SZEMPONT
A Rovatból

Drasztikus áremelésre vagy akár bezárásra is kényszerülhetnek a szórakozóhelyek az elszállt rezsiköltségek miatt

Budapesti és vidéki klubokat kérdeztünk arról, mennyivel fognak nőni a villany- és fűtésszámláik. Konkrétumokat egyelőre senki nem tud, csak annyit, hogy muszáj lesz spórolniuk, de még így se biztos, hogy túlélik.


Nyár közepe óta az energiaárak elszabadulása az egyik legforróbb téma Magyarországon: mindenki azt számolgatja, mennyivel kell többet fizetnie, miután a kormány megszüntette a rezsicsökkentést az addig ismert formájában. Ez a lakossági fogyasztókat is érzékenyen érinti, de vannak, akik még náluk is rosszabbul járnak.

Sok példát említhetnénk, ebben a cikkben most a zenés szórakozóhelyekről lesz szó, ahol értelemszerűen sokkal nagyobb az áramfogyasztás az átlagnál, valamint fűteni sem egyszerű feladat őket. Ráadásul azzal a veszéllyel is szembe kell nézniük, hogy sok ember először a kultúráról mond le, ha meg kell szorítania a nadrágszíjat.


Akár az utolsó percben is lemondhatnak egy koncertet, ha nem fogy rá elég jegy

„A cégen belüli előrejelzések, amelyekkel eddig találkoztam, hat-kilencszeres drágulást mutatnak” – mondja Süli András, a Debreceni Campus Közhasznú Nonprofit Kft. programigazgatója, akinek cégéhez a Campus Fesztivál mellett a város olyan klubjai tartoznak, mint a Nagyerdei Víztorony, a Lovarda, vagy a HALL.

A helyzetüket bonyolítja, hogy az egyes helyszínek különböző időszakban és technológiákkal épültek. A Nagyerdei Víztorony például hőszivattyús lett a 2015-ös felújítás során, tehát ott csak áramfogyasztás van. A HALL-ban is viszonylag korszerű légcsererendszert alakítottak ki, a Lovardának viszont sokkal korábbi és korszerűtlenebb rendszere van.

A cég más vendéglátóhelyeket is üzemeltet, de Süli szerint csak az említett három klub szintjén is sok tízmilliós nagyságrendű plusz kiadással számolnak a most kezdődő évadban.

Egyelőre nem sikerült kikalkulálniuk, hogyan tudnák ezt a pénzt előteremteni, de az biztos, hogy önmagában a jegyárak emelése nem oldja meg a problémát – ha így tennének, elbúcsúzhatnának a közönségük jelentős részétől. A vendéglátásra szintén nem lehet teljesen áthárítani a költségek emelkedését, már csak azért se, mert ott eleve adott egy nagyfokú drágulás.

„Muszáj lesz elgondolkodnunk takarékossági intézkedéseken, ami lehet akár a rendezvények ritkítása, akár a belső hőmérséklet érezhető csökkentése” – fogalmaz Süli András, hozzátéve: konkrét számokat még nem tud mondani, de sokkal jobban oda kell majd figyelniük erre, mint eddig.

Mint mondja, mostantól még alaposabban mérlegelniük kell, kitermeli-e egy program a költségeit. Ezt persze eddig is megtették, ezentúl viszont a várható rezsitételt is hozzáadják a képlethez. És ha az jön ki, hogy gazdaságosabb lemondani az adott rendezvényt, mint megtartani (mert nem fogytak rá elég jól a jegyek), akkor bármennyire is fájdalmas, meg kell hozniuk ezt a döntést.

Koncert a Nagyerdei Víztorony kertjében idén nyáron

Mivel egyetemi klubokról van szó, a tanév beosztása amúgy is befolyásolja a működésüket, januárban például vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis számban tartottak bulikat. Süli elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a zárvatartási idősávot most a szokásosnál jobban kitolják.

Közben azért reménykednek abban, hogy lesz valamilyen állami pályázat a kiadásaik enyhítésére, de konkrét információjuk egyelőre nincsen ilyesmiről.

„Nem igazán vagyunk derűlátóak, hiszen a mostanihoz hasonló gazdasági helyzetben, amikor folyamatosan emelkednek a megélhetési költségek, a kultúra mindig első helyen szerepel a kihúzható tételek között. Könnyen lehet, hogy ezt mind klub-, mind fesztiválszinten meg fogjuk érezni, de jelenleg sem a válság valódi mértékét, sem az elhúzódását nem tudja még senki” – összegez.

Bár készülnek a rossz forgatókönyvekre, semmiképp nem szeretnék már előre feladni, ezért ha óvatosabban is, de teljes erőbedobással szervezik a jövő évi klubkoncerteket és a Campust egyaránt.

Áremelés, spórolás minden fronton

„Mi már fél évvel ezelőtt tapasztaltuk, hogy sokkal többet kell fizetnünk, mivel az épületünk a helyi Volán társaság tulajdonában van, ők pedig márciustól csak piaci áron tudják beszerezni az áramot” – mondja Horváth Imre, a szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezője. Bíznak benne, hogy további drágulás már nem lesz, de biztosat egyelőre ők sem tudnak.

A költségeik a korábbinak több mint a triplájára nőttek, ami számszerűen havi 80 ezer helyett 280 ezres villanyszámlát jelent. A fűtéssel kapcsolatban nincsenek adatai.

Horváth szerint a pultban minimum 25-30 százalékkal emelniük kell az árakat. A belépőjegyeknél ez az arány kisebb, legfeljebb 500 forintos emelést tart elképzelhetőnek, de ezt a döntést a zenekarokkal közösen fogják meghozni.

Több fronton próbálnak spórolni is: kicserélték az összes izzójukat LED lámpákra, és mivel két termük van, kisebb rendezvények esetén a másik helyiségben leoltják majd a villanyt.

A programtervük év végéig szinte teljesen készen van, a koncertek számát már csak ezért sem tervezik csökkenteni. Jövő év elején viszont csinálnak majd egy mérleget, ekkor dőlhet el, tudják-e tovább folytatni, vagy be kell zárniuk. Ezzel a forgatókönyvvel viszont egyelőre nem számolnak, próbálnak a lehető legoptimistábban állni a helyzethez.

Horváth Imre Leskovics Gáborral és Lovasi Andrással a Végállomás Klubban

Ugorjunk Budapestre: a Király utcai Gödör Klub ősszel kezdi 20. évadját, de gazdaságilag soha nem voltak még annyira nehéz helyzetben, mint most. Igaz, a jelenlegi helyszínükön (ami már a harmadik a sorban) legalább amiatt nem kell folyamatosan aggódniuk, hogy kipaterolják őket, de így is bőven akad bizonytalanság.

„Mérsékelt áraink vannak, 1000-2500 forint között mozgott a jegyár minden programunkra. Ezt most kénytelenek leszünk 500 forinttal emelni, az 1500-3000 forint közötti sávba. Ennél többet a közönségünk aligha bírna el” – mondja Filep Ákos, a hely vezetője, aki saját építészirodát is üzemeltet. Az üzleti modell eddig jórészt arra épült, hogy ottani nyereségét forgatja bele a klub fenntartásába és a programszervezésbe. Az utóbbi időben viszont egyre kevesebb energia marad építészkedni, ami a Gödör anyagi stabilitására is kihat.

Arról egyelőre nem tud biztosat, mennyivel kell többet fizetniük az energiáért, ez valószínűleg szeptember közepén derül majd ki. De arra számít, hogy a gáz nagyjából a korábbi négyszeresébe kerül majd éves szinten, ezért fokozottan figyelni fognak arra, hogy a klub három tere (koncertterem, földszint, galéria) közül mindig csak azt fűtsék, amelyikre feltétlenül szükség van. Spórolni emellett azzal is próbálnak, hogy nagyon kevés a dolgozójuk, mindenki a lehető legtöbb munkafolyamatból kiveszi a részét.

A vendéglátás árait nyáron emelték 5-10 százalékkal, október közepén valószínűleg elkerülhetetlen lesz egy újabb hasonló arányú drágulás. Sok múlik azon, mennyivel nőnek a jövedéki adóterheik, mivel nemrég a szénsavas üdítőkre is kiterjesztették ezt az adónemet. A kata megszüntetése szintén hátrányosan érinti őket, hiszen a legtöbb fellépőjük eddig katásan működött, ami mostantól megszűnt. A megnőtt adóterhek miatt a zenészeknek is emelni kell a gázsit.

„Ha fentieken túl még egy újabb Covid-hullám is bejön, az könnyen a Gödör végét jelentheti” – teszi hozzá Filep. Abban ugyanakkor biztos, hogy egyoldalúan nem fognak programokat lemondani: december 31-ig már szinte minden le van kötve, ezen legfeljebb az adott fellépővel egyetértésben változtatnak majd.

A hogyan továbbot pedig januárban eldöntik, de nagyon bíznak benne, hogy nem a jubileumi 20. szezon közepén fognak csődbe menni.

Sajtótájékoztató a Gödör új helyén – középen Filep Ákos

Van, ahol teljes a bizonytalanság

„Jelenleg annyira el vagyunk havazva a bennünket érintő egyéb változásokkal, például a kata eltörlésével, hogy ezzel a témával még nem volt időnk részletesen foglalkozni” – mondja Kovács ‘QQ’ Attila, három soproni klub (Hangár Music Garden, Búgócsiga Akusztik Garden, VOLT Café) üzemeltetője.

A helyzetük azért is komplikáltabb, mivel egyik helyen se közvetlenül a szolgáltatótól kapják az áramot és a gázt, hanem vagy a főbérlő, vagy egy ingatlankezelő közbeiktatásával. Jó eséllyel csak az első őszi számlák kézhezvételekor szembesülnek majd az áremelkedés valódi mértékével.

Egyelőre ugyanúgy készülnek, mint eddig, de mivel egyik napról a másikra gondolkodnak, a pakliban minden benne van: az is, hogy árat kell emelniük, vagy a leghidegebb hónapokban csökkentik a programok számát, esetleg teljesen bezárnak.

„Biztos, hogy nem lesz egyszerű, de voltaképpen a Covid előtti 3-4 év felívelését leszámítva mindig ez volt a helyzet, amióta a szakmában vagyunk” – fogalmaz, hozzátéve: mivel világ életükben ezzel foglalkoztak, a nehézségek ellenére sem lát túl nagy esélyt arra, hogy pályát módosítva elmenjenek mondjuk kirakatrendezőnek.

Tartalékaik ugyan vannak, de véges mértékben, ráadásul a Hangár és a Búgócsiga mögött álló cég is felvette a járvány utáni újranyitási kölcsönt, amit majd két év múlva kell elkezdeniük törleszteni. Emiatt sem lenne szerencsés, ha most fel kellene élniük a félretett pénzt.

„Folyamatosan számolni kell, mi az, ameddig még megéri finanszírozni, hogy a végén ne az legyen, hogy nyitva maradtunk, csak épp a személyes vagyonunkat kellett beleforgatni a túlélésbe” – mondja Kovács, aki szerint jelenleg nincs olyan ember, aki meg tudná mondani, milyen gáz- és áramárak lesznek, vagy mi történik majd Ukrajnában akár csak egy hónap múlva.

Szekeres x Barbaró koncert a Búgócsiga Akusztik Gardenben

A budapesti Barba Negra vezetőjétől, Szűcs Mihálytól szűkszavú választ kaptunk. Jelenleg ők sem tudják, mekkorák lesznek a terheik, de soha nem hatósági áron kapták az áramot.

Azonban mivel a koncertlátogatókat a mindennapi életben is érinti az árak jelentős változása, nem gondolkodnak azon, hogy a vendégeikre terheljék a megemelkedett kiadásokat.

„Azt gondolom, hogy a koncerthelyszínek, az élő zenés rendezvények fontosságát megértik majd ott, ahol a döntések születnek, és megkapjuk a megfelelő segítséget ahhoz, hogy továbbra is biztosítani tudjuk az embereknek a kikapcsolódásukat, szórakozásukat” – fogalmazott Szűcs.

Az Akvárium Klub részéről későbbre ígértek választ, ha ők is visszajeleztek, frissítjük a cikket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk