KULT
A Rovatból

Thuróczy Szabolcs: Reméljük, hogy másfél év múlva felfrissül az ország, távozik ez a mostani kultúrpolitika, és mindenki emberi környezetben fog tudni dolgozni

Thuróczy Szabolccsal nem csak új standup estjéről beszélgettünk, megkérdeztem, miért vállalt szerepet az Azariah filmben, meddig mehet még, hogy a színészek ingyen játszanak a filmekben, és szóba került az is, hogy lehet eljátszani egy dühöngő alkoholistát úgy, hogy ne sérüljön a színészek közti kapcsolat.


Lévai Balázs producer tavaly indította útjára az Egy életem című stand up-sorozatot, ahol egy-egy estén Szinetár Dóra, Grecsó Krisztián vagy épp Mucsi Zoltán mesélt az életéről a műfajnak megfelelő, humoros formában. Idén Thuróczy Szabolcs is csatlakozott a csapathoz.

– Köztudottan jó kapcsolatban van a standuposokkal, Kőhalmi Zoltán önálló estjében is szerepelt már, Bödőccsel nem is olyan rég közös szkeccsel jelentkeztek. Elirigyelte tőlük a műfajt?

– Igazából Mucsi Zoltán barátom indította el a lavinát, aki tavaly októberben mutatta be a saját előadását a történeteiből az Egy életem sorozatban. Ő mondta Lévai Balázs producernek, hogy szerinte a Szabinak ez jól állna, próbáljuk meg.

Nyáron felmondtam úgy 17-18 órányi anyagot, abból választottuk ki, mi kerüljön be az előadásba.

Úgyhogy Mucsi Zolit kell hibáztatni!

– Mucsi azt mondta, ő eleinte húzódozott. Önt mennyire volt nehéz meggyőzni?

– Nekem volt annyi előnyöm, hogy láttam Zoli előadását, ezért tudtam, milyennek kell lennie. Ötven év felett az ember tudja, nagyjából mi az, ami jól állhat neki, mi az, ami kevésbé. Van annyi csavar az életében, ami érdekes lehet. Az én életem sok szempontból változatos volt. Reménykedem, hogy elbírja ezt az egy óra húsz percet. Ne adj Isten, még tanulságul is szolgálhat másoknak, hogy soha ne adják fel.

– Színészeknek sokszor jelent nehézséget a stand upban, hogy nincs szerep, nincs álarc, ami mögé elbújhatnak. Ön hogy van ezzel?

– Az embernek nem egyszerű kitenni a lelkét a húspultra, de ha örömlánynak mész, ne csodálkozz… Aztán majd a nézők eldöntik, mennyire sikerült megbirkózni ezzel. Bele kell állni, mert ha csak félgőzzel csinálod, nem lesz olyan hatásos.

Nekem van egy kicsi előnyöm. Manapság sok színész csinál egyszemélyes darabot. Én a Meg sem kínáltak előadásomat majdnem százötvenszer játszottam az elmúlt három évben, és az is egy másfél órás monodráma. Ez volt számomra a stand up előszobája, sokat segített.

– Önnel viszonylag sok interjú készül. Mennyire volt kihívás vagy egyáltalán cél olyan sztorikat találni, amit még nem hallott senki?

– Nem vagyok egy nagy megnyilatkozó. Vannak persze kikerülhetetlen helyzetek, például ha bemutatják egy filmemet, akkor adok interjút, de amúgy nem keresem az alkalmat.

A családom, gyerekeim mindennapjairól egyáltalán nem szeretnék beszélni, eszem ágában sincs fotózkodni velük, vagy másképp majomkodni.

A műsor összeállításánál az elsődleges szempont az volt, mik azok a történetek, amik hatnak, működnek. Tesztelgettem, a gyerekeimnek valószínűleg a könyökén jön már ki, ezerszer hallották, mi történt velem Londonban, vagy milyen volt a gyerekkorom.

– Nem az Egy életem az egyetlen aktuális projektje mostanában Lévai Balázzsal, hiszen egy jelenet erejéig feltűnik Mucsi Zoltán társaságában az Azariah-filmben is. Az hogy alakult? Balázs kedvéért vállalta el, vagy esetleg ön is Azahriah-rajongó?

– Balázs kedvéért. Nyilván szívesen segítettünk, és elugrottunk a forgatásra a kedvéért.

De hát valljuk be, 40-50 évente van Magyarországon ilyen zenei történet, mint az Azahriah-sztori.

Nagyon fura kettősség a szememben, hogy a srác tömegben zavarban van, közben meg 60 000 embernek játszik. Szóval döbbenetes az ő története, és nyilván ez is benne volt, hogy szívesen mentem.

– Azt jól gondolom, hogy az ottani szövege rögtönzés volt?

– Igen, persze. Az improvizáció az egyik nagy kedvencem. A hülyeség jön belőlem rendesen. Nagyon szeretem, amikor nem lehet előre felkészülni, hogy mikor fog nevetni a közönség. Azt szeretem a legjobban. Az Egy életemben is kulcsfontosságú momentum, hogy úgy kell előadnom a történeteket, mintha most mesélném először.

– Nemrég mutatták be Till Attila És mi van Tomival című filmjét az ön főszereplésével. Azt már sok helyen leírták, hogy az ön által alakított szereplő alkoholista, és a film egy meglehetősen durva, erőszakos jelenettel indul. Nagyon érdekel az ilyen jellegű színészi munkával kapcsolatban, hogy mennyire tud ez csak annak az adott pillanatnak szólni? Nem maradnak óhatatlanul is tüskék a másikban, akkor is, ha csak játék volt? Hogy utána Fodor Annamari ne azt érezze a büfében, hogy ez az a pasi, aki órákon át üvöltött velem?

Tóth Zsófi és Fodor Ancsa is pontosan tudja, mennyire szeretem őket.

Mindenkinek kihívás egy ilyen jelenetet megcsinálni olyan sűrűre, mint amilyen az élet.

Nem vettük fel sokszor, láthatja, hogy egyben tartottuk az egész jelenetet, ezt minden színész kihívásnak tekinti, hogy lehet megcsinálni úgy, hogy a pokol bugyraiban érezze magát a néző. Mivel ezek a valóságban nagyon is gyakran megeső dolgok, nem finomkodhattuk el. De nyilván valóan a legnagyobb szeretetben öleltük meg egymást, amikor vége volt a jelenetnek.

– Az is köztudott, hogy a film nem kapott állami támogatást, gyakorlatilag ingyen dolgoztak. És egyre több az ilyen film. Meddig lehet ezt bírni?

– Reméljük, nem sokáig. Reméljük, hogy másfél év múlva felfrissül az ország, távozik ez a mostani kultúrpolitika, és mindenki a tehetségéhez, képességeihez méltó módon, emberi környezetben fog tudni dolgozni.

Én bízom benne, hogy megszűnik ez a minden oldalról jövő „mi kutyánk kölyke” beszélgetés, és az igazi szakemberek egymás szemébe tudnak nézni.

Talán ennek első állomása lehet a február 3. és 9. között, a Corvin Moziban megrendezett Filmszemle, amire minden filmet be lehet nevezni. Talán elindulhat egy igazi, emberi beszélgetés.

Nem lehet arra fogni, hogy nincs pénz jegyre, mert 1000 forint lesz egy jegy. Talán elindulhat a betonfeltörés, de még ez a hátralévő egy-két év is sokat számít. Rengeteg rendező külföldre ment, a szakemberek külföldi produkciókban dolgoznak Etyeken. Jó lenne egy nagy oxigénsátorban újra együtt lenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: