SZEMPONT
A Rovatból

Tízezrek végzik helyettünk a házimunkát

Gondoltál már arra, mi lenne, ha valaki fizetne neked a házimunkáért? A magyarok több időt töltenek házimunkával, mint a hivatalos munkájukkal, mégsem jár utána pénz, sőt még a GDP-be sem számít bele.
Forrás: Abcúg - szmo.hu
2017. október 20.


Link másolása

Gondoltál már arra, mi lenne, ha valaki kifizetné neked azt az időt, amit főzéssel vagy takarítással töltesz? Vagy, hogy Ön csináltassa meg valaki mással? A magyarok több időt töltenek házimunkával, mint a hivatalos munkájukkal, mégsem jár utána pénz, sőt, még a GDP-be sem számít bele. Más kelet-európai országokban ezt a munkát már rég kiszervezték külföldi házvezetők és dadák tízezreinek. Őket viszont sok helyen egyszerűen szolgasorban tartják.

A 32 éves Oxana Ukrajnából származik, de már jó ideje Csehországban él. Dadaként dolgozik egy tehetősebb családnál. “Próbálok olyan gondoskodó lenni a rám bízott kisfiúval, amennyire csak lehet” – mondja. A kisfiú édesanyja azonban éppen emiatt féltékeny rá, többször is mondta neki, hogy nem szabadna közel kerülnie hozzá. Oxana szerint azonban valakinek muszáj dédelgetnie a kisfiút, az édesanya ugyanis egész nap dolgozik, többek között ezért is bérelték fel őt.

Eközben azonban a saját, Ukrajnában élő lányát alig látja, és olyannyira nem tud róla semmit sem, hogy karácsony előtt, amikor ajándékként ruhát akart venni neki, nem jutott eszébe a mérete. Akkor már fél éve nem látta. Max méretét (ő az a kisfiú, akinek a dajkája) viszont fejből tudja.

Ma Európában tízezrek végzik mások helyett a házimunkát, elsősorban Nyugat-Európában, de már egyre gyakrabban a volt szovjet tömb országaiban is. Hogy miért van ez? Mert hiába tűnik csak egy szükséges rossznak, a mindennapi élethez szükséges otthoni munkák valójában több időt igényelnek, mint a pénzkereső munka, kimutatható nemzetgazdasági értékük van, az állam és a munkaadók mégsem igazán törődnek vele, hogy a munkavállalónak megkönnyítsék az elvégzését. Mennyit is ér a házimunka?iu

Rengeteg időt töltünk főzéssel

Napi 214 perc. A KSH felmérése szerint átlagosan ennyi időt fordítanak a magyarok fizetetlen munkára. Ilyen munka például a főzés, a takarítás vagy a ruházkodás, de az is, ha valaki a gyerekéről vagy az idős szülőjéről gondoskodik. Ez jóval több idő annál, amennyit a lakosság a valódi, fizetéssel járó (és a GDP-be is beleszámító) munkájával tölt. Arra ugyanis csak napi 164 percet fordítunk (a különbség nem meglepő, hiszen házimunkát a népesség majd mindne tagja végez, fizetett munkát viszont csak a harmaduk).

A KSH tavaly publikálta a háztartási munka értékről készített kutatását. Ebben szerepeltek az előbbi adatok is. A kutatók azt nézték meg, hogy a magyaroknak átlagosan hogyan épül fel egy napjuk, és igencsak érdekes adatokat kaptak. Íme a 15-84 éves korosztály időfelhasználási szerkezete:2

Ez a grafikon azt mutatja, hogy az átlagember az ideje nagy részében nem munkajellegű időtöltést végez. Ez érthető, ide tartozik például az alvás is, ami önmagában kiteszi egy nap egyharmadát, ehhez jön még például a szórakozás, de akár a tanulás is. A fizetésért végzett munkába tartozik a jövedelemszerzés, de például az otthoni építkezés vagy a mezőgazdasági önellátás is. A legérdekesebb mező azonban a fizetetelen munka.

Ez az, ami valójában több időt vesz el az ember életéből, mint a hivatalos munkája, mégsem jár utána fizetés. Pedig elengedhetetlen, nem csak ahhoz, hogy az ember másnap is el tudjon menni munkába és pörgesse a gazdaságot, hanem ahhoz is, hogy idővel maga helyett biztosítson a társadalomnak egy leszármazottat, aki ugyanúgy képes termelő munkát végezni.

Ebbe a kategóriába tartozik például a főzés, a takarítás, mosás, vasalás, illetve a gyermek-, valamint az idősgondozás. Ezekre a következő arányok szerint fordítanak időt a magyarok:2

A főzés időigénye a kutatás szerint alkalmanként nem nagy, de mivel szinte minden háztartásban rendszeresen főznek, éves összesítésben kimagasló az eredmény. Lakhatásba főleg a takarítás tartozik, gondoskodásba pedig elsősorban a gyereknevelés. A magyarok a fizetetlen munkára fordított idejük 96 százalékában a saját háztartásukban tevékenykednek, 3,9 százalékban más háztartásban (például gondoskodnak a szüleikről), 0,2 százalékban pedig önkéntes tevékenyéget végeznek.

A KSH ezt a fizetetlen munkával töltött időmennyiséget számszerűsítette is. Egyszerűen kiszámolták, mennyibe kerülne, ha a házi vagy a gondozói munkát egy helyettes szakdolgozó végezné. Nettó értéket számoltak, mert az otthoni munkáknál amúgy sem jellemző az adófizetés, viszont az értéket korrigálták még egy sor adattal, például gyermekgondozás esetén a GYES-el, a háztartási eszközök értékével, állagromlásával.

Végül arra jutottak, hogy a fizetetlen munka figyelembevétele a háztartások jövedelmét 37 százalékkal növelné meg. Sőt, ez a munka látványosan megemelné a nemzeti össztermék értékét is: 25 százalékkal magasabb GDP-t jelentene, ha beszámítanák.

Nők tízezrei végzik mások házimunkáját

A KSH tízévente végez hasonló felméréseket, a legutóbbit 2010-ben készítették, az ott megismert adatokból készült a kutatás. A tíz évvel korábbi felméréshez képest elmondható, hogy 2010-re például kevesebb mint felére csökkent a háztáji termelésre szánt idő, viszont nagy mértékben nőtt a gondoskodásra szánt idő: közel negyven százalékkal, és ez az azóta eltelt hét évben valószínűleg csak tovább nőtt, hiszen egyre több például az országban a hozzátartozója segítségét igénylő idős ember.hujvjb

A gondoskodási és egyéb otthoni munkát érintő szükségletek növekedésével lett egyre nagyobb az igény az olyasfajta munkerőre, mint az ukrán Oxana. Ő azok közé a háztartási alkalmazottak közé tartozik, akiket a családok felbérelnek, hogy végezzék el helyettük azt a fajta otthoni munkát, amelyet amúgy nekik maguknak kellene elvégezni, épp csak rengeteg időt kellene rászánniuk, miközben fizetés egyáltalán nem jár érte, sőt, adott esetben éppen a fizetést jelentő hivatalos munkától venné el az energiáikat.

A háztartási alkalmazottak élete azonban egyáltalán nem egyszerű: a többségük nő, gyakran bevándorlók, akik egyáltalán nem ismerik ki magukat az adott országban, a munkaadójuk pedig sok esetben egyszerűen kizsákmányolja őket.

Minderről a prágai Károly Egyetem kutatója, Petra Ezzeddine beszélt egy, a háztartási munkáról és a gondoskodásról tartott konferencián Budapesten, amelyet e Friedrich Ebert Stiftung szervezett.

Ezzeddine összegyűjtött néhány érdekes adatot erről a fajta a munkáról:

Először is, rengeteg nő dolgozik háztartási alkalmazottként: globálisan minden ötödik pénzt kereső nőnek ez a munkája.

Azok között a háztartási alkalmazottak között, akik egy másik országban vállalnak munkát, még több a nő: 73 százalék az arányuk.

Az ilyen jellegű háztartási munka több mint háromnegyede a fejlett országokban összpontosul.

A kelet-európai országok ebből a szempontból különös helyzetben vannak: egyszerre befogadó és kibocsátó országok. Csehországban például 24 ezer máshonnan bevándorolt háztartási munkás dolgozik, miközben közel 20 ezer cseh Ausztriában vagy Németországban vállal ilyen jellegű munkát. Szlovákiában és Lengyelországban hasonló a helyzet Ezzeddine szerint. Magyar adatokat nem talált, de megemlítette, hogy a magyar a nők jellemzően nagyobb számban végeznek háztartási munkát a saját háztartásukban, mint a nők más kelet-európai országokban, azaz bevándorló munkaerőre valószínűleg kevesebb szükség van.uin

Házvezetőnő eladó napi 24 órára

Így is tízezrek dolgoznak Kelet-Európában szobalányként, dadaként, házi kisegítőként. Oxana Ukrajnából érkezett Csehországba, de Ezzeddine megosztotta egy fülöp-szigeteki nő történetét is. Ő közel tíz éve nem látta a saját lányát, aki már nem is anyaként gondol rá, hanem egyfajta szponzorként.

A kutatónő szerint az államoknak el kellene kezdeni szabályozni és ellenőrizni ezt a piacot, jellemző ugyanis, hogy a külföldről származó háztartási alkalmazottak alacsony bérért dolgoznak, bentlakó alkalmazottként nincs letisztázva, mikor van szabad idejük és mikor kell dolgozniuk, a szociális juttatásokhoz pedig csak nehezen, vagy sehogy sem jutnak hozzá.

Mindezeken pedig az sem segít, hogy az ilyen alkalmazottak kiközvetítésére specializálódott cégek egyenesen úgy hirdetik a szolgáltatásukat, mintha egy szolgát árulnának.

Ezzeddine hozott pár cseh példát, ebben a következő jellemzések szerepeltek:

"Napi 24 órában a filipinó dada készen várja a szomszéd szobában, hogy mikor lehet a segítségére!

A munka lényege, hogy a házvezető Önnel él, és mindig a rendelkezésére áll!"

A kutató és a csapata még egy felmérést is végzett arról, mennyire tudják ezek a cégek megszólítani az embereket. Létrehoztak egy kamuügynökséget, weboldalt csináltak neki és direkt túlzó marketing-szövegeket találtak ki. Például, hogy a házvezetőnőik sohasem fáradnak el, egész nap bírnak dolgozni a hét minden napján, bárhol elalszanak, és bármit megtesznek, hogy kielégítsék a munkaadójuk igényeit.

Sokkoló eredményt kaptak, 78 ember ugyanis valóban jelentkezett a kamuügynökségnél, hogy ők bizony alkalmaznának egy ilyen házvezetőnőt. A kutató azonban hozzátette, annak örültek, hogy néhányan azért fel is jelentették az ügynökséget.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenek előtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tiszta terror ez az ország!” – Szinte minden lakó elmenne a Diószegi utcai házakból, de a jövőtől is félnek
A kormány által kisajátításra kijelölt bérházak katasztrofális állapotban vannak, azonban egyelőre nem világos, hová lehetne költöztetni a 210 családot. Lakókkal beszélgettünk és Pikó András polgármestert is megkérdeztük.

Link másolása

Két héttel ezelőtt egy parlament elé benyújtott salátatörvényből derült ki, hogy akár ötszáz embernek is el kell hagynia az otthonát a budapesti VIII. kerületben, mert otthonaik helyén bővítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát.

A törvénytervezet az önkormányzatot legalább annyira váratlanul érte, mint a lakókat. Múlt héten tüntetést is tartottak, de egyelőre nem látszik arra utaló jel, hogy az állam visszakozna.

Elmentünk az érintett bérházakba, hogy megkérdezzük az ott élőket, mit szólnak a kormány tervéhez, és milyennek érzik a kilátásaikat.

„Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?”

„400 ezer forintom van benne a lakás felújításában, mert azt gondoltam, hogy a határozatlan idejű szerződésem miatt bármeddig maradhatok, így idővel megtérül a befektetés. Fel se fogtam még agyilag ezt az egészet. Mire jó ez, miért pont mi?” – fakad ki Tünde, akit a Diószegi utca 22. lépcsőházában szólítunk meg.

Arra kér, hogy ne fotózzuk. „Tiszta terror ez az ország, az ember nem tudja magát felvállalni, mert a munkája vagy az otthona bánja!”

18 éve él itt, a határozatlan idejű bérleti szerződés azt jelenti, hogy akár élete végéig is itt lakhatna, de el is cserélheti a lakást, a fia pedig örökölheti utána. És ha az önkormányzat felajánlja neki, olcsóbban meg is vásárolhatja. A lakbér mindehhez havi 13 ezer forint.

Szomszédja, akivel épp beszélget, még a keresztnevét sem árulja el. A helyzetet kétféleképpen látják. Tünde szerint a polgármester, Pikó András idejött és azt mondta, hogy a kormány azzal fenyegetőzik: meghiúsítják az önkormányzat eredeti fejlesztési tervét (a DIÓ 2030 program keretében újult volna meg a mostani ügyben érintett épületek többsége).

A szomszéd viszont kijavítja: „Nem fenyegetőzött a kormány, mindössze más tervük van a területtel. Ezért októberig adtak haladékot az önkormányzatnak, hogy elhelyezzék ezt a több mint 200 embert. De mivel nekik nincs ennyi ingatlanjuk, Pikó azt mondta, hogy a többieket lehet, hogy utcára teszik. Kocsis Máté viszont erre annyit reagált a tévében, hogy minden rendben lesz, Pikó András csak ne riogassa és ne tartsa hintában a lakókat.”

Hisznek Kocsisnak? – kérdezem, mire egyikük bólogat, másikuk csak annyit mond, nem hisz ő egyiknek sem. „Amíg Kocsis Máté volt itt, azért elkezdett fejlődni a kerület, az elmúlt négy évben viszont nem sok minden történt” – teszik hozzá egyetértésben.

A névtelenséget kérő lakó alapvetően örül annak, hogy kiköltöztetik őket, persze csak akkor, ha nem kerülnek utcára. „Nézzen szét! Maga szívesen élne itt?” – teszi fel a kérdést. Bízik benne, hogy ennél csak jobb jöhet majd: reményei szerint az értékbecslő olyan árat mond majd, aminek köszönhetően jobb cserelakást kapnak.

Az udvar másik végében egy nő épp az ajtaja előtt tesz-vesz. Ő se szeretné, ha fotóznánk, és a nevét se mondja meg. Annyit árul csak el, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület alkalmazottja, ők bérlik neki a lakást az önkormányzattól, ezért nincs nagyon beleszólása a történésekbe.

Attól nem tart, hogy hajléktalanná válik, sőt kicsit még örült is a hírnek, hátha jobb helyre kerül, mert „ezek az udvari lakások mind vizesek és penészesek.”

„A férjem tavaly halt meg a tüdeje miatt, a szomszédaim már korábban, ők is asztmásak voltak. Kértem már cserét, vannak itt a házban a felső szinten jobb állapotú üres lakások. Még azt is felajánlottam, hogy a saját pénzemen felújítom az egyiket, de elutasították a kérésemet.”

„Ez a ház lassan 30 éve el van felejtve”

A Diószegi utca 24-be nem sikerül bejutnunk, a 26-ban pedig csak egy család van otthon, de ők sem szeretnének nyilatkozni. A 28-as számú ház udvara is teljesen kihalt, az egyik lakásba bekopogva viszont sikerrel járunk. Ernő nyit ajtót – mint kiderül 63 éves, 2006 óta él itt. Épp felújítást tervezett, de a történtek miatt inkább letett róla.

„Megmondom őszintén, nem nagyon szeretnék innen elmenni. Nagyon jó a közösség, ebben az udvarban a legjobb az egész környéken. Nincsen veszekedés, összetartunk.”

Nemrég tartottak egy gyűlést, ahol emlékei szerint az hangzott el, hogy augusztusig mindenkinek el kell hagynia a lakását. Csereingatlanról nem esett szó.

„Nem tudom, mi fog történni. Beteg voltam sokáig, kórházban is kezeltek, és sajnos elmaradtam néhány havi lakbérrel. Nagyon remélem, hogy emiatt nem indulok rosszabb helyzetből.”

Hozzáteszi azt is, hogy bár két szakmája van, így is nagyon fél az utcára kerüléstől. Már csak heten laknak a házban, közülük ketten szeretnének elmenni, a többiek maradnának.

Ernő szerint már az ideköltözése óta mondják, hogy le fogják bontani a házat, de eddig semmi nem történt. Most viszont úgy érzi, tényleg bontani fognak, annyira sűrűn járkálnak be hozzájuk a terepfelmérő szakemberek.

A nagyjából 100 méterrel arrébb található Sárkány utca 1-et szintén kisajátítaná a kormány. A kapuban nagyobb társaság pakol be épp egy autó csomagtartójába. Sietnek, de beengednek bennünket a házba, hátha találunk olyat, aki szóba elegyedik velünk.

Az emeleti gangon két férfi beszélget, nyilatkozni nem akarnak, de tanácsot adnak, hová kopogjunk be. Hetvenes nő nyit ajtót, Júliának hívják, a fiával és a menyével él a 37 négyzetméteres, másfél szobás lakásban.

„Mindenem minden évben tönkremegy. A falakat újra kell glettelni, a parkettával foglalkozni sincs értelme, annyira ázik a lakás. Ha arrébb tudnám húzni az ágyat, meglátnák, milyen penészes mögötte is a fal.”

A házban számítottak rá, hogy valami történni fog, igazából már nagyon várták is. De nem így, ennyire hirtelen módon: ez mindenkit arconcsapásként ért, „kivannak teljesen idegileg” – fogalmaz. Nem lát rá esélyt, hogy végül maradhatnak, de szerinte értelme se lenne, mert süllyed a ház.

„22 éves korom óta önkormányzati bérlakásom van, az V. kerületben születtem és ott éltem negyven évig, azóta itt vagyok Józsefvárosban. A lakóközösség sajnos nem annyira jó, 100-ból talán 40 százalékos” – meséli.

Olyan helyre szeretne költözni, ahol jobban összetartanak a szomszédok, de mindenképp a környéken maradna, mert rengeteg szállal kötődik ide.

A polgármester nemrég ebbe a házba is ellátogatott, de szerinte lényegében csak annyit mondott, hogy nincs elég cserelakás, őket is váratlanul érte az egész. Nagyon sajnálja a lakókat, megpróbálnak megoldást találni, ugyanakkor nem tud ígérni semmi biztosat.

Júlia nem túl optimista. „Ez a ház 30 éve, amióta itt lakom, el van felejtve. Tök mindegy, ki vezette épp a kerületet. A tető lassan beszakad, a padló süllyed, minden rohad. Fogalmam sincs, mi lesz.”

Pikó: Bárhogy is alakul, jövő tavaszig senkinek nem kell költöznie

„A törvény a jelenlegi formájában szerintünk több ponton sérti az alkotmányt, az Európa Tanács önkormányzati chartáját, illetve a jogalkotási törvényt is” – állítja Pikó András józsefvárosi polgármester.

Az önkormányzat is a sajtóból értesült a törvénytervezetről, semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, de minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák az elfogadását a május 3-ra tervezett parlamenti szavazáson.

Ha ez mégis megtörténne, a lakók október 31-én veszítenék el a bérlői jogviszonyukat, innentől fogva 90 napjuk lesz, hogy vagy elfogadjanak egy felajánlott cserelakást, vagy ezzel arányos mértékű kárpótlást kapjanak. Ugyanakkor november 1-jén életbe lép a kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy bárhogyan is alakul az ügy, jövő tavaszig senkinek nem kell az akarata ellenére költöznie.

A polgármester szerint ugyanakkor még ilyen határidővel is teljesen felesleges volna a lakókat kiköltöztetni, hiszen ha vannak is tervek a terület jövőjéről, azok még biztosan nincsenek olyan állapotban, ami indokolttá tenné a sietséget. Ezért ha végül el is fogadják a törvényt, az önkormányzat célja az lesz, hogy kapjanak további haladékot,

Szeretnék továbbá azt is, hogy az állam olyan pénzbeli megváltást fizessen, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mind a 210 családnak, akik jelenleg a bérlői, másik bérlakást vásárolhasson. Az elvárás ezzel szemben az, hogy nem lehet sem rosszabb állapotú, sem kisebb alapterületű, mint ahol most élnek, valamint a bérleti díj mértéke is hasonló lenne.

A cserelakások költsége az önkormányzat számításai szerint nagyjából 17 milliárd forint, amiből 5 milliárd jár nekik a most üresen álló ingatlanokért (ugyanis a 10 bérházban számos nem használt, többségében romos állapotú lakás is található), 2 milliárd pedig a Dugonics utcai iskola szintén kisajátított épületéért. A fennmaradó összeg is arányban van a terület értékével, már csak az a kérdés, az állam is így gondolja-e.

Pikó emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy ha lehetősége lesz tárgyalni a kormánnyal, akkor mellette ülhessenek a bérlők képviselői is.

Link másolása
KÖVESS MINKET: