SZEMPONT
A Rovatból

Belekényszerítették Trumpot, hogy rábólintson: milyen titkokat rejthetnek az elnökről a most nyilvánosságra kerülő Epstein-akták?

Szinte teljes egyetértésben szavazta meg az amerikai kongresszus, hozzák nyilvánosságra az összes iratot a kiskorúakat gazdagoknak kiközvetítő Jeffrey Epstein ügyéről. Trump ezt az utolsó pillanatig ellenezte, aztán megadta magát.


„Évekig úgy éreztük, Jeffrey Epstein bűnöző magatartása nyílt titok volt” – mondta Annie Farmer, az egyik áldozat a Guardiannek. Az érintetteknek most sokat jelenthet, hogy kedden a washingtoni Képviselőház egy szinte példátlan, elsöprő erejű szavazással rákényszerítette az Igazságügyi Minisztériumot, tárja a nyilvánosság elé a szexuális ragadozó hálózatával kapcsolatos iratokat.

Epstein 2019 augusztusában halt meg a cellájában, a hivatalos orvosszakértői megállapítás szerint öngyilkos lett. Előtte azzal vádolták meg, hogy kiskorúakat közvetített ki a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb embereinek. Donald Trump korábban barátja volt Epsteinnek, majd összevesztek, megválasztása előtt pedig azt ígérte, minden aktát nyilvánosságra hoznak az ügyről. Ebből azonban visszakozott, a saját táborának is csalódást okozva. Csakhogy most rákényszerült, hogy rábólintson.

A Kongresszusban 427 igen és mindössze egyetlen nem szavazattal elfogadott új törvény egy olyan politikai és jogi lavinát indíthat el, amelynek végkimenetele még beláthatatlan, és amelynek epicentrumában maga az elnök áll. A Szenátus, érezve a politikai nyomást, még tegnap este jelezte: amint megkapja a javaslatot, egyhangú beleegyezéssel, módosítás nélkül elfogadottnak tekinti.

Ezzel a labda egyenesen a Fehér Házba került, ahol az elnöknek színt kellett vallania. Meg is tette. Miután korábban többször is „hoaxnak” nevezte az ügy körüli felhajtást, most a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos újságírói kérdésre kijelentette: „Teljes mértékben támogatom”. Amikor egy másik riporter rákérdezett, aláírná-e a törvényt, a válasz egyértelmű volt: „Persze, aláírom.”

A most elfogadott, Epstein Files Transparency Act névre keresztelt törvény lényege a radikális átláthatóság.

Kötelezi az Igazságügyi Minisztériumot, hogy 30 napon belül tegyen közzé minden, az Epstein-üggyel kapcsolatos nem minősített iratot, beleértve a Ghislaine Maxwellre vonatkozó nyomozati anyagokat, a hírhedt repülési és utazási naplókat, valamint az iratokban megnevezett összes személyt, legyenek azok kormányzati tisztviselők vagy politikusok.

Az adatokat kereshető és letölthető formátumban kell a nyilvánosság elé tárni. A törvény ugyanakkor szigorú védőkorlátokat is tartalmaz: az áldozatok személyazonosításra alkalmas adatait és a folyamatban lévő szövetségi nyomozásokat veszélyeztető részeket ki kell takarni.

A jogszabály legfontosabb kitétele azonban az, hogy a minisztérium nem hivatkozhat puszta „kellemetlenségre”, „reputációs kárra” vagy „politikai érzékenységre” az információk visszatartásakor. A közzétételt követő 15 napon belül a minisztériumnak emellett egy külön, nem nyilvános listát kell átadnia a Kongresszus igazságügyi bizottságának, , amely a valamilyen okból mégis kitakart szereplőket is nevesíti.

A törvény elfogadása heves politikai reakciókat váltott ki. Donald Trump a támogatásáról szóló nyilatkozata után rögtön a demokratákra hárította a felelősséget: „Semmi közünk Epsteinhez. A demokratáknak igen” – mondta.

Ezzel szemben a demokraták az igazságtétel pillanatát ünnepelték. „Mert a túlélők felszólaltak, mert bátrak voltak, végre ki fog derülni az igazság” – nyilatkozta Ro Khanna képviselő a Washington Postnak. Chuck Schumer, a szenátusi kisebbség vezetője pedig arra figyelmeztetett, „ha az elnök manipulálni próbál, és csak néhány Epstein-iratot tesz közzé, a közvélemény átlát rajta.”

A képviselőházi szavazás egyetlen ellenzője, Clay Higgins republikánus képviselő azzal indokolta döntését, hogy a törvény sérti a jogbiztonságot.

„A jelenlegi szöveg ártatlan emberek ezreit fedi fel és sérti a tanúkat, alibit adókat, családtagokat stb.” – írta a CBS News által idézett közleményében.

A törvény megszületése azonban nem a pártvezetés, hanem egy alulról jövő, kétpárti lázadás eredménye volt. A republikánus Thomas Massie és a demokrata Ro Khanna hónapokig küzdött azért, hogy a javaslatot a Ház napirendjére tűzzék. Mivel a vezetés ezt megakadályozta, egy ritkán használt eljárási eszközzel, egy úgynevezett „discharge petition”-nel kényszerítették ki a szavazást, amelyhez 218 képviselő aláírására volt szükség. Végül négy republikánus – Massie mellett Lauren Boebert, Marjorie Taylor Greene és Nancy Mace – is csatlakozott a demokratákhoz, ezzel megkerülve a pártvezetést.

„Az elnökkel, a főügyésszel, az FBI-igazgatóval, a házelnökkel és az alelnökkel is meg kellett küzdenünk ezért a győzelemért” – összegezte a küzdelmet Massie.

De mit jelent mindez konkrétan Donald Trump számára? Jelenleg semmilyen nyilvános bizonyíték nem utal arra, hogy az elnök bűncselekményt követett volna el az Epstein-ügyekben.

A Washington Post elemzése szerint a korábban már nyilvánosságra hozott iratok sem tártak fel ellene perdöntő bizonyítékot.

Ugyanakkor azt, hogy valójában milyen kapcsolat lehetett az elnök és Epstein között, csak a 2025-ben nyilvánosságra hozott, több mint húszezer oldalas iratcsomag kezdte igazán feltárni. Az egyik legmegdöbbentőbb részlet egy 2017. február 8-i e-mail, amelyet Epstein alig három héttel Trump elnöki beiktatása után küldött Lawrence Summers volt pénzügyminiszternek. Ebben a levélben Epstein úgy fogalmazott: „Találkoztam nagyon rossz emberekkel... egyik sem olyan rossz, mint Trump. Egyetlen tisztességes sejt sincs a testében… tehát igen – veszélyes.”

Egy másik, 2011-ben Ghislaine Maxwellnek címzett üzenetében pedig még rejtélyesebben fogalmazott: „A kutya, amely még nem ugatott, Trump.” Hozzátette, hogy egy, a dokumentumokban kitakart nevű áldozat „órákat töltött nálam vele”, és szerinte ezt a tényt sosem hozták nyilvánosságra.

Epstein a későbbiekben megpróbálta befolyásolni a róla szóló médiaképet is, például Michael Wolff-fal tanácskozott arról, mit mondjon Trump egy vitán, ha Epsteinről kérdezik. A Fehér Ház a kiszivárogtatott e-maileket „politikailag motivált, semmit nem bizonyító” csomagnak minősítette.

A Wall Street Journal 2025 nyarán beszámolt Epstein 2003-as, 50. születésnapjára készült albumáról is. Ebben egy géppel írt szöveg látható egy köré rajzolt meztelen nőalakkal, legalul pedig Trump szignójával. A levél utolsó sora így szól: Boldog születésnapot – és legyen minden nap egy újabb csodálatos titok.

Trump ezt hamisítványnak nevezte, és pert indított a kiadó ellen. Az ügy komoly sajtó- és politikai vihart kavart, a Fehér Ház pedig korlátozta a Wall Street Journal riportereinek hozzáférését egy elnöki út sajtóeseményeihez.

A Trump és Epstein közötti barátság a kilencvenes években kezdődött, amikor a New York-i és Palm Beach-i elit társasági életének megkerülhetetlen figurái voltak. Ennek a korszaknak az egyik leghíresebb emléke egy 1992-es, az NBC archívumából előkerült videófelvétel, amelyen Trump és Epstein együtt buliznak a Mar-a-Lago klubban.

A videón Trump a körülöttük lévő nőkre mutogatva megjegyzi Epsteinnek: „Dögös.”

A kapcsolatuk nem merült ki a partikban; a nyilvánosságra került repülési naplók szerint Trump legalább hét alkalommal utazott Epstein magángépén 1993 és 1997 között, többek között Palm Beach és Newark között. A naplók ugyanakkor azt is rögzítik, hogy ezek az utak nem Epstein hírhedt karibi szigetére, Little St. Jamesre vezettek.

2002-ben a New York Magazine-nak adott interjújában Trump még áradozott akkori barátjáról. „Tizenöt éve ismerem Jeffet. Remek fickó. Nagyon jó vele együtt lenni. Azt is mondják, hogy ugyanúgy szereti a gyönyörű nőket, mint én, és sokuk a fiatalabbak közül kerül ki” – mondta Trump.

Miután Epsteint 2019-ben szexkereskedelem vádjával letartóztatták, az elnök az Ovális Irodában már egészen más hangot ütött meg. „Ismertem őt, mint mindenki Palm Beachen... összevesztünk jó régen. Tizenöt éve nem beszéltem vele. Nem voltam a rajongója” – nyilatkozta.

Egy évvel később, 2020 júliusában, miután Epstein bűntársát, Ghislaine Maxwellt is letartóztatták, Trump egy sajtótájékoztatón annyit mondott róla: „Minden jót kívánok neki.”

A kapcsolatuk megromlásának pontos oka és időpontja máig vitatott. A Trump-szervezet jogi képviselője 2019-ben azt állította, hogy Trump 2007 körül kitiltotta a milliárdost a Mar-a-Lago klubból egy kiskorúval kapcsolatos incidens miatt. Más források szerint azonban a szakítás már korábban, 2004-ben megtörtént egy ingatlanlicit miatt. A tét a Maison de L’Amitié nevű, hat holdas óceánparti palota volt Palm Beachen, amelyet végül Trump szerzett meg 41 millió dollárért, majd 2008-ban rekordáron, 95 millió dollárért adott el egy orosz üzletembernek.

Az ügyben megszólaltak az áldozatok jogi képviselői és maguk az áldozatok is. Bradley Edwards, több Epstein-áldozat ügyvédje egy 2018-as interjúban meglepő módon méltatta Trumpot. „Ő volt az egyetlen, aki felvette a telefont, és azt mondta: beszéljünk, annyi időt adok, amennyit kell. Nagyon hasznos információkat adott, semmilyen érintettségre nem utalt” – idézte az ügyvédet a Washington Post.

Az egyik legismertebb áldozat, Virginia Giuffre, aki tinédzserként a Mar-a-Lagóban dolgozott, és akit Maxwell toborzott be Epstein hálózatába, a bírósági iratokban egyértelműen kijelentette, hogy soha nem volt szexuális kapcsolata Trumppal, és Trump nem bántalmazta őt. Azt azonban megjegyezte, hogy Epstein „jó barátjának” nevezte Trumpot.

A frissen nyilvánosságra hozott iratok között szerepeltek Ghislaine Maxwell börtöninterjúinak jegyzőkönyvei is, amelyekben az elítélt kerítőnő azt állította, sosem látott Trump részéről semmilyen illetlen viselkedést.

A teljes nyomozati anyag nyilvánosságra kerülésének kockázata azonban mindezek ellenére kézzelfogható az elnök számára. A mostani törvény eddig sosem látott, új iratanyagok közzétételét írja elő. Ha ezek bármelyike ellentmondana Trump korábbi nyilvános állításainak, az új vizsgálatokhoz, és súlyos politikai válsághoz vezethet.

Az ügy különösen érzékenyen érintheti a Wall Street Journal ellen indított, 10 milliárd dolláros (kb. 3700 milliárd forintos) rágalmazási perét, amely a „születésnapi albummal” kapcsolatos. Ha a most nyilvánosságra kerülő dokumentumok megerősítenék a lap állításait, az komoly következményekkel járna.

A média hetekig vagy akár hónapokig az elnök korábbi társasági életére és kapcsolati hálóját boncolgathatja, ami kommunikációs védekezésre kényszerítheti a Fehér Házat. De az igazi kérdés az, hogy az eddig zárt ajtók mögött tartott dokumentumok tartalmaznak-e olyan részleteket, amelyek a puszta kellemetlenségen túlmutatva jogi következményekkel is járhatnak. Erre a válaszra legfeljebb 30 napot kell várni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk