A módosítást az indokolta, hogy a közjegyzők üzemeltetési költségei – például a rezsi, a munkabérek és a postai kiadások – jelentősen megemelkedtek.
Az új szabályozás szerint a közjegyzői okirat elkészítésének díja az ügyértékhez igazodik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Szilárd már bele is állt a látássérült aikidomesterbe, aki a Tisza csepeli képviselőjelöltje lesz
Kátai-Németh Vilmos megvakult, majd gyógymasszőr, danos aikidós, végül pedig ügyvéd lett. Most a budapesti 9-es számú választókerületért harcol majd meg, várhatóan nem a rezsibiztossal.
Ahogy arról pénteken írunk, estére kiderült, hogy kik lesznek a Tisza Párt képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.
A jelöltek mögött több izgalmas életút is felsejlik: ezek közül az egyik legkiemelkedőbb Kátai-Németh Vilmosé, aki a többek között Csepelt is magába foglaló 9-es választókerület jelöltje lesz. A Dívány.hu két évvel ezelőtti cikke szerint Kátai kamaszkorában, édesanyja halála előtt tudta meg, hogy egy örökletes betegség miatt teljesen meg fog vakulni, és bár a látása elvesztése után mély válságon, sőt öngyilkossági gondolatokon is átment, végül az elfogadást és az újrakezdést választotta. Vakon gyógymasszőr lett, majd visszatért a küzdősportokhoz, a világon elsőként vált danos vak aikidomesterré, thai box edzőként és önvédelmi trénerként látóknak és látássérülteknek egyaránt tart edzéseket, róla szól a Fehér kard film, és a para-karate világbajnokságon is a magyar válogatott tagjaként indul.
Harmadik „életeként” elvégezte a jogi egyetemet, gyakorló ügyvéd, és egyik ügyfele szerint azért bízza rá az ügyeit, mert bár az életben „háromszáz méter hátrányból indul”, a rajt után mégis mindenkit lehagy.
Bár szinte biztosnak mondható, hogy a Fidesz nem a párt csepeli legismertebb emberét, Németh Szilárdot indítja ellene, most mégis a rezsibiztos állt bele Kátai-Némethbe a Facebookon. Németh azt írta:
„Ne engedjük, hogy Brüsszel bábjai a pénzünket és a fiainkat Ukrajnába vigyék! A Tisza-jelölti előválasztási komédia, Magyar Péter brüsszelita haszonélvezője a csepeli baloldali jelölt. Brutális adóemelés, a nyugdíjak megadóztatása, a 13–14. havi nyugdíj elvétele, a fogyatékkal élők és a családok kedvezményeinek csorbítása, a rezsicsökkentés kinyírása, valamint kötelező sorkatonaság vár minden magyarra, ha ezek jönnek! Ne dőlj be nekik!”
A körzetben 2014-ben, 18-ban és 22-ben is nyert a függetlenként indult Szabó Szabolcs, aki már korábban bejelentette, hogy 2026-ban is indulni tervez a választáson és döntetlen közeli eredményt vár.
Ahogy arról pénteken írunk, estére kiderült, hogy kik lesznek a Tisza Párt képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.
A jelöltek mögött több izgalmas életút is felsejlik: ezek közül az egyik legkiemelkedőbb Kátai-Németh Vilmosé, aki a többek között Csepelt is magába foglaló 9-es választókerület jelöltje lesz. A Dívány.hu két évvel ezelőtti cikke szerint Kátai kamaszkorában, édesanyja halála előtt tudta meg, hogy egy örökletes betegség miatt teljesen meg fog vakulni, és bár a látása elvesztése után mély válságon, sőt öngyilkossági gondolatokon is átment, végül az elfogadást és az újrakezdést választotta. Vakon gyógymasszőr lett, majd visszatért a küzdősportokhoz, a világon elsőként vált danos vak aikidomesterré, thai box edzőként és önvédelmi trénerként látóknak és látássérülteknek egyaránt tart edzéseket, róla szól a Fehér kard film, és a para-karate világbajnokságon is a magyar válogatott tagjaként indul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek esti rendelettel húzta ki a kormány a félkemény sajtokat az árrésstop alól
Alig pár nappal a hétfői bővítés előtt jött a fordulat, a rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik. A cheddar, a gouda, az emmentáli, az edam és a maasdamer kihullottak a listáról.
Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,
így a cheddar, a gouda, az emmentáli, az edami és a maasdamer árrését mégsem maximálják 10 százalékban.
Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.
Nemcsak az árrésstop változott, hanem a behozatali szabályok is szigorodtak. A kormány kiterjesztette a bejelentésköteles termékek körét, így a gouda és az edami sajt importját is jelenteni kell a Nébih felé. Szigorítás lépett életbe a tejtermékeknél is: eddig csak az UHT és ESL tejek voltak érintettek, mostantól azonban minden tej, a nem sűrített tejszín és a vaj behozatala is bejelentéskötelessé válik.
A kibővített árrésstop-lista december 1-jén, hétfőn lép hatályba, és a jelenlegi tervek szerint 2026. február 28-ig tart. A mostani módosítás egy korábbi döntést írt felül: november 13-án még úgy tűnt, a félkemény sajtok széles köre bekerül a szabályozás alá.
A kormányzat továbbra is az infláció elleni küzdelemmel és a fogyasztóvédelemmel indokolja a lépéseket.
A trappista külön kezelése illeszkedik a korábbi törekvésekhez, hiszen ez a legnépszerűbb sajtféleség Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök még augusztusban így fogalmazta meg a célt: „Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel.”
A kereskedők ezzel szemben régóta kérik a hatósági beavatkozások kivezetését. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint „a versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését”. A kisebb boltokat különösen érzékenyen érinti az adminisztráció és az árrés szűkítése.
Hétfőtől tehát életbe lép az új rendszer a boltokban. A vásárlók a trappistánál és a sajtkrémeknél találkozhatnak az árréskorlátozás hatásaival, míg az importőröknek a holland sajtok és a vaj esetében új adminisztrációs feladatokra kell felkészülniük.
Péntek este, az utolsó pillanatban nyúlt bele a kormány a hétfőn induló szabályozásba, és váratlanul módosította a kiterjesztett árrésstop szabályait a Magyar Közlönyben. A rendeletmódosítás értelmében törölték a félkemény sajtokat az árkorlátozás alá eső termékek köréből,
így a cheddar, a gouda, az emmentáli, az edami és a maasdamer árrését mégsem maximálják 10 százalékban.
Kivételek azonban vannak: a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista, valamint a sajtkrémek és kenhető sajtok továbbra is a listán maradtak. A változást a HVG vette észre először. Az új rendelet a tejágazat megsegítésére hivatkozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Micsoda fatális véletlen: a mezőhegyesi ménesbirtok házi tervezője nyerte a Lázár János minisztériuma által kiírt tervpályázatot a debreceni Közlekedési Múzeumra” – ezzel a felütéssel kommentálta Vitézy Dávid fővárosi képviselő azt a pénteki hírt, amely szerint a DAW Építész Stúdió Kft. nyerte a múzeum új épületére kiírt meghívásos tervpályázatot.
A győztes cég hátterére a 444.hu hívta fel a figyelmet: a DAW Építész Stúdió a cégnyilvántartás szerint Katona András építészé, aki számos szállal kötődik Lázár János miniszterhez. Katona nemcsak a mezőhegyesi ménesbirtok sportcsarnokát tervezte, de a birtok havi 700 ezer forintért bízta meg főépítészi feladatokkal, és három további tervezési szerződést is kötött vele. Az építész korábban a Lázár János vezette Miniszterelnökségen a józsefvárosi Palotanegyed megújításáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedett, emellett Hódmezővásárhelyen és Makón is kapott megbízásokat.
Vitézy Dávid a bejelentés után feltette a kérdést:
„Mennyi volt az esély, hogy egy elvben névtelen tervpályázaton épp a miniszter ménesbirtokának tervezője győzzön?”
A fővárosi képviselő szerint a terv továbbra is abszurd, mert „Debrecen külterületére, egy autópálya-csomópont mellé, egy tömegközlekedés nélküli szántóföldre száműznék a Közlekedési Múzeumot.” Vitézy úgy látja, a koncepcióval a teljes magyar vasúti, városi közlekedési, hajózási és repülési gyűjtemény bemutatására hivatott intézményből „egy csak autókról szóló múzeum lenne – mert Lázár János szerint a jövő az autóké.”
A díjátadón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára és országos főépítésze arról beszélt, hogy a szemlélet „végre egészben látja az országot, nem központ és vidék ellentéteként, hanem összekapcsolódó városok hálózataként.” A minisztérium korábbi közleménye is ezt az irányt erősítette, amikor arról írtak, hogy az új múzeum nem lehet a múlt relikviáinak őrzője, hanem a jövő közlekedésének világát kell elhoznia, és kiemelt szerepet szán az autóiparnak, valamint a mobilitás jövőjének.
A múzeum leendő helyszíne a debreceni BMW-gyár szomszédságában, egy autópálya-lehajtó mellett fekszik. A most lezárult, bruttó 78 millió forintos díjalapú tervpályázaton a győztes DAW Építész Stúdió 25 millió forintos díjat nyert. A debreceni költözés ügye régóta vita tárgya: bár Lázár János korábban úgy nyilatkozott, hogy ha a társadalom a budapesti helyszín mellett dönt, azt tudomásul veszi, a minisztérium májusban mégis megerősítette, hogy a terv nem változott.
„Micsoda fatális véletlen: a mezőhegyesi ménesbirtok házi tervezője nyerte a Lázár János minisztériuma által kiírt tervpályázatot a debreceni Közlekedési Múzeumra” – ezzel a felütéssel kommentálta Vitézy Dávid fővárosi képviselő azt a pénteki hírt, amely szerint a DAW Építész Stúdió Kft. nyerte a múzeum új épületére kiírt meghívásos tervpályázatot.
A győztes cég hátterére a 444.hu hívta fel a figyelmet: a DAW Építész Stúdió a cégnyilvántartás szerint Katona András építészé, aki számos szállal kötődik Lázár János miniszterhez. Katona nemcsak a mezőhegyesi ménesbirtok sportcsarnokát tervezte, de a birtok havi 700 ezer forintért bízta meg főépítészi feladatokkal, és három további tervezési szerződést is kötött vele. Az építész korábban a Lázár János vezette Miniszterelnökségen a józsefvárosi Palotanegyed megújításáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedett, emellett Hódmezővásárhelyen és Makón is kapott megbízásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.
A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült november 24. és 26. között – írja a Telex.
A Nézőpont úgy értelmezi az eredményeket, hogy a kormányoldal megkezdte „győzelmi terve” végrehajtását,
aminek keretében meghirdette az Otthon Start-programot, a 14. havi nyugdíjat, a vállalkozói terheket csökkentő csomagot, valamint fegyverpénzt fizetett és elengedte a háromgyermekes anyák jövedelemadóját. Az intézet szerint ezek, valamint a Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal való találkozók hírei is kedvezően hatottak a kormány megítélésére.
Ezzel szemben úgy látják, a Tisza Párt nem tudott a napirendet meghatározó témával előállni, és a támogatottságuk plafonba ütközött: a nyár eleji 39 és a nyár végi 38 százalék után most 40 százalékon áll. A Nézőpont augusztusi mérésében a biztos szavazóknál még 46-38 arányú Fidesz-előnyt mértek.
Ezzel a képpel éles ellentétben állnak más kutatóintézetek friss adatai. A Medián szerdán közzétett felmérése szerint 50 százalékon áll a Tisza Párt, és 40 százalékon a Fidesz.
Ugyanakkor a kutató a Tisza népszerűségének enyhe csökkenését mérte szeptember elejéhez képest. Néhány nappal korábban a Publicus is a Tisza Párt előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben a biztos szavazó pártválasztóknál, 48-39 arányban. Szerintük az előző hónaphoz képest mind a választani tudók, mind a biztos szavazást ígérők csoportjában erősödött a Tisza Párt támogatottsága.
Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.
A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
