News here
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Tompos Márton: Tudjuk, hogy a Fidesz minden javaslatunkat lesöpri, de így is van értelme a parlamenti munkának

Interjú a Momentum szóvivőjével és Korrupcióvadász munkacsoportjának vezetőjével, aki országgyűlési képviselőként folytatja. Elmondta, mi értelme beülni a Parlamentbe, miért leplez le rendszeresen álhíreket, és lát-e esélyt arra, hogy pártja az ellenzék vezető erejévé váljon.

Link másolása

hirdetés

Az előválasztáson ugyan kikapott DK-s ellenfelétől, listáról azonban bekerült a Parlamentbe Tompos Márton, a Momentum 33 éves politikusa, aki az utóbbi időben főként álhírek leleplezésével és korrupciós ügyek felderítésével építette saját imázsát. Megkérdeztük, be fog-e járni az ülésekre, mit gondol pártja szerepéről az ellenzéken belül, de azt is elmondta, lehet-e szerinte Gyurcsánnyal összefogva bármikor a jövőben választást nyerni.

– Két hete vette fel a mandátumát. Mik az eddigi benyomásai a parlamenti munkáról?

– Már akkor tudtuk, amikor csak készültünk oda, hogy nem a Parlamentben fognak eldőlni a fontos kérdések, hiszen a Fidesz teljesen kiüresítette az ottani munkát. Másoktól hallani és olvasni is kiábrándító, hogy valóban fontos kezdeményezések csak azért pattannak le a törvényalkotási bizottság faláról, mert ellenzéki képviselő adta be őket, de átélni még inkább az.

Nem voltak illúzióink, mégis elképesztő szembesülni vele, hogy tényleg nem érkezik érdemi válasz semmilyen felvetésedre, nincsen vitakultúra, csak a propaganda hazugságait vágják a szemedbe.

– A Momentum elég nagy kanyart tett meg az alakuló ülésen való részvétel vagy bojkott tárgyában. Ön mit gondol a Hadházy Ákossal folytatott vitáról, és miért tette le az esküt?

– A dilemmánk végig az volt, van-e értelme úgy beülni, hogy nincs valódi döntési helyzete az ellenzéknek, hiszen mindenben a Fidesz mondja ki az utolsó szót. A másik oldalon viszont az építkezés áll: a frakciónak köszönhetően annyi erőforráshoz jutunk, ami elképesztő ugrás ahhoz képest, hogy eddig évi néhány tízmillió forintból működtünk. A pénzt pedig arra használhatjuk, hogy országszerte még több helyre jussunk el, még több emberrel tudjunk beszélgetni, még több helyi közösséget tudjunk támogatni. Ehhez viszont le kellett tennünk az esküt.

hirdetés

– Hadházy azzal érvelt, hogy ezt hozzá hasonlóan később is meg lehetett volna tenni, akkor nem kellett volna végighallgatni, amint elmondják, hogy a választás szabad és tiszta volt.

– Ezt a részt mi is kihagytuk, hiszen az eskütétel után közvetlenül kivonultunk a teremből. Ha az esküt se tesszük le, az azzal a kockázattal járt volna, hogy legközelebb talán csak szeptemberben vagy októberben kapunk lehetőséget rá. Ákos a saját szempontjából nézi ezt a kérdést, ami teljesen legitim, nekünk viszont a párt érdekeit is szem előtt kellett tartanunk. De mi is különbséget teszünk aközött, mely pozícióknak van értelme és mik azok, amik tényleg csak díszpozíciók. Jegyzői, bizottsági elnöki és alelnöki posztokat nem vállalunk, tagságot viszont igen: úgy gondoljuk, hogy ha beülhetnénk mondjuk a külügyi, a honvédelmi, vagy a nemzetbiztonsági bizottságba, ott azért lehetne érdemi munkát végezni.

Nem azért, mert beleszólhatunk a döntésekbe, de legalább információhoz jutunk és megmutathatjuk az embereknek, hogy foglalkozunk ezekkel a témakörökkel. Kövér László ugyanakkor épp az említett három bizottságban nem biztosított nekünk helyet, így ebben is megakadályozott bennünket.

– Tehát akkor hiába csak „futottak még” kategóriájú bizottságokban kaptak helyet, ettől függetlenül azokba is beülnek. Miért?

– Abban azért hiszek, hogy például a fenntartható fejlődés bizottságában Orosz Anna már azzal fontos munkát végez majd, hogy beviszi egy civil szervezet vezetőjét, vagy napirendre veteti az általa képviselt témákat. Az is sokat számít, ha egyáltalán bekerülnek a köztudatba ezek a dolgok.

– Ön a nemzetbiztonsági bizottságot célozta meg, végül azonban a mentelmibe került, ami tényleg nem sokkal több szimpla kifizetőhelynél.

– Ez egy jogos dilemma, és a frakcióval abban maradtunk, hogy a képviselői alapbéren felüli fizetést is az építkezésre, az emberek képviseletére fogjuk fordítani. Még nem dőlt el, hogy egy nagy közös alapot hozunk létre, a párt rendelkezésére bocsátjuk, hogy ők rendelkezzenek vele, vagy valami más sorsa lesz, ezt valószínűleg a következő elnökség határozza majd meg a tisztújítás után.

– Mi a helyzet a további parlamenti ülésekkel? Be fognak járni annak ellenére is, hogy az imént elismerte, nincs sok értelme?

– Hadd válaszoljak egy párhuzammal. Az utóbbi időben sokat foglalkozom álhírek leleplezésével, az erről szóló posztjaim alatt pedig rendszeresen megjelennek olyan kommentelők, akik vagy trollkodnak, vagy más a véleményük az adott témáról és ezt keresetlen stílusban a tudtomra is adják. Gyakran kérdezik tőlem, miért reagálok az ilyen hozzászólásokra, amikor messziről látszik, hogy egyáltalán nem konstruktívak. Valójában én se hiszem, hogy meg tudom őket győzni, ugyanakkor fontos, hogy a passzív olvasónak megmutassam, nem lehet szétverni ezeket a posztokat azzal, hogy megjelenik egy sarkos ellenvélemény.

A parlamenti munka lényegét is ebben látom: Menczer Tamás nyilván nem fog érdemben válaszolni arra a felvetésemre, miért nem pucolják ki a médiájukból az orosz propagandát. Mások viszont láthatják, hogy be lehet vinni ilyen témákat a Parlamentbe, vannak még olyanok, akik hisznek a racionalitásban és ennek egy felszólalás keretében is hangot adnak.

Szerintem már ezért megéri csinálni.

– Kérdés, kikhez jutnak el ezek a felszólalások. Jakab Péter harsány videói tarolnak, de visszafogott, érvekre épülő stílussal aligha lehet sok embert elérni.

– A Jakab-féle irányba nem mennék el, hiszen ő saját bevallása szerint is egy miskolci melós stílusát képviseli. Persze tudom, hogy ezzel a módszerrel jóval nagyobb az esély arra, hogy egy üzenet célba érjen, de nekem olyan a személyiségem, amilyen, és nem szeretném megjátszani magam a nagyobb népszerűség kedvéért.

– A Momentum képviselői tehát rendszeresen részt vesznek és fel is szólalnak majd az üléseken?

– A rendszerest nem jelenteném ki, de az biztos, hogy használni fogjuk ezeket az eszközöket, a nyilvánosságot és a frakcióval járó erőforrásokat is.

Én személy szerint 20 százalék parlamenti és 80 százalék terepmunkát tartanék ideálisnak. Utóbbi alatt országjárást értek, folyamatosan menni kell, építeni a helyi szervezeteket, fórumokat tartani, újságírókkal találkozni. Ennek jóval több értelme van, mint végighallgatni a meddő vitákat. Fontosnak tartott témákban fel lehet szólalni, de ez legyen mondjuk délelőtt, a délután pedig érjen már Szegeden, Jászkiséren, vagy akár az Őrségben.

Minden képviselőnk felé ez az elvárás, nekem a következő két hétre legalább három ilyen vidéki program van leszervezve.

– Ön miért lett képviselő, mit tett azért, hogy befutó helyet kapjon a listán?

– Nagyon sok mindent csináltam a Momentumban már a NOlimpia kampány óta. Az elején a XYZ nevű videoblogot vittem, majd megalapítottam a VII. kerületi szervezetet és a Korrupcióvadász munkacsoportot, tavaly pedig szóvivő is lettem. Nálunk a küldöttek szavaznak a sorrendről, és a munkám és gondolataim elismertsége lehetett a döntő: láttak a tévében, hallottak a rádióban, többeknek tetszett, amit mondtam, illetve elismerték a fent említett, korábbi munkáimat.

– A Momentum életében mekkora mérföldkő, hogy bekerültek egy ilyen összetételű parlamentbe? Mi fog változni a sokkal több anyagi forráson túl?

– Nyilván komolyabban vesznek bennünket, az MTI lehozza majd a közleményeinket, és vannak egyéb adminisztrációs, erőforrásbeli dolgok is, ami nemcsak pénz. De az, hogy eddig volt nagyjából 40 millió forintunk évente, mostantól pedig közel 1 milliárd, tényleg nagyságrendbeli különbséget jelent. Aminek a jelentős részét persze szintén a vidéki építkezésre kell fordítani.

– Hogyan tudják garantálni, hogy ez a közpénz tényleg jó célokra megy majd, nem mondjuk indokolatlanul magas fizetésekre költik, vagy valaki simán elteszi?

– Ez talán meglepő lehet, de a Momentum legnagyobb kritikusa maga a Momentum.

Még azokról az akcióinkról is éles viták szoktak zajlani, amelyek kívülről sikeresnek tűnnek, jóformán a keresztvizet is leszedjük egymásról.

Olyan szintű belső immunrendszere van a pártnak, hogy ha valaki ügyeskedni próbálna, nagyon gyorsan a párton kívül találná magát, és valószínűleg eljárás is indulna ellene – nemcsak etikai, rendőrségi is. Hatalmas kontroll van a szervezeten belül, a küldöttgyűlésünk, a szervezetünk a legapróbb hibákra is odafigyel, ez az ellenőrzési mechanizmus szerintem elég garancia a tiszta működésre.

– Mit kell tudni a Korrupcióvadász munkacsoportról? Hogyan alakult, milyen eredményeket ért el eddig?

– Tóth Endre képviselőtársam javasolta 2020 nyarán, miután a kispesti korrupciós ügyek feltárásában is segítettem helyi képviselőnknek, Paróczai Anikónak, hogy szervezettebbé is tehetnénk ezt a tényfeltáró munkát. Engem tettek meg vezetőnek, a feladatunk az volt, hogy ha kaptunk egy bejelentést valamelyik emberünktől egy gyanús sztoriról, utána mentünk. Foglalkoztunk TAO-ügyekkel, a kormány külföldi ingatlanvásárlásaival, de legjobban a maláj lélegeztetőgépek ügyével sikerült átütnünk az országos média ingerküszöbét. A képviselővé választásom után lemondtam a munkacsoport vezetéséről, mert már nem férne bele az időmbe, de nagyon remélem, hogy nélkülem is hasonló intenzitással folytatják.

– Az álhírek leleplezésébe miért állt bele?

– Ez szorosan összefügg a korrupció elleni küzdelemmel, mivel bevett stratégia, hogy a különféle gyanús ügyeket álhírekkel, dezinformációval, zavarkeltéssel fedik el. Emellett közelebbről is megismerkedtem az OSINT (Open-Source Intelligence, vagyis nyílt forrású adatgyűjtés) módszerrel, és azt láttam, hogy a magyar közösségi médiában olyan sztorik terjednek, amelyeket tényleg néhány kattintással cáfolni lehet.

A legjobb példa erre, amikor az Azovsztal acélgyár alatti bunkerrendszert egy soha ki nem adott társasjáték látványtervével próbálták illusztrálni, egy Kickstarterről lelopott fotó segítségével.

Rettentően primitív dolgok terjednek szélsebesen, ami emberileg is nagyon zavart, ezért tartom fontosnak, hogy a magam eszközeivel fellépjek ellene. Egyedül kezdtem, de most már vannak visszatérő olvasóim, akik rendszeresen küldenek újabb tippeket. Ezt nagyon köszönöm nekik, és örülök, hogy tudok segíteni ezekkel a cáfolatokkal.

– Márki-Zay Péter április 3-a óta rendszeresen hangoztatja, hogy a Fideszt a jelenlegi választási rendszerben nem lehet legyőzni. Egyetért ezzel az állítással?

– Egy ilyen katasztrofális vereség után nehéz optimistának maradni, ennek ellenére nem értek egyet. Szerintem lehetséges, csak nem így, ahogy csináltuk. A megmondóemberek mindig két dolgot említenek: médiát kell csinálni és le kell menni vidékre. Az utóbbi helyett én azt mondanám, hogy nem le kell menni vidékre, hanem ott kell lenni az év 365 napján. Ha csak néhány órát töltünk ott, majd eljövünk, az nem tudja felvenni a versenyt a helyi fideszes erős emberek által folyamatosan szórt propagandával.

Sajnos az ellenzéki lét paradoxona, hogy ha kistelepüléseken kezdesz el nyíltan kormányellenes programokat szervezni és csapatot építeni, azonnal ellehetetlenítenek.

Olyan emberekre van szükség, akiket nem lehet ilyesmivel zsarolni, mert például külföldi multitól kapják a fizetésüket, de közülük is nagyon kevesen vállalják be a dolgot. Itt jön be a képbe a párt anyagi kerete, az új elnökség feladata lesz eldönteni, tudunk-e egzisztenciát biztosítani vidéki aktivistáknak, és ha igen, mekkora számban.

– Az a kérdés is állandóan felmerül, lehet-e Gyurcsány részvételével kormányt váltani. Ön mit gondol erről?

– A DK-val szövetségben irányítunk több települést, tehát nem tudjuk és nem is akarjuk elvágni a kapcsolatokat. Ugyanakkor teljesen igaz, hogy a Fidesznek elég volt rátennie Gyurcsány arcát Márki-Zay mellé a plakátokra, és ha nem történik változás, valószínűleg négy év múlva is elég lesz ez a taktika. Ezt figyelembe kell majd venni a jövőbeni stratégia kialakításakor. A dilemma lényege, hogy a DK egy támogatott ellenzéki erő, a vezetője viszont nagyon sokak szemében maga a mumus, aki rengeteg embert elidegenít. Nehéz ügy, az egyetlen megoldásnak azt látom, ha a Momentumnak sikerülne akkorára nőni, hogy mi diktáljuk a feltételeket.

– Van esély erre?

– Bőven, de ehhez választ kéne adni arra a kérdésre, kik vagyunk valójában. Szerintem mi vagyunk azok, akiknek megadatott a szerencsés helyzet, hogy eljutottunk külföldre tanulni, az ott megszerzett tudást viszont itthon akarjuk hasznosítani. Ezáltal találtuk meg egymást, ez kovácsol bennünket közösséggé, és mindenkit szeretettel várunk, aki hasonlóan gondolkodik.

– Ez azért egy elég szűk, értelmiségi célcsoport. Hogy lesz belőle tömegbázis?

– Szavazót konvertálni önmagában nem lehet ebből, de ha azt mondjuk, hogy itt van például egy oktatási javaslat, amivel kapcsolatban külföldön ezt és ezt a mintát láttuk, akkor érthetően elmagyarázva mellé lehet állítani embereket. Mi ezt a nemzetközi tudást és tapasztalatot tudjuk letenni az asztalra.

Tény, hogy a túl bonyolult üzenetek nem mennek át, de szerintem az emberek nagy része igen is megérti, amit mondunk, csak éppen a mindennapi megélhetési gondjai miatt sokadlagos kérdésnek tartja. Ugyanakkor a szociális problémákra is lehet olyan válaszokat adni, amelyek nemzetközi példákon alapulnak.

Le kell tisztítani a mondanivalót, de ezek vagyunk mi, ezt az üzenetet szeretnénk képviselni a továbbiakban is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
A legízléstelenebb mondatot a németek kapták Orbántól Tusványoson
A gázzal kapcsolatban a náci Németországra célozgatni viszonylag ritkán szokás már a világpolitikában.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor sok minden más mellett a gáz- és energiaellátásról is beszélt, hosszas fejtegetésbe kezdett arról, hogy hogy veri szét Amerika és Európa a nagyszerű gázösszeköttetést az oroszokkal. Eközben egy félmondat erejéig egy viccesnek szánt történelmi utalást is megeresztett a németek felé.

Arról beszélt épp, hogy

"az EU mindenkinek kötelezően csökkenteni akarja 15 százalékkal a gázfogyasztását. Nem látom, hogy hogy kényszerítik ki. Bár erre van német know-how... Régebbről, úgy értem..."

Nos, a gázzal kapcsolatban a náci Németországra célozgatni viszonylag ritkán szokás már a világpolitikában, pláne egy olyan ország részéről, amelynek messze a legfontosabb partnere a mai Németország, minden tekintetben.

Itt a videó, 1.02.10-től tessék hallgatni:

hirdetés

A beszédben amúgy Orbán elkanyarodott a migráció kapcsán a fajelmélet felé is.

A miniszterelnök szerint az internacionalista baloldal csele, hogy Európában eleve kevert népesség él. Orbán azt mondta, ez szemfényvesztés. Van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és

van, ahol európai népek keverednek, mint a Kárpát-medence. A kettő között szerinte nagy különbség van.

„Mi nem vagyunk kevert fajúak, és nem is akarunk azok lenni” – hangsúlyozta a miniszterelnök.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Holoda Attila: Hány házat tudtunk volna leszigetelni abból a több ezer milliárdból, amiket ostobaságokra költött el a kormány?
Presztizsberuházások helyett családok milliói kaphattak volna energiahatékonysági támogatást, ezzel elkerülhető lett volna a mostani pánik és kapkodás. Interjú.

Link másolása

hirdetés

– Indulatos Facebook-bejegyzéssel reagált a bejelentett konkrét rezsiárakra, amiben hazugsággal vádolja a kormányt. Miért?

– Én tényeket írtam le. Orbán még márciusban azt mondta, hogy nem a háború miatt magasak az árak. Most már azt mondja, hogy a háború miatt. Az internet nem felejt. Szijjártó 700 millió köbméter gázért kiment Moszkvába kuncsorogni, miközben a kormányhatározat úgy szól, hogy a piacról kell szereznie. A piac nem csak Moszkva. És hogy miért kell 700 millió köbméter? Le sem írtam, de el tudom árulni. Azért, mert amikor tavaly elkezdődött az áremelkedés, akkor felszabadítottak a stratégiai tárolókból 600 millió köbmétert, mert az korábban még olcsóbban lett betárolva. Azt most vissza kell tenni, az hiányzik a stratégiai tartalékból.

Olyan, hogy „lakossági piaci ár”, nem létezik. Vagy piaci ár van, vagy más.

Kitaláltak egy fogalmat, amire mindenki már úgy hivatkozik, mint létező dologra, holott ilyen nincs.

– Mi a reális ár?

– Reális ár, ilyen sincs. Magyarországon 19 földgázkereskedő dolgozik, más és más helyen és időben vásárol. Ha most vásárolok a piacon, az a reális ár, amennyiért most tudok kapni. De az MVM tavaly, tavalyelőtt vásárolt, nem tudom mennyit és nem tudom, mennyiért. Szeretném, ha megértené mindenki, nincsen olyan, hogy reális ár.

hirdetés
Illetve akkor lehetne egy reális árat kialakítani, ha az MVM az Energiahivatallal megosztaná az elmúlt időszak szerződéseit, árakat, mennyiségeket és abból számolnák ki az árat. De erről szó nincs.

Dobálóznak ezzel a „lakossági piaci árral”, meg persze nyomják, hogy „bezzeg, ha az ellenzék nyerte volna a választást, akkor...” . És a megmondóemberek már árakat is mutogatnak, hogy mennyi lenne a gáz akkor. Holott szó sem volt erről. Az ellenzék nem akarta eltörölni a rezsicsökkentést, arról volt szó, hogy átalakítjuk. De az átalakítás például arról is szólt volna, hogy több tömbösített sávot hozunk létre, amikben a fogyasztók a fogyasztási arány szerint egyre magasabb és magasabb progresszív árat fizetnek. De nem arról volt szó, hogy kitalálunk egy ilyet, hogy „lakossági piaci ár”. Ez nem létezik.

– Mi az oka a gáz hétszeres emelésének, miközben az áram díja csak közel háromszorosára növekedik?

– Nem tudom. A kormány, illetve az Energiahivatal az ehhez szükséges háttérszámításokról nem mondott az égvilágon semmit. Innentől kezdve egy dolog feltételezhető: a költségvetésen keletkezett lyukak betömése a kizárólagos motiváció, amit az indokolatlanul fenntartott rezsicsökkentés, illetve a kampányra elszórt 1500 milliárd forint okozott. Az erre az évre tervezett hiánycélnak már a 92 százalékát meghaladtuk, holott még csak július van. Tehát elfogyott a pénz. Ez az oka.

Azt is írom a korábban idézett Facebook-bejegyzésemben, hogy lett a 10 forint körüli paksi áram árból a sokszorosa? Eddig folyamatosan azzal dicsekedtek, hogy Paks a világ legjobb üzlete, a miniszterelnök meggyőződése, hogy a nukleáris energia olcsó.

Ez egy új építésű erőmű esetében nem igaz, de egy ilyen lassan 50 éves erőműnél, ahol már amortizációs költség nincsen rajta, valóban, sokkal olcsóbb az áram.

De akkor azt miért nem adják a lakosságnak? És akkor a villanyhoz nem kellett volna hozzányúlni. De akkor nem tudták volna tömködni a büdzsé lukait. Ezért.

– Érdemesebb már villannyal fűteni?

– Önmagában az, hogy a villamosenergia és a gáz ára között ekkora különbség van, az árulkodó arra nézve, hogy itt valami susmus van, mert egyébként a villamos energia és a gáz ára össze van kötve. Ha ilyen mozgás van, akkor vagy a hétszeres sok, vagy a kétszeres kevés. De ha már itt tartunk, nem reális megoldás az sem, hogy most mindenki alakítson ki villanyfűtést. Ahhoz jó sok áram kell, ami egy átlagos házban nemigen áll rendelkezésre. A bővítés meg jó sokba kerül. Vagy tegyen fel napelemet? Aki megteheti? Olyan kereslet jelentkezett hirtelen a napelemforgalmazóknál, hogy ki sem tudják elégíteni.

– Ha a rezsicsökkentés helyett a lakosságra fokozatosan ráeresztik a valódi energiaárakat, már 2012-től, nem lehet, hogy a lakosság egy része inkább költött volna energetikai beruházásokra, mint ahogyan nem tette?

– Mindenféle állami árszabályozás, ami azt sugallja, hogy „nem kell nektek az energiával foglalkozni, majd a jóságos kormány megvéd benneteket”, az a takarékosság és az önálló cselekvés ellen hat. Márpedig 10 éve ezt halljuk. Miközben rossz az energiahatékonysági rendszere az épületeknek. Rossz az energiahatékonysági rendszere az eszközöknek, amiket használunk. A kazánoknak, fűtőeszközöknek, konvektoroknak. Ezeknél sokkal korszerűbbek vannak. De most hirtelen rászabadítani a valóságot az emberekre, azzal, hogy „cseréljétek le a komplett fűtési rendszereteket, mert korszerűtlen”, hát gratulálok. Az is árulkodó, hogy Gulyás Gergely, amikor megkérdezték, hogy takarékoskodik-e, azt a választ adta, hogy két héttel ezelőtt még nem jutott eszébe, de most már odafigyel és lekapcsolja a villanyt. Elég nagy szégyennek tartom, hogy egy miniszter nyilvánosan elismeri, hogy ő nem takarékoskodott az energiával.

Hozzáteszem, hogy a 2011-es energiastratégiát már a fideszes többségű országgyűlés fogadta el, abban benne van, hogy az épületeink 70 százalékánál az energia 40 százaléka veszendőbe megy, és szükséges az energiahatékonyság növelése.

Nem választottuk le a távhőrendszereket, hogy egyedileg szabályozhatóak legyenek a lakások. Ehelyett még most is azt látjuk, hogy a nagy lakótelepeken télen nyitva vannak az ablakok, mert megfőnek az emberek a melegtől. Papoljunk ezeknek az embereknek a takarékosságról?

Ahelyett, hogy erre költöttünk volna, mindenféle ostoba infrastruktúrára ment el a pénz, például a földalatti gáztárolót megvettük. De minek? Nyilván azért, hogy tudjanak vele manipulálni, ahogy az elején elmondtam, a 700 millió köbméterrel. Ha kezemben van az eszköz, én mondom meg, mennyi az ára. Ha az összes pékség az enyém, akkor adhatom háromhatvanért a kenyeret és visszahoztam a kádár korszakot, hurrá. Csak persze ennek az árát majd máshol vissza kell venni.

– Átaludtuk a felkészülési időt?

Az emberek nem érezték, hogy az olcsó energia korszakának vége van. Volt a Fidesznek egy Európai Parlamenti választási programja 2009-ben (az utolsó választási program, amit leírtak), és annak az energetikai részében olvasható ez a mondat:

„vége az olcsó energia korszakának”.

Takarékoskodni kell az energiával, hatékonyabban kell felhasználni. Aztán kormányra kerültek, jött a rezsicsökkentés, és elfelejtették azt, amit ők maguk írtak le. Nincs olcsó energia. Nem lesz olcsóbb a megújuló energia sem, mert annak is van megtérülési ideje.

2.19. Energiapolitika

AZ ENERGIA BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSSÉ VÁLTAz energiahordozók világszintű felhasználása ugrásszerűen emelkedő tendenciát mutat. Figyelembe véve, hogy a hagyományos módon kitermelhető készletek végesek, kijelenthetjük, hogy vége az olcsó energia korszakának. Az energia kérdése a nemzetközi politikai élet egyik központi témájává lépett elő. A korábbiakhoz képest fokozottabb mértékben befolyásolja az egyes államok biztonságról és szuverenitásról alkotott felfogását.

- Fidesz, Európai Parlamenti képviselőválasztási program, 2009

Persze ha valaki most telepít napelemet, az örülhet, mert az a mostani magas árak miatt rövidebb idő alatt megtérül.

De eltelt 12 év! Hány napelemet telepíthettünk volna már? Hány házat tudtunk volna leszigetelni? Abból a több ezer milliárdból, amiket ostobaságokra költött el a kormány, mi mindenre futotta volna!

Ha csak odaadtuk volna az embereknek, hogy tessék, szigeteld a házadat. Már azzal is jobban jártunk volna, megtakarítottuk volna az energia nagy részét. A édesanyám házát felújítottuk, egy sima kádár-kockát. 35 százalékkal csökkent a gáz felhasználása. 35-tel! Egy sima szigeteléssel ennyit spóroltunk.

A minap kérdeztem egy nénit: „mennyit tetszik fogyasztani?” Azt válaszolta, hogy olyan ötezer forint körül. Megismételtem a kérdést: „mennyit tetszik fogyasztani?” Nem tudja, hogy mennyit fogyaszt.

Forintokról beszélnek, ahelyett, hogy tudnának kilowattórával, köbméterrel számolni.

Csak néznek, nem értik. Azt mondják nem erről volt szó. Hogy azt mondták nekik, olcsó lesz az energia. Persze, mert több, mint tíz éve ezt mondják Orbánék.

– Informatikailag bírni fogják a szolgáltatók egy teljesen más számlázási algoritmust ennyi idő alatt üzembe helyezni?

– Valószínűleg igen, de nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy mennyivel beljebb lennénk, ha az okosrendszereket elterjesztették volna. Nem lenne kérdés, hogy most kinek van átalánya, vagy ki diktál. Ennyi év alatt már mindenhol lehetne okosmérő. Az okosmérők segítségével a szolgáltató személyre szabott csomagokat tudna ajánlani a fogyasztóknak, pont úgy ahogy a mobilszolgáltatóknál megszoktuk.

De jelenleg nincs is lehetőség fogyasztói csomagokra, hiszen egy kormányrendelet szabályozza az árakat és kész.

Hátra megyünk, nem előre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Mi ebből nem kérünk!” – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója Orbán Viktor fajkeveredéses beszédéről
Gáspárik Attila azt mondja, tiltakozó petíciójuk megjelenése után aggódó üzenetek sorát kapták, hogy vigyázzanak magukra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és megkeserítheti az életüket.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. július 30.


Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a fajok keveredéséről tett kijelentései miatt különösen emlékezetesre sikerült. A zsidó szervezetek mellett megszólalt az ügyben az amerikai külügy, és edélyi értelmiségiek is petíciót írtak, amit Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László, neves és elismert romániai magyar értelmiségiek indítottak. Gáspárik Attilával, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk az ügyről.

– Hadd adjam a naivat. Ide Magyarországra az a kép jut el a romániai magyarokról, hogy ők fenntartás nélkül Orbán Viktor támogatói. És akkor jönnek Önök...

– Mivel a médiatúlsúly a Fidesz kezében van még Erdélyben is, ezért természetes, hogy nem jutnak ki innen azok a hangok, melyek másképp látják a világot. Az utóbbi időben sokat voltam Felvidéken, és tapasztalatom szerint az ottani emberek is teljesen másképp látják a világot, mint ahogy azt láttatni szeretné a magyar kormánypárt. Viszont azt gondolom, hogy

Erdélyben többségben vannak azok, akik képesek különbséget tenni egy gazdasági struktúra (állam) és egy érzelmi struktúra (nemzet) között.

Nekem természetes, hogy adót fizetek egy országba, ahol azért szolgáltatásokat kapok. És ez nem Magyarország. Ha Magyarországon fizetnék adót, akkor ott szólnék bele a dolgokba. Ám ugyanezt elvárjuk, akármelyik EU-tag országtól, hogy

ne jöjjön ide a területünkre, mint egy gyarmatra, ne osszon ki minket, ne oktrojálja ránk a véleményét, ne beszéljen a nevünkben.

Most megint ez történt. Nagyon sok jóérzésű román embert is zavart, hogy egy ilyen nagyon-nagyon rossz, az amerikai külügy szerint egyenesen megbocsáthatatlan üzenetet összemosnak egy erdélyi településsel. Megint Tusnád. És az embernek már gyomorgörcse lesz akkor is, ha csak kirándulna arrafelé. „Jaj, igen, itt mondták ki ezt-azt-amazt”. Mi ebből nem kérünk! Mi most megszólaltunk, és már ezer felett van az aláírók száma, de biztos vagyok benne, hogy a normalitás a határon túl többségben van.

hirdetés

Elhatárolódunk a rasszista beszédtől!

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyománya visszanyúlik a rendszerváltozás első évtízedéig, amikor a romániai magyar és román, illetve magyarországi politikusok és értelmiségiek együtt keresték a közös megértés és cselekvés lehetőségét. Ebben a táborban megfordult sok demokratikusan gondolkodó, és az emberi jogok és méltóság tisztelete iránt elkötelezett közszereplő.

Ennek a hagyománynak örökösének állítja magát a Tusnádfürdőn rendezett úgynevezett Tusványosi Tábor. A tábor jellege az idők folyamán sokban megváltozott, egyre inkább a Fidesz rendezvényévé vált, amelynek rituális záróelőadását Orbán Viktor tartja, pártelnökként vagy, mint idén is, Magyarország miniszterelnökeként.

Az egyoldalú politikai üzenetek, ideológiai elfogultság, sőt, pártpropaganda színterévé váló rendezvény keretei között is kirívó az a hangnem, amelyen Orbán Viktor idei előadásában megszólalt, olyan fajelméleti, rasszista fejtegetésbe bocsátkozva, amelyet vissza kell utasítanunk.

Emberi „fajok” nem léteznek, hiszen mindahányan a Homo Sapienshez, mint egységes fajhoz tartozunk. A Nyugat hanyatlásának víziója, amelyet a beszéd fölvázolt, ahol „kevert fajú” poszt-Nyugat áll szemben a közép-európai nemzetállamok nem keveredő népességével, a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezető korszak retorikáját idézi föl.

Egy ilyen tartalomnak és beszédmódnak nincs mit keresnie abban az erdélyi magyar nyilvánosságban, amely évszázadok óta az etnikai, vallási tolerancia színhelyeként gondol saját magára.

Az, hogy a politikai képviseletünk és az erdélyi magyar média túlnyomó része cinkosan hallgat, egyáltalán nem szolgálja a romániai magyarok érdekeit. Ennek eredményeként a romániai nyilvánosságban úgy jelenik meg egész közösségünk, mint akik egy ilyen beszédet elfogadnak, netán egyetértenek vele, vagy támogatnak. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk!

Elvárjuk, hogy az RMDSZ vezetői szólaljanak meg, és határolódjanak el Orbán Viktor előadásának fajelméleti, rasszista érvelésétől!

Kezdeményezők: Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László

– Tagja a Pluralizmus Erdélyben nevű Facebook-csoportnak. Ön is említette, hogy az erdélyi sajtó többsége a magyarországi kormány alá rendelődött. Hogy tudott ez megtörténni?

– Nem vagyok közgazdász, de valószínű, hogy ma médiát csak az olvasókból fenntartani nem lehet. Külső támogatás kell. Kézenfekvő, hogy ez a hirdetési piac legyen, de az erdélyi sajtó a szűk keresztmetszete miatt soha nem tudott jelentős hirdetésfelvelővé válni. Persze láttam kreatív megoldást, Szlovákiában: a pozsonyi Új Szóban szlovák nyelvű mellékletet jelentet meg az egyik multi. De nálunk ez az út nem volt járható. Maradtak a direkt támogatások, a hatalmasoktól. Kezdetben az RMDSZ csurrantott-cseppentett valami támogatást, majd a magyarországi politikának lett feladata eltartani a romániai magyar sajtót, gondolom más határon túli sajtótermékeket is.

Az pedig régi hagyomány a magyarnál, hogy „én fizetek, én húzatom”. Azt a hatalom pedig nem szereti, ha a pénzéért még vegzálják is.

Mivel a jelenlegi hatalom semmi, még jobbító szándékú kritikai hangos sem tűr. Az nekik már ellenséges. Azt már le kell győzni, meg kell alázni. Tehát az évek során felvásárolták az itteni sajtót, de a pénzeket nemcsak adták, hanem a médiát is sajátjukévá tették. Ehhez hozzájárult, hogy az MTI-t ingyenessé tették. Magyarországon is bezártak a független hírügynökségek. Az MTI meg igencsak megszűri a híreket, amiket kiad. A romániai magyar sajtó is ezt használja. Médiát tanító kollégáimmal a napokban néztük, hogy a marosvásárhelyi helyi lapot el tudná tartani a közönsége, de ők is, 30-ból 22 esetben MTI hírt közölnek. Még át sem fogalmazzák, amiből az a komikus helyzet alakul ki időnként, hogy miközben az újság szerkesztősége a színháztól 800 méterre van, az MTI hírét átvéve úgy írnak a vásárhelyi színházról, ahogy azt a magyarországi hírolvasónak fogalmazták meg, hogy értsék ott is; tehát mint egy távoli intézményről. Több dolog kellett, hogy idáig süllyedjünk, kellett a magyar hatalom, de kellett az itteni médiamunkások gyengesége is.

– Nézzük a petíciót kiváltó nyilatkozatot. Milyen reakciókat tapasztalt? És mit reagált a romániai magyar politikai osztály?

– Egészen durva kommentek is érkeznek, de kaptam aggódó üzeneteket is, hogy nem kellene, vigyázzunk magunkra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és a vele cinkosságot vállaló RMDSZ is. Megkeserítheti az életemet. Ez igaz. De meddig lehet elmenni?

Én már megéltem egy diktatúrát, nincs türelmem meg időm sem kivárni egy másik végét, valamit tenni kell.

El kell mondanom mindenkinek, hogy az ember szabadnak születik, elmondhatja a véleményét szabadon és ugyanúgy dönthet a saját sorsáról is. Európai polgárként átlátható döntéseket akarok. Nem szeretem azt, amikor egy nyaralóhelyen két sátor előtt valaki kinyilatkoztat olyanokat, ami sok embernek rossz, sok emberben félelmet kelt. Másokban meg félelmetes múltbéli tapasztalatokat hív elő. Másrészről az ügyben már megszólalt Klaus Iohannis államfő is, határozottan kikérte a véleményét az RMDSZ-nek, személyesen Kelemen Hunornak. Azt mondja, hogy elfogadhatatlan, ami elhangzott bizonyos mondatokban Tusnádfürdőn, és az, hogy ehhez a román kormány miniszterei és fő tisztségviselői tapsoltak, ez nyilvánosan, nem zárt ajtók mögött, meg kell beszélni. Ezzel kényszerhelyzetbe hozta Kelemen Hunort és az RMDSZ-t.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ha a román politika nem látott volna inkább ellenséget a romániai magyarságban, hanem ehelyett felkarolta volna azt, és pozitívan diszkriminálva helyzetbe hozza, gazdasági és kulturális befektetésekkel, akkor az erdélyi magyarság egy része sem kívül keresné a boldogságot. Ezt a küzdelmet, amit 32 éve folytatunk, meglovagolta a magyar kormány a szép beszédével, azzal a retorikával, hogy „majd mi segítünk”.

Most már ott tartunk, hogy egy olyan intézményt is a magyar kormány tagjai avatnak látványosan, ami többségében román forrásból épült.

Ha 8-10 éve az RMDSZ kiáll és azt mondja, hogy működjünk együtt, de ez a mi játszmánk, az meg a tiétek, ha a romániai magyar sajtót sikerült volna piaci alapokra helyezni és nem lehetett volna péterfillérekért megvásárolni, akkor nem lenne most ez a helyzet.

– A beszélgetésünk elején világos határvonalat húzott a kulturális identitás (nemzethez tartozás) és a közjogi státus (adott államhoz tartozás) között. Nem is vette fel a magyar állampolgárságot, a fent elmondott okokból. Ugyanakkor meg úgy fogalmaz, hogy nem akar még egy diktatúrát, miközben Önöknél nincs diktatúra.

– Nincs. De a légiesített határok miatt ezek az emberek és ezek a kérdések bejönnek hozzánk is. Engem leginkább az zavar, hogy az én területemre jön valaki és olyanokat mond, amivel aztán engem is azonosítanak. És hiába mondom, hogy „én kérem Tusnádra kirándulni járok, vagy védeni az ősi növényvilágot, vagy szemetet szedni a turisták után”, de sajnos Tusnádot a következő 30-40 évben ezzel fogják azonosítani. Az illiberalizmussal, és mindennel, ami ott hangzott el.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: