SZEMPONT
A Rovatból

Szabadulás után első dolgom volt fagyit enni

Az emberek nem is gondolják, milyen egyszerű dolgok hiányoznak a börtönben. Interjú két rabbal és egy börtönőrrel arról, hogy milyen odabenn.


Nem rabok, hanem fogvatartottak, és nem smasszerek, hanem felügyelők, ennyi már első körben kiderült, a gyulai börtönben, ahová beszélgetni mentem a bezártság mindennapjairól két elítélttel és egy fegyőrrel. A házban néhány méterenként rácsos ajtó van, fölötte színes mozaik és képek a falon, de mégsem barátságos a hely, hiába akar az lenni. Hiába az igyekezet, a hely még így is egy rideg környezet maradt, amit feldíszítettek. Mint egy szigorú matektanár ékszerekkel egy dolgozat előtt: nem sokat dob a lényegen a dekor, és nem javít azon, hogy mi a helyzet alapvetően.

Hafenscher Csaba Zoltán bv. ezredes, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka fogadott, aki érdekes dolgot mesélt:

- Tudok egy olyan személyről a pályafutásom során, aki fellebbezett azért, hogy börtönben maradhasson, ám nálam mindössze egy ilyen eset volt. Ez is arra utal, hogy annak, aki szinte itt nő fel, annak nehéz és ijesztő lehet a kinti lét. Bent biztonságosabb és a hierarchiában is feljebb állt a börtönben, mint ahol a való életben. Egyfajta fogvatartotti igazgató volt már, amit nehezen adott fel. Már nem tudom, mi lett a vége a történetének, de az biztos, hogy senki másról nem tudok, aki szeretett volna börtönben lenni – mondta ki Hafenscher Csaba Zoltán azt, amit mindannyian gondolunk a benti létről.

"Én hazamegyek, ők maradnak"

Egy felügyelővel is találkoztam, aki munkaidőben végig a fogvatartottakkal van, dolgozik, amikor ők lazítanak, figyel akkor is, ha pihennek.

– Nem gondoltál még arra, hogy néha neked talán rosszabb, mint nekik? Ugyanaz a helyszín, bezártság, ugyanolyan klíma és hangulat, csak te még dolgozol is?

– A legtöbb börtönben ugyanazt a kaját eszi az állomány, mint a fogvatartottak. Ugyanazt a levegőt szívom, ugyanabban a melegben állok itt, figyelek, észnél vagyok akkor is, ha ők épp lazítanak, de semmi sem ér fel azzal, hogy én munka után hazamegyek. Ők maradnak.

– Vannak fenyegetések, hogy na majd kinn megkapod?

– Persze.

– Volt már akivel kint találkoztál az utcán?

– Volt.

– És mit mondott?

– Jó napot kívánok.

IMG_7286

Attilával és Zolival egy zárkában beszélgettem. Három emeletes ágy van a közel 12 négyzetméteres zárkában, egy mini szekrény, mosdó, egy WC és egy rácsos ablak valahol 2 méter magasan.

– Hova néz az ablakotok?

Zoli: Épp a bíróságra... A hátsó udvarára.

– Szoktatok kinézni rajta?

Zoli: Igen, sokszor. múltkor a tetőt javították, azt néztük a többiekkel. Gyere, áll fel egy székre, így meglátod.

Zoli nagyon udvarias, és jól szituált, nincs ember, aki megmondaná, hogy többszörös börtönlakó. Attila esetében a tetoválások, a sztorik, a csibészes mosoly már árulkodóbb.

– Mondta nektek valaki annak idején, hogy ha így folytatjátok, börtönbe kerültök?

Attila: Nekem az osztályfőnököm állandóan ezt fújta.

Zoli: Nekem senki. Nagyon szeretetteljes családban éltem, mindenkinek ilyen gyermekéveket kívánok.

Attila: Nekem tanárok voltak a szüleim, nagyon rendes emberek.

– Szerinted létezik, hogy hittél az osztályfőnöködnek és annyit hallottad, hogy végül megvalósítottad azt a szerepet, jövőt, amit beléd szuggerált?

Attila: Nem tudom... Szerintem nem ez volt oka. Rossz társaságba keveredtem a kollégiumban.

– Miért ültök?

Zoli: Én gazdasági bűncselekményért.

Attila: Én egy tisztességes betörő vagyok. Nem rabló. Ha találkozom a ház lakójával, nem is lököm meg, nem bántom.

– Miért fontos ez?

– Mert az már rablás, más elbírálás alá esik.

– Mennyire igaz az a sztereotípia, hogy jogi kérdésekben nagyon otthon vagytok?

Attila: A legtöbben tényleg otthon vagyunk benne.

Zoli: Sok mindennel képben vagyunk az igaz. Nem tudjuk megmondani, mennyit kap majd egy-egy újonnan bekerül előzeteses, de valószínűleg többet tudunk, mint egy átlagember.

IMG_7289

"Az információ nagyon hiányzik"

– Ha mondok egy pár általános elképzelést a börtönéletről, feleltek rá igennel és nemmel? Például igaz, hogy egész nap gyúrtok?

Attila: Nem.

Zoli: Nem.

– A szabadidőtökben egymást okítjátok arra, hogyan lehet egyre tökéletesebb bűncselekményeket elkövetni...

Zoli: Nem.

Attila: Ez részben igen, fiatalabb koromban ez jellemző volt. Sok mindent a börtönben tanultam meg. de ma már nem. Mi dolgozunk napközben. Más már a börtön, nem akadémia.

– A börtönben sokan melegek lesznek...

Attila: Nem.

Zoli: Nem, arányaiban ugyanannyi meleg van, mint kint

Attila: Volt olyan rabtársam, aki azt mondta nem meleg, mert csak bent csinálja, de felvilágosítottam, hogy akkor is meleg. Ettől függetlenül, akiben nincs meg a hajlam, az itt sem lesz az.

– Van becsempészett mobilotok...

Zoli: Van fogvatartotti mobil, de az teljesen legálisan, és csak meghatározott számokat hívhatunk rajta.

– Internet is van, ha akarjátok?

Zoli: Nem, az nincs. Nekem személy szerint az információ nagyon hiányzik..

– A pedofilokat bekerülésük után azonnal, majd aztán rendszeresen megverik.

Zoli: Tény, hogy a börtönhierarchia legalján vannak, de itt például nincs verekedés.

Attila: Nehéz kérdés… Aki intelligensebb, az nem verekszik itt sem.

Zoli: Volt itt benn egy nemrég, de nem bántottuk. De az tény, hogy lejjebb senki nincs náluk.

– És velük egy szinten áll még valaki? Aki időseket rabol ki például?

Attila: Á nem, senki. Azon a szinten csak ők vannak.

– Honnan tudjátok meg, hogy pedofil?

Attila: Megtudod. Ha gyanús és nem mutatja meg a vádiratot, akkor az.

Zoli: Vigyázni kell ezzel, volt akiről később derült ki, hogy alaptalanul vádolták..

– Üzleteltek, amiben kávé, cigi a csereeszköz?

András, a felügyelő: Nem lehet üzletelni, pénz sem lehet bent.

– Mi az, mi biztosan nem jöhet be?

Zoli: Például kávé igen, de három az egyben már nem. Semmi, aminek kristálycukornál kisebb a szemcséje.

András: Gyümölcs sem, abba is bele lehet injekciózni mondjuk a vodkát.

Attila: A gyógyszert is összetörve adják itt bent és megnézik, ahogy beveszed. Nem lehet eltenni.

IMG_7292

– Attila, te tisztességes betörőként mennyit kaptál?

– Sokat kaptam már életemben, 15 évesen kezdtem Tökölön. Most több mint 10 évet. Sokat ültem. Mindig betörésért.

– Miket nyomtál fel?

– Házakat, cégeket. Egyszer szakítottam egy nagyobb összeget, akkor tényleg abbahagytam, családot alapítottam, vállalkozni kezdtem, csak sajnos 2 év múlva utolértek, és leültettek.

– Hogyan döntöd el, hogy melyik házba mész be?

– Megérzés, tehetség is kell hozzá. Az új házakat nem szeretem. Ott nincs pénz, mert elköltötték az építkezésre. Az új nyílászárókat könnyebb kinyitni a régieket kicsit nehezebb, de ilyesmi azért nem állít meg.

– Mit csináljanak az új ablakkal, hogy ne menj be?

– Görgőt kell rá tenni.

– Akkor nem nyitod ki?

– Végül is akkor is bemegyek, ha be akarok.

– Hova teszik az emberek a pénzt?

Szekrényekbe, fiókba, párnába. Úgy találom meg, hogy végiggondolom, én hova tenném. Egyszer egy tanyán épp ezen meditáltam egy fotelben és kiderült, hogy épp rajta ülök. Nem kell bankba tenni a pénzt, úgysem kamatozik. Vidéken sokan otthon tartják.

– Honnan tudod, hova kell bemenni?

– Megérzed... Vagy kapsz egy fülest például, hogy itt és itt eladtak egy rakás disznót. Náluk van a pénz. És ha megvan, akkor leadsz aztán az informátornak 25 százalékot. De én nem szerettem ezt, felnyom az informátor, ha véletlenül elkapják.

"Ha otthon vannak, megyek tovább"

– Hogyan zajlik egy betörés?

– Volt, hogy csak sétálgattam az utcán, kinéztem a házat, megnéztem, hogy otthon vannak-e. Aztán bemegyek, csinálok két kijáratot magamnak, ha közben megjönnének, tudjak merre menni, aztán elkezdek agyalni, hogy én hova tenném a pénzt.

– Honnan tudod, hogy otthon vannak-e?

– Például abból, hogy behúzták-e a kukát... De volt, hogy becsöngettem, és kerestem valakit. Ha otthon vannak, akkor megyek tovább. Nappal szerettem menni, akkor nagyobb eséllyel nincsenek otthon.

– Ha otthon vannak és beszélsz velük, akkor nem mész vissza soha többet?

– Dehogynem, egy hónap múlva már vissza lehet menni, hiába láttak.

– Mi az, ami biztosan megállít?

– A riasztó, ami megszólal és jelez valahol, amire kijön egy szolgálat. De működjön, nem csak ki kell írni, hogy riasztóval, vagy kamerával védett terület. Semmi más nem állít meg, csak ha már ott vannak.

– Van, hová nem szívesen mész be?

– Öregekhez, nagycsaládosokhoz nem. De egy dílert szerettem volna megtalálni egyszer. Azokat nem szeretem.

A két fogvatartott közül egyébként egyikük sem félelmetes, a zárkájuk barátságos, ahogy ők maguk is. Attila igazi zsivány tekintetű, vidám figura, Zoli intelligens, szemüveges férfi, aki kiválóan fogalmaz, kedves és nyugodt jelenség, akiről első látásra is lerí, hogy nem erőszakos bűncselekményt követett el. Attila sztorizik, és készségesen elmesél bármit, Zolin lehet érezni, hogy gondolkodik azon, mit mondhat el.

– Zoli, te mennyit kaptál?

– 7 év 10 hónapot.

– Milyen gazdasági bűncselekményt kell ehhez elkövetni?

– Voltak vállalkozásaim, és nem tudtam fizetni az alvállalkozókat.

– Ennyi?

– Ennyi.

– A bíró szerint gondolom, volt benne szándékosság is...

– Igen, szerinte volt.

– Korábban ültél már?

– Igen

– Miért?

– Gazdasági bűncselekmény volt az is. Csalás, hivatalosan.

IMG_7296

– Kint elmondjátok majd, hol voltatok?

Zoli: Nem szívesen, de fölösleges titkolni, csak mi hisszük, hogy ezt el lehet.

Attila: Általában azt mondják, hogy külföldön voltak dolgozni. Ha nem muszáj, nem mondjuk el. Inkább azt mondom: dolgoztam. Ez igaz is.

Zoli: Amikor már oda jut egy akármilyen kapcsolat én elmondom, mert csak az a tiszta lap.

– Mi a legnehezebb bent?

Attila: Például a várakozás addig, amíg megvan az ítélet. Borzalmas minden nap, és akár évekig is tarthat. Egész más ember vagy, idegbeteg.

Zoli:Igen, ez az első számú stressz, az borzalmas időszak. És az is, amikor letartóztatnak. Az ítélet néha már megkönnyebbülés.

Attila: Én utálom azt is, hogy korán kell kelni. Fél hatkor minden nap, kivétel nélkül.

– A felügyelők még korábban kelnek, a reggeli ébresztő miatt...

– Velük kapcsolatban azt nem bírom, ha nem tisztelettel, nagyon lekezelően beszélnek velem. Más börtönökben volt ez jellemző, itt Gyulán nem.

– Megalázó?

Attila: Igen. És idegesít.

Zoli: Alárendelt szerepben vagyunk, ezt el kell fogadni…

Attila: az is rossz, amikor nem tudsz végignézni este egy filmet, mert 11-től erre nincs lehetőség. Nem ehetsz akármit.. Egyszer, amikor szabadultam, az első dolgom volt, hogy fagyit ettem. Nem is gondolják az emberek, milyen egyszerű dolgok hiányoznak. Ide hűtést igénylő étel nem kerülhet be, kivéve a speciális részlegeket.

Zoltán: És persze a legfontosabb, hogy a család hiányzik mindenkinek. Hogy nem beszélhetsz velük, amikor akarsz.

Attila: Igen, és azzal a legnehezebb megbarátkozni, hogy nekik milyen rossz, mekkora fájdalmat okoztál hozzád közel állóknak. És hogy nem nevelhetem a gyerekem. 22 éves.

– Milyen úton jár?

– Tisztességes, dolgozik.

– Nem botlott meg egyszer sem?

– De, elkezdte zsarolgatni az osztálytársát, akinek vállalkozó volt az apja. Ez kiderült, fizettem, hogy ne tegyenek feljelentést, és akkor nagyon elbeszélgettem vele. Azóta jó gyerek.

– Hány évesen?

– Még általánosban. De azóta rendben van. Családja van, gyereke, felesége.

– Hibáztattok még valakit a helyzetetek miatt:

– Zoli: Egyedül magamat.

– Attila: Én is úgy gondolom , hogy én vagyok a hibás. Habár a magyar törvénykezéssel van bajom. A bíró túlságosan szabadon dönt.

– Könnyű börtönbe kerülni?

Attila: Nagyon könnyű. És nehéz kint élni újra, ezért könnyű visszajönni is. 10 év után a legutóbb kiengedtek 70 ezer forinttal? Mit csinálsz? Nehéz kijönni ebből. Nem bent lenni, hanem utána kint. Elsőre fura minden... Megláttam a például a TESCÓT, mondom te jó ég milyen hely ez, hol mindent egyszerre lehet kapni?! Aztán elment a hetvenezer szinte azonnal, pedig csak elmentem a fiamhoz… Mihez tudsz kezdeni ebben a helyzetben? Szerzel pénzt. Ha újra kezdeném, abba a társaságba nem kerülnék be, amibe a legelején. Nagyon szerettem középpontban lenni, ez volt a baj.

Zoli: Nagyon könnyű bejutni. Én nem is számítottam rá, hogy ide kerülök, azt hittem, tartozik a cégem, ennyi az egész, de nem lesz belőle semmi komoly. Több mint 7 év lett belőle.

Attila: Nekem a mostani ítéletem több mint 10 év.. betörésért. Mert visszaeső vagyok.

Szabadulás után

– Mi lesz veletek, ha szabadultok?

Attila: Kimegyek külföldre dolgozni (mosolyog).

– Ha a család hiányzik a legjobban és nem a pénz, akkor miért nem leszel velük és vállalod a kisebb fizetést csak hogy végre együtt legyetek ?

– Elmondom, mi a baj. Kijutok innen mondjuk ötven évesen 60 éves koromig bírom a munkát nem lesz nyugdíjam, a fizetés meg közben alig valami. Kétszázezer kéne, hogy itthon megéljek legalább, de nyugdíjam akkor sem lesz, pedig dolgoztam a börtönben…

– Kint ebben a tudatban él a tisztességes emberek nagy része is...

Attila: Én már úgy látszik hozzászoktam a jobbhoz. Kint Svédországban még a börtönök is jobbak. Azt dolgozol, amit akarsz.

– Honnan tudod, mi van egy svéd börtönben?

– Ültem ott is.

– Kimentél dolgozni, csak megtetszett egy-két ház és bicikli?

Attila: Ugyan már, bicikli... De így valahogy. Bennem volt a kisördög.

– Külföldön tisztességes munkával is megkeresel kétszázat, vagy akár többet is...

Attila: Igen igen, ezért mondom: rendes munkát vállalok.

Zoli: Külföldön elítéltként is más... Ha például fogvatartottként kamionos akarsz lenni, a svéd állam támogat benne… Habár tény, hogy a magyar börtönökben is vannak jó lehetőségek. OKJ-s vizsgák, egyebek... Nagyon sokan megbánják, hogy nem teszik le. Egyikünk nem akart targoncás tanfolyamon részt venni és nagyon megbánta, külföldön 1500 eurót kereshetett volna vele a szabadulása után.

Attila: Itt bent ha dolgozhatsz, az lehetőség, elismerés. Nem félünk már annyira a szabadulástól, amióta van ez a jóvátételi program. Kimehetünk dolgozni és látjuk, hogy nem vetnek meg. Ez sokat jelent. Korábban minden szabadulásnál úgy éreztem, hogy az összes ember engem néz az utcán...

Zoli: Jóvátételre kimenni nekünk nagyon nagy esemény. Élvezzük, bár az egyik engem nagyon megviselt. Egy karácsonyi műsoron kellett kimennünk a gyerekek közé. Csak néztem a gyerekeket a gyertyákkal és akkor gondolkodtam el azon, hogy mit mire cseréltem fel... Nagyon megviselt.

– Ha elölről kezdhetnétek, másképp csinálnátok?

Attila: Másképp.

– Miért?

Attila: Például mert nem tudtam apámmal lenni, mielőtt meghalt és beteg volt.

Zoli: Én is másképp csinálnám, azt a részt, ami ide vezetett..

– Mit mondasz a gyerekednek?

Ne jöjjön be soha. Nagyon nehéz visszakerülni a társadalomba. Könnyű itt maradni.

– Mikor szabadultok?

Attila: 2020

Zoli: Én egy évvel később, 2021-ben.

– Most hány évesek vagytok:

Attila: 49.

Zoli: Én 48. azt mondják, nem látszik, mert a börtön konzervál, de ez nem igaz. Belül felemészt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kaiser Ferenc: Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni
Amerika és Oroszország olyan békefeltételet dolgozott ki, ami Ukrajna szerint elfogadhatatlan. Csakhogy egyre nehezebb helyzetben vannak, a fronton hiányoznak a katonák, a hátországot pedig óriási korrupciós botrány rázta meg.


​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​

Egyre többet lehet tudni a legújabb orosz-amerikai béketervről, ami szerint Ukrajnának át kellene engednie a Donbaszt Oroszországnak, amit Amerika a Krímmel együtt elismerne orosz területként. A kiszivárgott információk alapján drasztikusan csökkentenék az ukrán hadsereg létszámát, betiltanának bizonyos nagy hatótávolságú fegyvereket, megtiltanák a külföldi csapatok ukrajnai állomásoztatását és az ukránok nem csatlakozhatnának a NATO-hoz. Emellett feloldanák az Oroszország elleni szankciókat és leállítanák a háborús bűnök kivizsgálását. Cserébe Oroszország törvénybe iktatná, hogy nem támad további ukrán területeket, az Egyesült Államok és Európa pedig biztonsági garanciát adna az ukránoknak. A befagyasztott orosz vagyonból 100 milliárd dollárt az ország újjáépítésére költenének, amihez Európa is hozzátenne ugyanennyit. Ukrajna máris jelezte, hogy mindez számára elfogadhatatlan.

Csakhogy a katonai helyzet az ukránok szempontjából egyre rosszabb, és Zelenszkij a legnagyobb korrupciós botránnyal küzd, ami elnöksége alatt kirobbant. Az Energoatom állami atomenergetikai vállalatnál közel 100 millió dollárt oszthattak vissza. Gyanúsított lett, majd külföldre menekült Zelenszkij korábbi üzlettársa, belebukott az ügybe az igazságügyi és az energiaügyi miniszter, és már Ukrajna második emberének a széke is inog. A botrány Ukrajna nemzetközi hitelességét is kikezdte. A lehetséges következményekről, és a háború mostani állásáról Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.

— Ukrajnát egy masszív korrupciós botrány rázta meg. Ez egészen Zelenszkijig érhet el. Mennyire befolyásolja ez az ukrán állam működését, különös tekintettel a háborúra?

— Nyilván jelentősen. Az információk alapján a katonák morálja is megszenvedte ezt, mert szembesülniük kellett azzal, hogy ők a fronton az életüket, testi épségüket, mentális egészségüket kockáztatva védik a hazát, miközben a vezetők a hátuk mögött szétlopják az országot.

Ez egyes források szerint ez növelte a dezertálók arányát is, mert komolyan felvetődik a kérdés a katonákban: értük haljak meg?

Ez az egész ukrán társadalmat is megrázta, és a fegyveres erők harcképességére is hatással van. Ukrajna nagyrészt külföldi támogatásoktól függ. Most már gyakorlatilag egyáltalán nem érkezik amerikai támogatás, tehát az EU-s pénzügyi és katonai támogatás az, ami maradt, ami lehet, hogy úgy EU-s, hogy európai pénzből amerikai fegyvereket vásárolnak.

— Zelenszkij, mennyire érintett ebben a dologban?

— Erős a gyanú, hogy a környezetében sokan érintettek, és már ott tartunk, hogy a kabinetfőnök, Andrij Jermak távozása is felvetődött. Nem tenném tűzbe a kezem, hogy Zelenszkij tudta nélkül történt ez a dolog. Vélhetőleg volt rálátása néhány részletre, nyilván ez a botrány az ő presztízsének is sokat árt.

— Előállhat olyan helyzet, hogy Zelenszkij ebbe belebukik?

— Igen, de egyelőre még nem. Valószínűleg néhány jelentős tisztáldozattal, de meg tudja oldani Zelenszkij, hogy hatalomban maradjon.

— Kiszivárgott egy új amerikai béketerv, ami gyakorlatilag a Donbász és a Krím feladását jelentené Ukrajna részéről. Ezek kemény feltételek. Összefügghetnek-e az amerikaiak által előterjesztett békefeltételek ezzel a korrupciós botránnyal?

— Szerintem nem. Ennek a mostani csomagnak egy jelentős részéről már augusztusban, az alaszkai csúcson is egyeztettek, ez egy hosszabb tárgyalási folyamat során körvonalazódott.

Nem hiszem, hogy sok köze lenne a mostani ukrajnai belpolitikai helyzethez.

Az USA pontosan tudja, hogy az oroszokat kell leültetni a tárgyalóasztalhoz úgy, hogy meg is akarjanak egyezni, akkor lehet a leghatékonyabban lezárni ezt a konfliktust. Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni.

— Miből lehet arra következtetni, hogy az oroszok állnak nyerésre?

— A hadműveletek jellege megváltozott. Sokáig azt lehetett látni, hogy az oroszok legfeljebb egy helyen tudtak nagy erőkkel támadni. Most viszont több helyen támadnak jelentős erőkkel az arcvonalon, kihasználva, hogy az ukrán haderő kezd kifogyni a humán erőforrásokból. Az orosz oldalon jól látható élőerő-fölény van, amit börtönökből kikerült rabokkal és kényszersorozással próbálnak fenntartani. Tüzérségi lőszerfölényük is van, Észak-Korea is a beszállítójuk lett.

Ez oda vezet, hogy lassan, lépésről lépésre haladnak előre az oroszok. A hadászati kezdeményezés is az oroszok kezében van, és ezekből a sikeres támadásokból némi építkezést és területi gyarapodást is el tudtak érni.

Ez nem gyors tempó, de például most Pokrovszkot már birtokba vették, és más helyeken is támadnak. Az oroszok lassan, de biztosan az ukrán haderő meggyengítésére koncentrálnak.

— Arra gondol, hogy a tartós nyomás alatt egyszer csak összeroppan az ellenállás, mint az első világháború végén?

— Igen, főleg az ukrán erők kimerültsége miatt.

— Ha ez így van, racionális lenne az ukránok számára, hogy lenyelik a területi veszteségeket?

— Racionális lenne. Az ukránok egyébként már megegyeznének. Az a baj, hogy az oroszok nem. Itt az a különbség, hogy ha az oroszok nem folytatják a hadműveleteket, vége a háborúnak, de ha Ukrajna nem folytatja, akkor megszűnik létezni.

— Elképzelhető, hogy az oroszok a négy megyénél megállnak, amelyeket már Oroszország részévé nyilvánítottak?

— Nem valószínű. Az oroszok már Dnyipropetrovszk megyében is bent vannak, ami nem része a deklarált négy megyének.

Valószínűleg nem állnának meg Donyeck és Luhanszk, illetve Herszon és Zaporizzsja határánál.

Szeretnék elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől, ami jelentősen megnehezítené az ország külkereskedelmét és ellátását.

— És így elérnék Moldovát is.

— Igen, ott van a szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (Transznisztria), mintegy 1500 fős orosz kontingenssel, ami ürügyet adhatna a beavatkozásra.

— Jelenleg ez a beékelt orosz bábállam eléggé tragikus helyzetben van gazdaságilag. Ha az oroszok nem érnek oda, össze is omolhat.

— Viszont Moszkvának érdeke, hogy fenntartsa a jelenlétét Transznisztriában. Illegális fegyverkereskedelmi központként is működik, és amíg létezik, Moldova nem csatlakozhat sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz. Ez orosz szempontból hasznos helyzet.

— Kivéve, ha Moldova lemond Transznisztriáról, így csatlakozhat az EU-hoz és a NATO-hoz.

— Igen, Maia Sandu, Moldova nemrég megválasztott elnöke már tett ilyen kijelentést. Moszkva reakciója erre nem volt túl lelkes, nyilván, mert célja, hogy függőségben tartsa Moldovát.

— Elképzelhető, hogy az oroszok a záhonyi határnál állnak csak meg?

— Nem valószínű, de teljesen kizárni sem lehet.

— Miért? Lehetséges, hogy egy kis Ukrajnát meghagynak? Mi lenne az értelme orosz szemszögből?

— Ukrajna nyugati része, amely sokáig nem volt a cári Oroszország része, nem is hagyományosan oroszbarát terület. Megtartani sokkal nehezebb lenne, mint a Fekete-tengeri partvidéket.

A modern világban nem képzelhető el népirtás, bár az oroszoktól nem áll távol, de eléggé megégtek Bucsa és Irpiny után.

— Mi a realitás az elkövetkező évre?

— Az orosz nyomás fennmarad, amíg az orosz haderő ki nem fárad. Komoly humán erőforrás- és utánpótlási problémáik vannak, de például Észak-Korea is a beszállítójuk lett. Amint már nem éri meg a katonai erő fenntartása, elképzelhető a tárgyalás. Ebben az USA lehet a közvetítő.

— Zelenszkij pozíciójáról már beszéltünk, de mi a helyzet Putyin pozíciójával? Mennyire tartható a helyzete?

— Az elbukott Prigozsin-puccs után a rendszer keményebben lép fel a belső ellenzékkel szemben. Jelenleg Putyinnak nincs valós alternatívája Oroszországban. Nem igazán van markáns politikai erő vagy szereplő, aki kihívója lenne Putyinnak.

— Esetleg a hadsereg? Egy puccs?

— Egy jobboldali puccs? A Prigozsin-puccs után a fegyveres erők vezérkarát is átvilágították, több tábornokot félreállítottak. Bár kicsi az esélye, inkább valószínű, hogy Putyin hatalmát nem fenyegeti senki és semmi.

— Az orosz–ukrán háború már lassan hosszabb ideje tart, mint a második világháború volt...

— A második világháború öt évig tartott, az első négyig. Most iszonyatosak a veszteségek mindkét oldalon, főleg az ukrán infrastruktúra és lakosság körében. Az ukrán polgári lakosságból legalább tízmillió ember menekült külföldre. Százezrek haltak meg, sok civil, milliók váltak hajléktalanná.

Ukrajna kezd kifáradni, főleg a nyugat-európai támogatások tartják egyben.

Amióta Trump-kormány van hatalmon, amerikai pénzügyi segély nem érkezett.

— A közvetlen amerikai segítség hiánya látszik is az ukrán katonai teljesítményen?

— Kevésbé, mert az európai támogatások volumene felugrott arra a szintre, mint amit korábban az USA és Európa együtt adott. Az európaiak megnövekedett szerepe Ukrajna támogatásában megakadályozza az összeomlást, feltéve, hogy nem fogynak ki teljesen az emberekből.

— Mi szükséges ahhoz, hogy erők tekintetében kiegyensúlyozottabb helyzet alakuljon ki. azaz mindkét fél azt érezze, ideje tárgyalni?

— Az oroszok szeretnék elérni az ukrán vezetők leváltását. Egy oroszbarát ukrán elnök beiktatása viszont nem valószínű. Bármi lesz Zelenszkij sorsa, a legvalószínűbb utódja Valerij Zaluzsnij volt vezérkari főnök. Zaluzsnij már 2023 októberében azt mondta, hogy meg kell egyezni az oroszokkal, az ukrán erők nem képesek már jelentős területeket visszafoglalni.

— Akkor lett volna alkalom a megegyezésre?

— Nem. Amíg az ukránok támadtak, ők nem akartak megegyezni. Most az oroszok komolyabb nyomást gyakorolnak Ukrajnára, bombázzák az infrastruktúrát. A lakosság morális ellenálló képességét is meg akarják roppantani, és sajnálatos módon nem is csinálják rosszul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk