„Szocializmus sose volt, a valódi fölszabadulási kísérletek mindig vereséggel végződtek” – interjú Tamás Gáspár Miklóssal

Fischer Gábor, Fotó: Facebook/Magyar Péter - szmo.hu
2024. október 14.

Mindössze 300 ezer szavazat választja el a Tisza Pártot a Fidesztől a Závecz Research legfrissebb felmérése szerint. És a múlt héten először mondta ki Orbán Viktor Magyar Péter nevét, miután Strasbourgban személyesen is összecsaptak. Itt elkészült egy fotó is, amin a félig ülő magyar miniszterelnök, ha kelletlenül is, de kezet fog az előtte álló Magyar Péterrel. Közben a kormánypárti sajtó még a magyar viszonyok között is szokatlan módon, azzal támadta meg a Tisza Párt elnökét, hogy magát fogdosta az Európai Parlamentben. Magyar Péter azóta ha csak teheti, viccet csinál a lejáratását célzó akcióból, olyan szófordulatokkal körítve a komoly témákkal foglalkozó posztjait is, hogy "fasza", meg "a töketlenkedés ideje lejárt".

Hogyan alakult a Tisza Párt és a Fidesz versenyfutása az elmúlt hetekben? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Pénteken megtörtént az, ami eddig soha: Orbán Viktor a rádióban Magyar Pétert néven nevezte.

– Kiderült, hogy ami sokáig működött a kormány kommunikációjában, az egy ideje nem működik. Orbán ezt el is mondta híveinek Kötcsén. Jelezte, hogy mostantól bele kell állni a vitákba, nyitni kell a másik oldal felé, mert a monológokra alapozott propagandakampányok kezdtek egyre inkább kontraproduktívvá válni. Megfigyelhető, hogy

Az eddigi propaganda végtelenül egyszerűen magyarázta a világot: van az orbánizmus és a gyurcsányizmus, és a kettő közül még mindig Orbán a jobb. Azonban jött Magyar Péter, aki viszont Orbánnal és Gyurcsánnyal is szembement. A tavaszi választások be is bizonyították, hogy már nem működik a Gyurcsány vagy Orbán modell. Ez pedig hiteltelenítette a propagandát. Persze, ki fogják találni szépen lassan Orbánék, hogyan élesszék újra ebben az új helyzetben. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy az emberek egy nagy része felismerte: "jé, nem igaz az, amit hallgatunk, és közben még rosszabbul is élünk." Ez most a politikai helyzet, ebből kell minden szereplőnek kiindulnia. Orbán nyilván okos politikusként rájött arra, hogy ez így nem lesz számára rendben, új helyzet van, máshogy kell reagálni.

Érdekes látni, hogy a régi, meghazudtolt propaganda keveredik az új megoldásokkal, ami nem tesz jót a Fidesznek. Vegyük példának a mostani esetet. A strasbourgi vita után, ha a Fidesz azt mondaná, hogy az Európai Parlamentben egyértelművé tették Európa legfontosabb vezetői, a néppárti politikusok, hogy Magyar Péter győzelmét akarják, ez egy hiteles állítás lenne. Hozzá kellett azonban valamiért tenni, hogy Dobrev Klárával együtt akarják Magyar Péter győzelmét, ami pedig innentől hiteltelen. Magyar Péter esetében, aki eddig Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára ellen is beszélt, nehezen hihető, hogy Dobrev Klárával akarna kormányozni. Érthető persze, hogy azért kellett Dobrevet belekeverni a kommunikációba, mert az önmagában nem egy akkora mondás, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, az ő frakciójában ülő Magyar Pétert látja a jövő politikusának Magyarországon, illetve azért sem, mert nem erősíti azt az egyre inkább már csak a Fideszben meglévő belső hitet, hogy itt valami baloldali összeesküvés zajlik a Fidesszel szemben.

– Azt elmondhatjuk viszont, hogy Magyar Péternek bejött az Európai Parlamentben, amit eltervezett? Áttörést ért el, hiszen Orbán utána kénytelen volt kimondani a nevét, pedig eddig kerülte.

– Igen, ez valószínűleg a strasbourgi vitának is köszönhető. Nem állítom azonban, hogy Orbán Viktor ezt a közvetlen csatát kikerülhette volna, ha nincs Strasbourg. A kötcsei beszédéből tudjuk, hogy látja az új helyzetet a magyar politikában, és

Az egyetlen, aki talán meg tudja állítani a szavazatáramlást a Fidesztől a bizonytalanok felé, vagy az inkább fideszes érzetű, de bizonytalan szavazók áramlását Magyar Péter felé, az egyedül Orbán Viktor lehet. Persze, ha még megvan az az érzés Orbán Viktorral kapcsolatban, hogy ő egy rendkívüli ember, aki jól látja a politikai folyamatokat, különleges tudással bír. Ez benne volt az elmúlt évtizedben, hogy Orbán Viktort sokan speciális képességű embernek tartva támogatták, ami mára már kicsit megkopott. Ezért nagyon nem mindegy, hogy a külpolitikai húzásai bejönnek-e. Bejön-e például Trump győzelme vagy sem? Orbán feltételezett szuperképességének azonban már most megvannak a korlátai. Nem tudja átvinni azt a stratégiáját, hogy Magyarország, mint uniós elnök ez európai politikai folyamatok irányítójává váljon. Ursula von der Leyen elég hamar lehűtötte a parlamentben, amikor közölte, hogy jó, hogy előadta, mit gondol uniós elnökként, de most nem fogunk erről beszélni.

Ráadásul mindez a bemutatkozás jó három hónappal az uniós elnökség beindulása után történhetett csak meg, ami szintén sokatmondó időhúzás volt. Az is jelentősen gyengíti Orbán pozícióit, hogy olyan kérdéseket kap, amelyek az állam és az ő családja közötti üzleti ügyekről szólnak, és hogy ezekre nem tud igazán jól válaszolni. Vagy a politikájának közepébe állított migránsüldözés kapcsán megkérdezik, hogy miért engedett ki több mint kétezer embercsempészt a börtönökből? Erre sem tud választ adni. Mindezen felül jön Orbán Balázs, aki sajátjai közül az egyik legfontosabb emberként olyat mondott, ami a Fidesz identitásának közepét rombolta. Tehát miközben Orbán nincs a legjobb helyzetben a külpolitikába, még mindig egyedül ő tud ellenállni Magyar Péter felemelkedésének a belpolitikában, ha tud.

– Nemcsak Orbán körül vannak kínos kérdések, de Magyar Péter körül is vannak tisztázásra váró ügyek, legfőképpen azok, amelyek a testvérével kapcsolatosak. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy ez ártana neki, de ez például hatalmas tartalék lehet a Fidesz számára.

– A Fidesznek több tartaléka van. Önmagában Magyar Péter is az, mert azt még nem láttuk, hogy azon kívül, hogy ő egymaga képes nagyon erőteljes politikai utat befutni, mennyire tud pártot építeni maga körül. Ez akár gyengesége lehet Magyar Péternek. És persze lehetnek a múltban olyan ügyei is, amelyek gyengíthetik őt. Ahogy láthatjuk, hogy most éppen mivel támadják.

Ha egy nagyon tiszta polgári demokráciában élnénk, ahol rendkívül szigorúak a közéleti etika elvei és határai, ott bizony lehet, hogy egy olyan ügybe Magyar Péter belebukna, hogy a testvére hogyan kapott bármilyen olyan pénzt, amelynek odaítélésében ő, állami döntési pozícióból, közvetve, de jelen volt. A Fidesznek még azon is gondolkoznia kell, hogy meddig tolja, tolhatja ezt az ügyet előre. Emlékezzünk arra, hogy amikor a Telex újságírója megkérdezte Orbánt a Belgrád és Budapest között épülő vasúttal kapcsolatban arról, hogyan lehet, hogy édesapjának a bányájából viszik ehhez a követ, mit mondott erre a miniszterelnök? Azt, hogy ő az államot képviseli, nem az üzletet. Neki az a fontos, hogy az üzlet elinduljon, a legjobb pályázó kapja a munkát, és utána neki nincs dolga, hogy egy családtagja bármilyen üzlethez is hozzájut. De nem pont ugyanez a Magyar Péter-ügy, amivel éppen támadják? Van egy állami döntéshozó, Magyar Péter vagy Orbán Viktor, aki megállapodik a munkát végző céggel, a cég pedig foglalkoztatja az öccsét vagy az édesapját. Ugyanaz a modell. Ha pedig ugyanaz a modell, akkor el kell gondolkoznia a kormányzati kommunikációs csapatnak, hogy amikor Magyar Pétert támadják, nem jut-e a választók eszébe, hogy pont Orbán Viktor magyarázta el a saját példáján, miért nem ügy ez.

– Szó esett a pártépítésről, hogy Magyar Péter ebből a szempontból még sötét ló. Most már kevesebb, mint egy év lehet hátra addig, hogy kiépüljön a pártja, enélkül esélytelen választást nyerni. Azonban megint eltelt az EP- és önkormányzati választások óta négy hónap, és azon kívül, hogy kezdenek létrejönni a Tisza-szigetek, sok minden nem történik, legalábbis, ami látható. A fővárosban megalakult a frakció, de a fővárosi frakció arcait sem tudtuk még megismerni. Elégséges a tempó?

– Erről nem tudok semmit, de fontosnak tartom, figyelem, hogy ténylegesen elkezdődik-e a pártépítés, illetve, hogy Magyar Péter a többi Tisza párti szereplőnek milyen lehetőségeket biztosít. Meg tudja-e teremteni a bizalmat a többiek irányába? Elkezdődik-e olyan pártszerű működés, ahol mellette még 3-5 ember kidugja a fejét? Hány aktív, erős politikusa lesz a Tisza Pártnak? Jobban járna, ha lenne, mintha egymaga vinné továbbra is az egész Tisza-politikát.

– Talán Tarr Zoltán és Kulja András már érzékelhetően önálló karakterrel bírnak, de egyelőre más még nincs.

– Tarr Zoltán frakcióvezetőként szólalt fel az EP-vitában, innen érezhetjük, hogy kapott valami karaktert, de még várjunk azzal, hogy ez mennyire önálló politikusi irány, vagy mennyire csak egy Magyar Péter által irányított szerep.

– 16 éves koromban a barátommal idétlenkedtünk, és újságokat írtunk. Azokban volt a politikai közbeszéd színvonala olyan, mint a mai Magyarországon. Nálunk az volt a hír, hogy XY politikus bunkósági segélyt vett fel, 2024-ben pedig itt éppen azon izgul az egész Fidesz-közeli sajtó, hogy Magyar Péter mijét fogdosta az EP-ben. Ez az alpári stílus, ami két kamaszgyereknek még talán vicces lehetne, mennyiben terheli meg az Orbán által felvázolt kötcsei víziót?

– Feszültséget érzek, nagyon nem találják még a helyüket, ezt a feszültséget látom a rendszerben.

– A kötcsei új kommunikációs modellben milyen helye lehet a Megafonnak?

– A Megafont az elmúlt időszakban nagyon lehalkítva látom. Mintha megérezték volna, hogy az egyik nagy kerékkötőjévé váltak a rendszer fenntarthatóságának.

vagy valamiről minket most nagyon meg akarnak egy irányból győzni. Úgyhogy a Megafonnak szerintem még keresik a helyét.

– Magyar Péter tartott egy tüntetést is, a Kunigunda úton, az MTVA előtt, de ez nem volt igazából sem nagyobb, sem erőteljesebb, sem keményebb, mint az eddigi ilyen rendezvények.

– A Bitcoinnak is néha leesik az árfolyama, aztán felemelkedik újra. A politikában sem sikerülhetnek mindig jobban és jobban a dolgok. Október 23. lesz a következő esemény. Az valószínűsíthetően erősebb lesz, pláne, hogy Orbán Viktorról megint nem tudjuk, hol lesz, valószínűleg próbálja megúszni azt a napot, míg Magyar Péter lubickolhat az utcára ment emberek szeretetében.

Fischer Gábor, fotó: Thierry Monasse/Getty Images - szmo.hu
2024. október 15.

Orbán Viktor itthon új gazdasági programot jelentett be, például egymillió forintos átlagbért, ezer eurós minimálbért, a lakáshoz jutás megkönnyítését, és a kis- és középvállalkozások támogatását ígéri. Konkrétum egyelőre kevés hangzott el, de a miniszterelnök a kiszivárgott hírek szerint az esztergomi Fidesz-frakcióülésen is szinte kizárólag erről beszélt, valamint a gazdasági semlegességről, ami szerint a legfontosabb elérendő cél.

Mit jelenthet a gazdasági semlegesség, jó lenne-e ez Magyarországnak, és komolyan vehetőek-e például az átlagbérrel és a minimálbérrel kapcsolatos kormányfői ígéretek? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bod Péter Ákos egyetemi tanárral, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével.

– Mekkora a realitása Orbán Viktor legújabb gazdasági ígéreteinek, és van-e mindennek köze ahhoz, hogy Magyar Péter pártja egyre népszerűbb?

– Biztos, hogy a belpolitikai helyzet nagyot változott. De láttunk már ilyet. Amikor három évvel ezelőtt a Márki-Zay-jelenség veszélyesnek tűnt a kormánypártra nézve, akkor több ezer milliárd forintos pénzelköltést indított el a kormányzat. Akkor nem csupán beszélt szép dolgokat, hanem ténylegesen lett adócsökkentés, juttatás-emelés, vállalkozásfejlesztés, önkormányzati és állami nagyberuházások felgyorsítása. Nem is egyszerű végigmenni azokon az ösztönző intézkedéseken, amelyeket végrehajtottak azért, hogy az akkor kibontakozó ellenzéki összefogás támogatottságát mérsékeljék.

Sosem volt egyensúlyban az elmúlt évtizedekben, de a hiánya bizonyos években elviselhető mértékű volt, bár finanszírozni akkor sem volt olcsó. Nos, a költségvetési hiány 2020 óta minden megengedett mértéket meghalad, az a bizonyos előírt 3 százalék csak vágy maradt az elmúlt öt évben, a megemelkedett hiány finanszírozása pedig egyre drágább. Most valóban születtek bejelentések különféle élénkítő-gyorsító célú intézkedésekről, de azért jó volna látni egy állami költségvetést. Nincs még, majd novemberben lesz. Mondjuk, a költségvetési törvényt sem lehet nagyon komolyan venni sajnos az utóbbi időben Magyarországon, de azért abban legalább elvileg számok vannak, elvileg kell lennie mögötte egy hatástanulmánynak: mekkora bevételt vár az intézkedésektől az állam, és akkor mekkora kiadási tételt vállal magára. Amíg nincs leírt költségvetés, addig minden csupán deklaráció, bejelentés. Az is, hogy majd a vállalkozók támogatást kapnak. Most éppen egy magyar üzletemberről, Demján Sándorról elnevezett program keretében.

Tehát én azért visszafognám a lelkesedést, vagy akár a félelmet is. Lelkes lehet az ember, hogy de jó, hogy ezek a pénzek jönnek, de ott lehet a félelem is, hogy mibe fog kerülni az utókornak? Ezek a bejelentések a politikai színtéren születtek, és általában az szokott lenni sajnos már régebb óta, hogy előbb születik meg egy bejelentés, és csak utána kezd az apparátus osztani, szorozni, majd jönnek a szakminiszterek, vagy még alacsonyabb rangú tisztviselők, és elmondják, mi az, ami ebből valószínűleg bekerül a joganyagba vagy a költségvetésbe.

– És mit kezdjünk az egymillió forintos átlagbérrel?

– Ön az ifjú emberek naivitásával komolyan vesz valamit, melyről azt gondolom, hogy nem kell komolyan venni. Mondott a miniszterelnök valamit, ami kifejezi azt az óhaját, szándékát, törekvését, jóindulatát, hogy jó magas legyen a bérszint. Majd egy másik mondatában a vállalkozóknak tőkét ígért, hogy jobban fejlődjenek.

Én már némi kis menekülőutat fel is fedeztem a szivárgó információkban. Ugyanis a miniszterelnök valami olyat mondott, hogy egymillió lesz, és ehhez megnyeri a társadalmi partnerek támogatását. Ez a félmondat arra utal, hogy a bérügyről meg kell kérdezni a munkaadókat és a munkavállalókat. A munkavállalókat nem szokták megkérdezni újabban, hiszen a szakszervezetet kimondottan kerüli a miniszterelnök. Nem is tudom, hogy egyáltalán találkozott-e a szervezett munkavállalók képviselőivel az elmúlt időszakban. A munkaadókkal azonban szokott együtt szerepelni, és a munkaadók is bármennyire lojálisak, azért nyilván el fogják mondani, hogy ezt nem viseli el a gazdaság. Akkor pedig kénytelen lesz majd a parlamentben, vagy valahol máshol, például a Várkert Bazárban, vagy egy kúria kertjében elmondani, hogy

Most előre szaladtam a jövőbe, de oka van, hogy a bemondott kerek számokat óriási szkepszissel tekintek. A korábbi nagy ígéretek is csak részben, vagy nem valósultak meg, illetve statisztikai trükkök kellenek ahhoz, hogy a „sikert” ki lehessen pipálni. Például még a 2010-es választásokkor egymillió új hazai munkahelyet ígértek. Született elég sok, amint a 2008-as gazdasági válság levonult, meg persze százezrek elmentek külföldre. Na most, ha őket is itthoninak számítjuk, illetve a gyesen levőket aktívnak tekintjük (márpedig oda sorolják őket újabban), továbbá, ha a máshol aktív munkanélkülinek nevezett közmunkásokat besorolják foglalkoztatottnak (nem azok), akkor már majdnem összejönne tizen-x év alatt az az ígéret, amit egy optimista pillanatban kimondott a miniszterelnök. Ez egy példa arra, hogy hogyan viszonyuljunk ezekhez a deklarációkhoz.

– Jó, akkor most szándékosan tovább játszom a naiv ifjút. A meghirdetett gazdasági semlegesség nem valamiféle játéktér bővítés? Tudjuk, hogy a magyar gazdaság erősen kötődik a némethez, ami most bajban van. Lehet erre a gazdasági semlegesség egy megoldás?

– Én a semlegesség ügyét hazai használatú fogalomnak gondolom, illetve remélem, hogy az. Ugyanis, ha ezt komolyan gondolná a magyar kormányzat, az egyenes utat jelentene az Európai Unióból és a NATO-ból való kilépéshez. Hozzáteszem,

Egyébként a német függés nagy, de nem rettentő, és leginkább a feldolgozóipar egy szegmensére, a járműiparra vonatkozik. A német gazdaság az Európai Unió gazdaságának körülbelül egynegyedét teszi ki, ilyen értelemben fontos partner. De nekünk az egész EU az igazán fontos. De mondjuk ki világosan: a gazdasági semlegességnek közgazdasági, pénzügyi, technológiai értelme nincs, Magyarország esetében különösen nincs. Katonai semlegesség van, diplomáciai semlegesség van, viszont egyik sem vonatkozik ránk, mert népszavazással megerősített módon Magyarország nem semleges, a NATO-nak a szövetségese, tagja, az Európai Uniónak tagja.

De tegyük fel, hogy nem ez az igazi cél, talán csak a hazai nagyközönségnek szól. Egy ilyen politikai mondásnak két funkcióját tudom elképzelni. Az egyik az, hogy van egy széles réteg, amelynek ez a fogalom tetszik, amelyben rezonál, hogy maradjunk ki, ne vállaljunk értékközösséget és kockázatokat Nyugat-Európával. Rezonál, és nemcsak a cinikus vagy kalmárszellemű kispolgárban. Tudni kell, hogy a harmadik útnak voltak nagyon színvonalas és mélyen gondolkodó képviselői, Németh Lászlótól kezdve Karácsony Sándoron át egészen az ’56-os pillanatokig, amikor még úgy nézett ki pár napig, hogy talán a semlegesség realitás lehet. Persze napok alatt kiderült, hogy nem az. Tehát talán ennek a „maradjunk ki a bajokból” szövegnek lehet valamilyen bemért médiahatása. Az új kormányszlogen másik funkciója pedig talán az, hogy

Kényszerűségből, hiszen az EU által felmutatott jogállamisági teszten nem bír átmenni a magyar kormányzat. Szerintem egyelőre nem is tesz elég erőfeszítést. Kényszerből hát olyanokhoz fordul pénzért, akiket nem foglalkoztatnak jogállamisági, demokratikus ügyek. Ezek azonban nyilván nagyon-nagyon más értékrendű rezsimek. Az európai értékrendhez képest gyakran felháborítóan korrupt és autoriter, elnyomó politikai rendszerekről van szó. Most kényszerűségből odafordul új pénzekért a magyar kormány, csakhogy ennek ne legyen kényszerjellege – mert ugyan, ki vallja be, hogy kényszer hatására cselekszik –, így a propaganda azt állítja a gyanútlan hallgatónak, hogy emögött stratégia van. Pedig lett volna, és talán még mindig lenne fogadókészség az EU-ban, hogy a kormány korrigáljon, és eleget tegyen a kritériumoknak.

És a nap végén föl kell venni a pénzt valahonnan.

– Ide sorolandók a kínaiak? Igaz, hogy tőlük éppen most elég nagy hitelt vettünk fel, de a kínaiak felé fordulás egy nagyon tudatos politika, már akkor elkezdődött, amikor még jöttek ide a pénzek szép számmal.

– Üzletelni lehet mindenkivel, ahogy Kínával is mindenki üzletelt, és még ma is, noha egyre óvatosabban. De a függés az más. És mégiscsak van mindennek erkölcsi, értékrendi vonatkozása. Milyen rezsimek felé jár évek óta a magyar külügyminiszter? Kínában, mondjuk, nem könnyű kereszténynek lenni. A muzulmán országokban sem. Azokban az „isztánokban”, amelyekkel most barátkozik a magyar kormányzat, nagyon nehéz kereszténynek lenni.

No, itt jönnek a propagandisták a magyarázattal: igen, igen, de mindemögött ott van egy nagy stratégia: ez pedig a gazdasági semlegesség, mert ez azt jelenti, hogy innen is átvesszük a jót, onnan is átvesszük a jót, higgyétek el, hogy ebből jó lesz. Én ezt gondolom a keleti közeledés legjóindulatúbb magyarázatának. Hallhatók kevésbé jóindulatú magyarázatok, amelyek úgy szólnak, hogy a világban meglévő korrupt rendszerekkel jó üzletelni, mert az üzletben bennelevő nem szokott rosszul járni. Ő maga nem, az ország azonban igen. És végül léteznek olyan magyarázatok is, hogy ez a semlegességi szöveg valóban a szövetségi rendszerből való kilépést, kiugrást, vagy kisodródást készíti elő. De az értelmezést nem akarom végiggondolni, mentális önvédelemből.

– Azt mondta, hogy a kormányzat minden nap égeti az uniós jóindulati tőkét. Az elmúlt heti strasbourgi események a nemzetek képzeletbeli tőzsdéjén mennyivel értékelték le Magyarországot?

– Nem tudom, hogy lehet-e mérni az azonnali és a középtávú hatást. Nyilván kellemetlen az azonnali, mert a feladat az lett volna, hogy a magyar elnökség bemutassa az elgondolását, és ahhoz támogatást kapjon, mert fontos témákat tűz a programjára. Az, hogy októbert írunk, de a bemutatás nem az elnökség indulásakor történt meg, hanem középidőben, mutatja, hogy ez egy nagyon különös félév. Már itt nem jól indul a dolog. Strasbourgban pedig alapvetően nem a magyar elnökség programjáról volt szó, hanem a magyar kormányról és annak vezetőjéről, ez is kellemetlen. Még ha a dicsérő szavak lettek volna többségben, akkor is furcsa lett volna, mert nem ez a rendeltetése egy ilyen rendezvénynek. A középtávú hatásról is fontos szólni, hiszen a magyar kormányzatnak fontos volt az a néhány téma, amit nagy apparátusi felkészüléssel előterjesztett, és most fel kell tennünk a kellemetlen kérdést: sikerült-e ezekben előrelépni.

Talán arra nem gondolt senki, hogy ki lehet oktatni ezekben az ügyekben a társállamokat, azonban ha már ezeket nevezte meg súlyponti témának, jogos várakozás az, hogy érdemi vita lesz ezekről. Azonban a történések az Európai Parlamentben mindenről szóltak, csak arról nem, hogy hogyan lehetne versenyképesebb Európa, és hogyan lehetne például a gazdasági és nem gazdasági vándormozgásokat értelmesen terelni, vagy például hogyan lehetne a demográfiai helyzeten javítani, amelyet illetően a magyar viszonyok roppant szomorúak és aggasztóak.

FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. október 08.

Két nappal az eutanázia jogáért küzdő Karsai Dániel halála után a 24.hu készített hosszú interjút az ápolóval, Márkovics Ákossal, aki az utolsó pillanatig Karsai mellett volt. A huszonhat éves ápoló ezt mondta az utolsó órákról:

Az ápoló azt is elárulta, bizonyos értelemben szerencsésnek tartja Karsait:

Márkovics támogatja az életvégi döntés ügyét. A lapnak azt mondta, hogy nem Karsai miatt, hanem saját meggyőződéséből:

FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. október 08.

Sallai Nóra színésznő Alsónémediben szenvedett autóbalesetet ötéves kisfiával. Hétfőn kiderült, hogy az ötéves Bende nem élte túl az ütközést.

Azóta rengetegen követelik a balesetet okozó BMW sofőrjének számonkérését és megindultak a találgatások is arról, vajon milyen büntetésre számíthat a gyorshajtó. Egy ügyvéd szerint évekre rács mögé kerülhet:

– magyarázta a story.hu.nak Lichy József ügyvéd. Lichy hozzátette: